I want to be your star! 2.rész

Másnap reggel sokkal kipihentebben keltünk fel,mint az utóbbi időben.Végre nem a túlzott kapkodásról szólt az egész,volt időnk elkészülni a délelőtti próbára és a délutáni stúdiómunkákra.-Jó reggelt álomszuszék!!! Hasadra süt a nap!-rontottam be Mimi szobájába.Én mindig sokkal előbb fel szoktam kelni mint ő.

-Félig már ébren vagyok...de tényleg.-nyújtóztam egyet-Csak 5 percet kérek,és rendesen fogok "működni".

-Értettem. Ha felkeltél gyere a konyhába,már vár a reggeli.-majd kimentem és hagytam még aludni Csipkerózsikát.Még vagy fél órát kellett rá várjak, de legalább már nem pizsamában jött ki.

-Ha kajáltam,akár mehetünk is...-miközben a pirítósomon nyammogtam,eszembe jutott valami...-Jinnie,már egy ideje meg akartam ezt kérdezni tőled...

-Igen! Miről van szó?

-Hogy is mondjam...Szóval...Izé...Neked tetszik Changmin-ssi,ugye?

-Hova gondolsz??? Mégis miért kérdezted???-próbáltam mentegetőzni vérvörös arccal de nem igazán sikerült.

-Tudod,ezért "baj",hogy túl jól ismerjük egymást...-kuncogtam-Egyébként meg csak rád kell nézni.Teljesen elveszel,mikor a közelébe kerülsz.Le sem tagadhatnád...

-Hát ha már így észrevetted akkor nem tagadhatom le tovább. De kérlek ne beszélj erről senkinek. Nem örülnék ha kiderülne.

-Miért is mondanám el bárkinek?Nem nyernék vele semmit.Viszont ha így folytatod,akkor könnyen lebukhatsz majd előtte.Nem csak nekem van szemem...

-Jó...megpróbálom visszafogni magam. Igyekszem távol maradni tőle. De ha már a szerelmi ügyeknél tartunk, mi a helyzet Yunhoval???-éreztem hogy van valami köztük de soha nem akartam ezt felhozni mert mindig nagyon hevesen reagált.

-Még mielőtt arra célozgatná,hogy tetszik nekem,leszögezném,hogy nem.Igaz,hogy mikor mi még csak tanoncok voltunk,akkor bejött,nagyon is...De azóta rájöttem,hogy őt nem érdekli más,csak a hírnév meg az,hogy mennyi csajt tud összeszedni egy hét alatt...A randitiltás ellenére...Megfogadtam,hogy nem leszek egy újabb trófea a polcán.Így már érted?

-Jó,jó. Vedd úgy hogy nem is szóltam. Bár megjegyzem szerintem még nem kéne teljesen leírnod őt. De te tudod.-majd elindultunk a próba helyszínéhez vezető kisbuszhoz.

"Nem is írom le...annyira..."-gondoltam magamban,miközben úton voltunk a próbaterembe.Odaérve gyorsan átöltöztünk valami sportosba és már kezdtünk is.Az első videónkhoz most tanuljuk a koreót,szerintem nagyon ütős lesz.

-Egész jók vagyunk tesó.-mondtam Eun Minek miközben visszanéztük a próbavideónkat.

-Igen,de van még min csiszolni...Nekem például azon a forgáson,amit egyszerre csinálunk a rapped előtt.Még nem vagyok elég stabil.

-Gyakorlat teszi a mestert. Ügyes vagy, ez is menni fog.-biztattam.

-Tudom,csak zavar.Viszont javaslok 5 perc "egészségügyi szünetet".

-Jaj de jó! Azt hittem már soha nem állunk meg pihenni.-ültem le a földre széttárt lábakkal mint egy kisgyerek.

-Na,amíg te ücsörögsz,addig én kiszaladok a mosdóba.Mindjárt jövök.

-Oké.De ugye jól vagy?? Elég sápadtnak tűnsz.-álltam volna fel.

-Persze,minden rendben.Csak mindjárt...Sietek vissza!-ezzel kiszaladtam a teremből.

-Ő meg hova rohant ennyire?

-Hmm..??Mit mondtál???Ja Mimi!!Ő csak a mosdóba ment ki.-nyökögtem.

-Valami baj van?Máskor beszédesebb vagy...

-Nem, dehogy.Csak a fáradtságtól vagyok kicsit nyúzott.Ennyi az egész."Jaj csak Miminek ne legyen igaza..."-korholtam magam csendben.

-Ez érthető,hiszen megállás nélkül próbáltok.Azért csak óvatosan,ne vigyétek túlzásba.

-Max,hol vagy már?Mennünk kéne.Tudod,az idő pénz.

-Igyekszünk. Aranyos vagy hogy aggódsz.-ezzel felálltam és kezemet nyújtottam felé.

-Igazán nincs mit,elvégre is egy család vagyunk.-mosolyogtam rá,miközben megfogtam a kezét.

-Max,gyere m...Oh,szóval itt vagy.

-Jinnie,már itt...is...vagyok...ők hogy kerülnek ide?-mutogattam a fiúkra.

-Ők csak beköszöntek.Megdicsértek minket.Max azt mondta,hogy vigyázzunk magukra.

-Köszi,Max!-mosolyogtam rá,tudomást sem véve a másikról-Szeretnénk folytatni,szóval ha el tudnál menni,azt megköszönnénk.

-Igen Max,mennünk kell.

-Nem maradhatnánk megnézni a próbát??Csak egyszer.Van időnk.Maradj csak,Yunho!

-Muszáj? 

-Szerencsére nem.

-De tényleg csak egy lenne...Legalább tudnánk nekik tanácsot adni,mint külső szemlélő. Na?

-Oké,csak ne nyafogj,mint egy kislány!

-Remek...-morogtam.

-El ne kezdd.Örülj,hogy csak egyszeri alkalom ez az egész.

-Tudom-tudom,lakat a számon...-mondtam,majd elmentem a magnóhoz és elindítottam a zenénket.Nagyon dögös táncunk volt,sok hullámzással,csípőrázással és hasonlókkal.Kíváncsi voltam,mit fognak mondani a fiúk.

-Huuhh...hát ez aztán a dögös tánc.Tetszik.Ügyesek vagytok.Csak így tovább.

-Legalább a csípőriszálásban jók vagytok.

-Köszönjük,Sunbae.-hajoltam meg kizárólag Max felé,tudomást sem véve társáról.-Hugi,mehet még egyszer?

-Persze!Csináljuk csak.Jót tett ez a kis pihenés.-indultam el nővérem felé aki,majd szét robbant a dühtől.-Nyugi.Ne foglalkozz vele.-nyugtattam.

-Én?Foglalkozni?Vele?Ugyan kérlek,hova gondolsz?-újból elindítottam a zenét.

-Ez meg mégis mit képzel?? 

-Hyung,inkább menjünk,mielőtt neki rontasz...

Elindult a zene,mi pedig újra belefogtunk a gyakorlásba.Láttam,ahogy távoznak a fiúk nem a legjobb hangulatban.Nem örültem,hogy ilyennek látom Changmint,de muszáj voltam elviselni.

1 óra körül végeztünk,de nem volt megállás,mennünk kellett tovább a stúdióba.A kisbuszban ettünk pár falatot,hogy mégse haljunk éhen.A teremben már vártak ránk,így egyből kezdhettünk is a beénekléssel.

Én már gyorsan le akartam tudni,hogy mehessünk haza.A tánc és a folyamatos hajtástól már csak kóvályogni tudtam.Kis időre megszédültem és Eun Mi vállába kapaszkodtam,majd mikor sikerült eredeti állapotomba visszatérnem,akkor folytattam az éneklést.

-Hé,minden rendben?Pihenjünk egy kicsit?Nehogy összeess itt nekem.

-Az jó lenne. Köszönöm!!-ültem le a székre a terem sarkában.

Kiszaladtam a az automatához és hoztam neki egy üveg narancslevet,nehogy komolyabb baja legyen.-Tessék.-nyomtam a kezébe a flakont.

-Jaj életmentő vagy,esküszöm.Most már tényleg jövök neked eggyel.-hörpintettem fel az üveg tartalmának felét.

-Nővérként ez a feladatom,óvni a hugicámat.-mosolyogtam rá.

-Lányok,ha még ma szeretnénk végezni,akkor légyszi pletyizés helyett gyertek folytatni.-szólt oda az egyik technikus srác.

-Megyünk már,de azért annyit megengedhetek magamnak,hogy nem a gyakorlás közepén essek össze nem??Vagy van valami kifogásod esetleg??

-Megértem,de haladnunk kell,ha időben el akarunk készülni.

-Oké!Vettem a célzást,már megyek is."Csak szűnne meg ez a hapsi."-morogtam magamban.

6 körül indultunk el haza,de addigra már mindketten olyan hullák voltunk,hogy a csiga hozzánk képest 200-zal száguldozik.De nem panaszkodhatunk,hisz mi vállaltuk el ezt az egészet.-Végre itthon!-dobtam le a cipőmet ez előszobában.

-Én már most lefoglalom a fürdőszobát.Muszáj vennem egy jó forró fürdőt,hogy újra teljes értékű embernek mondhassam magam.

-Rendben,én addig szerzek valami vacsit.Mit együnk?

-Nekem mindegy,csak ne legyen túl nehéz.Valami könnyű sali??Meg egy kis csirke??

-Rendben,megnézem,mit tehetek.

-Én addig elvonulok lazulni egy kicsit a a mai hajsza után.

-Csak szét ne ess a nagy lazulásban.-kuncogtam halkan.

-Ha esetleg megtörténne akkor ragasztót találsz a konyhában.-mondtam és a fürdő felé vettem az irányt. Levettem magamról a felesleges ruhadarabokat és megengedtem a vizet.Lehet,hogy még kicsit el is bóbiskoltam,mert vagy egy órával később Eun Mi keltett,hogy meghozta a vacsit.

-Hahó,ne a kádban aludj,hanem az ágyadban.De előtte egyél,itt a vacsi.Csirkés cézár saláta.

-Bocsi csak tényleg nem bírtam már tovább nyitva tartani a szemeimet.Legközelebb kipeckelem valamivel.Ahhh.... kaja.Eszek és aztán el is tűnők a színről.

-Rendben,jó étvágyat!Amíg eszel,addig én is felfrissítem magam.Aztán akár le is fekhetünk aludni.

-És ha én esetleg előbb elaludnék akkor mi lenne??Már hallom hogy sír utánam az ágy!!-próbáltam meggyőzni tesómat.

-Előbb eszel,utána alszol.Nincs apelláta!Én is hamarosan megyek utánad.Ha elaludnál,akkor jó éjt!

-Oké!!Értettem a parancsot.Annak nagy a valószínűsége,úgyhogy neked is jó éjt!!-ezzel távoztam a szobából.

Bementem a fürdőbe,ledobtam a ruháimat és egyből beálltam a tus alá...Mikor végeztem,még leültem a nappaliban,a laptopot az ölembe vettem és egy új dal szövegén dolgozgattam...

Mikor végeztem az evéssel már nem akartam kipakolni,ezért betakaróztam és bekapcsoltam a TV-t.Tudni illik én csak így tudok aludni.Még vártam pár percet a szobatársamra,de már nem bírtam tovább és bealudtam a kedvenc műsorom közepén.

11 körül lehetett,mikor kikapcsoltam a gépet.Elvánszorogtam a szobámba és egyből bedőltem az ágyamba.Pár percen belül már az igazak álmát aludtam.

Tigers 5.rész

Reggel...vagyis inkább délelőtt...talán 11 körül lehetett,mikor felkeltem.Félkómásan elvánszorogtam a fürdőig és kicsit rendbe szedtem a fejem.Utána átmentem a konyhába,hogy megnézzem,mennyire lett belőle csatatér.Pakolásztam egy kicsit,miközben főztem a többieknek egy kávét.

-Te már reggel is pakolászol?-kérdeztem,miközben beléptem a konyhába,majd ásítottam egy nagyot.

-Szeretem,ha rend van körülöttem.Egyébként jó reggelt!Kávét kérsz?

-Naná!Kage-t merre hagytad?

-Amikor kijöttem még javában aludt.Nem akartam felébreszteni,ezért inkább kiosontam.Téged én keltettelek fel?

-Nem...Kyu puszta véletlenségből pofán vágott...Veszélyes a srác,miközben alszik.

-Uhh,előre sajnálom Kaget.Tessék,itt az ébresztő nedü.-letettem elé a csészét,mellé pedig egy kisebb tálcán tejet és cukrot.

-Első osztályú kiszolgálás!-dícsértem.

-Most jó kedvemben vagyok...-mosolyogtam.
-Csak nem kávé illatot érzek?

-De-bólogattam-Na Rae csinálta,és finom lett.
-Ez esetben én is kérek,ha lehet.

-Persze,hogy kaphatsz.Szolgáld ki magad nyugodtan.

Mire Yesung töltött magának,a duó és Kyu is bekóválygott a konyhába.
-Mi a reggeli?

-Hát,ez egy jó kérdés?Bár inkább ebéd,mint reggeli...Hívjuk ide Kaget is és beszéljük meg,hogy mi legyen.Kyu,felkelted őt?

-Természetesen.-vigyorogtam,és elindultam a szoba felé.
Mikor megfordultam az ágyon, beleütköztem valakibe...rájöttem,hogy nem aludtam egyedül.-Bocsi NaRae-motyogtam.De mikor kinyitottam a szemem nem a lányt láttam magam mellett.-Jeez,te meg mit csinálsz itt,Manó?-kérdeztem meglepetten.

-Jó reggelt,Hercegnő! Meghoztam a kávéját.-közelebb csúsztam hozzá és egy puszit nyomtam a homlokára.

-Milyen jó dolgom van nekem.–vigyorogtam.

-Cserébe a tegnapi kiszolgálásért...Na Rae kérte,hogy ébresszelek fel,mert a fiúk éhesek és nem tudja,hogy mit kezdjen velük.Szóval ki kéne mennünk és megbeszélni,hogy mit is csinálunk ma. 

Kuncogtam, majd a fejemre húztam a takarót.-Alszunk-mormogtam a paplan alól.

-Rajtam ne múljon...-öleltem át hátulról.

-Úgy tűnik,már Kyuhyun is bent ragadt.

-HOL?-nevettem fel.

-A szobában.....Azt hiszem,nem tehetek mást.Ki mit szeretne enni? Tartsunk ötletbörzét.

-Szerintem először nézzük meg a hűtőt.-javasoltam.

-Túl sok minden nincs benne,mert a tegnapi főzésre elment kb minden.Szóval, a hiperaktív duó-böktem a fejemmel az EunHae páros felé-elmegy bevásárolni a lista alapján,amit összeírunk.Nos,ki mit szeretne enni?

-Lepjük meg Kage-t sushival!-jutott hirtelen eszembe-hiszen félig japán,és lefogadom,hogy ezer éve nem evett.

-Remek ötlet,de...sushit még sose csináltam...

-Hyung tudja,hogy kell.Legalábbis már csinált párszor.

-Nem annyira nehéz,együtt könnyen megoldjuk-mosolyogtam.

-Főzésben bármikor benne vagyok. De előtte írd meg a fiúknak a listát.Amíg ők vásárolnak,addig mi rendet rakunk a házban.

Gyorsan összeírtam a listát,és elküldtem a majmokat a boltba.Yesung-ot is velük küldtem a biztonság kedvéért.

Míg a trió a vásárlással volt elfoglalva,addig mi Siwonnal elkezdtük a takarítást.Amíg ő összeszedte az üvegeket,addig én a konyhában pakoltam el,hogy legyen helyünk a főzéshez.

-Azt hiszem a nappali rendben van.Te hogy állsz?-léptem be a konyhába.

-Mindjárt kész.Csak pár poharat kell a helyére tenni.Remélem a fiúk nem tévednek el nagyon a polcok között.-kuncogtam halkan.

-Hát, a duót ismerve...-nevettem fel-de ne aggódj,Yesung vigyáz rájuk.Elvégre is ő a jó hyung,aki mindig vigyáz rájuk,és csupa szépet tanít nekik....na jó,az túlzás,hogy csak szépet...

-Nem is vártam mást...-kuncogtam halkan-Remélem Kage örül majd a sushinak.

-Minek?-léptem be ásítva a konyhába Kyu kíséretében.

-Aish...A-annak,hogy rendet raktunk helyetted.-vágtam rá gyorsan.

-Köszönöm.-mosolyogtam.

-Hyung...-húztam félre Kyut-Elvinnéd sétálni vagy valami?Jó lenne,ha nem lenne egy darabig a lakásban.-súgtam oda neki.

-Mit terveztek?-néztem rá kérdőn.

-Csak egy kis meglepetést.Amit,ha itt van,elég nehéz véghez vinni.

-Ti meg miről tárgyaltok fiúk?-kérdeztem gyanakvóan.

-Semmiről.-mosolyogtam.
-Elmehetnénk sétálni kettesben.-vigyorogtam rá.
-Benne vagyok,csak előbb rendbe szedem magam.

-Fiúk,az előbb láttam a triót bekanyarodni az utcába,mindjárt itt lesznek.Gyorsan kéne lelépnetek.

-Nem tőlem függ,Kage épp öltözik.

-Kész vagyok-léptem ki a szobámból–mehetünk.

-Kellemes sétát!Élvezzétek ki a kellemes időt.

-Ne siessetek!

-Mit terveztek ellenem?-vontam kérdőre Kyut,amint kiléptünk az ajtón.

-Gőzöm sincs,hogy mit akarnak.Csak kettesben szerettem volna veled lenni,ami lakáson belül kicsit nehéz.

Kétkedve néztem rá. De ha tényleg csak kettesbe akar lenni, akkor inkább nem foglalkozom a többiekkel, és kiélvezem a helyzetet.

-Uhh,végre elment.Majdnem lebuktunk.-ekkor lépett be a házba a 3 jómadár is.

-Pont most láttuk őket elmenni.

-Nem sok időnk van,lássunk neki!

-Oké,de most te vagy a főnök,te tudod,hogy mit hogy kell.-mosolyogtam rá-Hyuk,ti is segítetek?

-Természetesen!Várjuk Hyung utasításait!-vigyorogtak mind a hárman.
-Ez esetben...valaki főzze meg a rizst,addig a többiek feldarabolják a többi hozzávalót-mondtam.

Mivel a rizs a kulcsszereplője a sushinak,ezért annak az elkészítését magamra vállaltam.Hae szelte fel a répát és az uborkát,Hyuk csinálta a tojást,Yesung a halas dolgokért felelt,Siwon pedig irányította az egészet...-Kész a rizs.

-Tökéletes,akkor hozzárakom az ecetet és megformázom.

-Rendben.-leraktam a tálat az asztalra és megállva Siwon mellett figyeltem,hogy mit s hogyan csinál.

-Nos,mit gondolsz?-kérdeztem,mikor elkészültem.

-Hm,igazán jól néz ki.Nem baj,ha megkóstolom?

-Csak nyugodtan.-mosolyogtam rá.

-Mmm,ez nagyon jó, és nem is sokban különbözik a kimbaptól.Tényleg tudsz főzni.-alig fejeztem be mondatom,már nyílt is az ajtó,Kage és Kyu hazaértek.

-Mi ez az illat?Csak nem...-vettem egy nagy levegőt,és máris a konyhaajtóban álltam-sushit csináltatok?-kérdeztem csillogó szemekkel.

-Most mondjam azt,hogy nem?Túl jó az orrod.-nevettem el magam-Neked csináltuk,köszönetképp a buliért.Mindenki segített benne.

-Imádlak titeket!-ugrottam Na Rae nyakába.

Akkora lendülettel ölelt át,hogy mindketten elvesztettük az egyensúlyunkat és a konyha padlóján landoltunk...-Aucs,ez fájt,te dinka!-mondtam nevetve,miközben visszaöleltem.

-Whoops,Sorry!-vigyorogtam rá,majd felhúztam,mielőtt valakinek eszébe jutott volna kicsi a rakást játszani.

-Én a helyedben gyorsan ennék belőle,míg a duó fel nem falja az egészet.

-Azt próbálják meg!–nevettem.

A pultra könyökölve néztem,ahogy Kage és a duó szinte egymás kezéből kapkodják ki a kis karikákat.Később még Yesung és Kyu is csatlakozott hozzájuk,így már szinte teljes volt a "portré"...-Olyan fura érzés.....

-Mi olyan fura?-léptem Na Rae mellé.

-Ja,semmi.Csak hangosan gondolkoztam.Miért nem eszel te is velük?

-Szerinted hagynák?-nevettem fel-De ha már itt tartunk,te miért nem?

-Szerintem hagynák,elvégre is te vagy a kapitány.Egyébként nem tudom miért,de nem vagyok éhes.Kicsit olyan érzés,mintha én lennék az anyjuk...

-Üdv a klubban!-vigyorogtam rá-én vagyok az apjuk.

-Mikor is házasodtunk össze,nem emlékszek ilyenre?

-Még nem házasodtunk össze... még.-hangsúlyoztam ki az utolsó szót.

-Hohó,hova sietsz?Ki mondta,hogy a válaszom igen lenne…Hm?

-Hyung,ti nem jöttök?

-Miért talán nemet mondanál?-viccelődtem,majd odaléptem a pulthoz-hagytatok valamit nekünk is?–érdeklődtem.

-Van bármi okom arra,hogy igent mondjak?

-Persze,még van vagy 2 tucat.

-És arra hogy nemet mondj?-kérdeztem vissza,majd megkóstoltam,hogy mit sikerült alkotnunk.

-Nem most fogom felsorolni őket...-nyújtottam ki a nyelvemet,majd én is csentem egy falatkát.

-Ilyen sok okod lenne?-kérdeztem ártatlanul.

-Majd egyszer talán elmesélem őket.

-Na,Kage,milyen lett?

-Pörfikt!-vigyorogtam-Ti vagytok a legjobbak!Nem is tudom,hol lennék nélkületek…

-Kage,mit csináljunk ebéd után?

-Őő...nem terveztem semmit.

-Akkor mi legyen?

-Mit szeretnétek csinálni?–kérdeztem.

-Mivel a nap felét már így is szinte semmittevéssel töltöttük,ezért szerintem...folytassuk ugyanígy.

-Vagy lemehetünk a partra sétálgatni,beszélgetni,esetleg iszogatni...szigorúan csak üdítőt.

-Már azt hittem,hogy előbújt a másik éned és alkoholizálni akarsz.-böktem oldalba.

-Nekem olyanom nincs...viszont bennetek nem vagyok biztos...-mutattam körbe az összes fiún,beleértve őt is-Próbálkozhattok vele,de a szervezetetek nem bírná sokáig.

-Nyugi,én nem terveztem ma is inni...elég volt tegnap.

-Elhiszem.Akkor?Kage?

-Én a semittevés ötletét támogatom,mára már kisétáltam magam.

-Rendben,de nekem haza kell mennem.A szüleim már tuti aggódnak,hogy hol vagyok ilyen sokáig.Beszélek velük és később visszajövök,ha hagyják.Oké?

-Hazavigyelek?Úgyis kocsival vagyok-ajánlottam fel.

-Inkább egyedül mennék.Szeretnék egy kicsit gondolkodni.

-Ahogy gondolod.-vontam meg a vállam.

-Jajj,ne duzzogj már~!Ne félj,tudok vigyázni magamra.-bokszoltam bele a vállába,de szerintem nekem jobban fájt,mint neki.

-Én?Soha.-vigyorogtam rá-Vigyázz,még a végén eltörik a kezed...–kacsintottam.

-Jókor szólsz...-felkaptam a táskámat,nyomtam egy puszit Kage arcára és elindultam hazafelé...-Viszlát később!

- Siess vissza!-kiáltottam utána.

I want to be your star! 1.rész

Már csak percek kérdése,és végre a színpadon lehetünk.5 éve erre a pillanatra várunk a legjobb barátnőmmel,aki egyben a testvérem is. Mi vagyunk az SM Entertainment új duója,a Passion...-Készen állsz,Hyo Jin?-kérdeztem húgomtól.

-Igen.Egész életemben erre vártam.

-Egész eddig teljesen nyugodt voltam,De most,hogy már csak percek választanak el minket a színpadtól szinte görcsben van a gyomrom.Vajon minden rendben fog majd menni?Nem rontjuk el a szöveget vagy a koreót?...Te hogy tudsz ilyen higgadt maradni,hugi?

-Hidd el, én se vagyok nyugodt, de muszáj palástolnom az idegességemet. Nem látszódhat rajtam, hogy majd elájulok annyira izgulok. Te is próbálj megnyugodni.Sikerülni fog!

-Passion,egy perc és ti jöttök.-jött be az öltözőnkbe az egyik rendező.-Rendben,én készen állok,ha te is.

-"Egy perc és ti jöttök" Milyen fura ezt hallani!!-gondolkoztam hangosabban a kelleténél-Persze,hogy készen állok,már alig várom.

Felmentünk a színpadra...Ahogy megfordultunk,megláttuk a tomboló tömeget,akik egyből elcsendesedtek,mihelyst mi kiálltunk eléjük. Elindult a zene,mi pedig énekelni kezdtünk...Aztán jött Jin rap szekciója,aminél egyre többen kezdtek vele együtt kántálni a szöveget... A meghajlásnál a tömeg ujjongott,mi pedig hatalmas vigyorral az arcunkon jöttünk le a porondról.-Gratulálunk,lányok.-lépett oda hozzánk az utánunk következő duó.

-Köszönjük.-hajoltunk meg a két úriember előtt. Mikor felnéztem rájuk csak habogni tudtam.Viszont testvérem bátrabbnak bizonyult.

-Köszönjük,de a gratulációjuk nélkül is sikerült volna.-igen,tudom hogy bunkó vagyok,de nem bírom őket elviselni.

-Most miért mondtad ezt???Ők csak kedvesek voltak velünk.Nem kellett volna ezt mondani.

-Tudom,sajnálom is,de...Tudod nagyon jól,hogy nem bírom Yunho fejét...Annyira idegesít.-súgtam oda neki,miközben az öltözőnk felé tartottunk.

-Jó....de akkor csak Yunhoval "szemétkedj" így oké???Max egész normálisnak tűnt!!-bontottam ki a hajam.

-Oké,ígérem,hogy igyekszek majd normálisan viselkedni...legalább Maxxel.De semmit sem garantálhatok.-elkezdtem kihámozni magam a ruhából.

Nem tudom miért de kifejezetten megkönnyebbültem nővérem szavai hallatára.-Mit csináljunk most hogy ilyen jól szerepeltünk??

-Végre aludjuk ki magunkat.hetek óta csak próbáltunk látástól Mikulásig.Ránk fér a pihenés.De ha van más ötleted...

-Igazából én most nagyon pörgök.Mi lenne ha elmennénk valahova?-néztem kérlelően rá.

-Utálom,amikor ilyen cukin nézel rám...Rendben,elmehetünk,de előtte menjünk vissza a dormba és fürödjünk~...úgy bűzlök,mint aki most futotta le a maratont.-fintorogtam.

-Oké,menjünk.Én is szaglok mint egy borz,és amúgy köszi unnie.Tudtam,hogy beleegyezel.Jövök neked egqyel.

Összeszedtük a cuccainkat,beszálltunk a ránk váró kisbuszba és meg sem álltunk a dormig.Ott mindketten letusoltunk,hajat mostunk.-De jó végre tisztának lenni!

Már csak a partiszerelésünket kellett kiválasztani és már indulhattunk is.-Hova menjünk???

-Nem tudom,de ne a legzsúfoltabb klubba,ha lehet...jó lenne,ha nem ismernének fel minket,bár ennek elég kicsi a valószínűsége...még.

-Rendben van. Akkor az a bár ami most nyílt itt a közelben megfelel???

-Szuper!Induljunk is.

Ezzel elhagytuk lakásunkat és célba vettük a klubot.Már éppen léptünk volna ki az utcára mikor valaki megszólított hátulról.

-Nocsak,lányok...hova készültök?-jött oda hozzánk a menedzserünk.

-Mi csak...mi csak-néztem nővéremre. Én soha nem voltam jó az ilyen helyzetekben.

-Mi csak úgy gondoltuk,hogy elmegyünk egy kicsit sétálni,mert az utóbbi hetekben túl nagy volt a hajtás.Talán baj?

-Igazából nem nagyon örülök neki, de mivel tényleg elég sokat dolgoztatok mostanában így kivételt teszek. De csak most az egyszer.-mondta a manager,mi pedig boldogan ballagtunk ki.

-Köszönjük.-hajoltunk meg. -Huh,ez könnyebben ment,mint gondoltam. 

-Igen. Azt hittem, hogy majd jön a szokásos hegyi beszéd, hogy inkább pihenjünk.-nevettem fel önfeledten a bár előtti sarkon.

-Én is azt hittem,de szerencsére nem.-ahogy befordultunk a sarkon,egyből megláttam a hatalmas tömeget a bejáratnál...-Ez meg mi?Ingyen piát osztogatnak talán?

-Nem tudom.Nézzük meg.Ahogy beértünk a helyiségbe megláttunk egy nagy csapat embert a pult körül tornyosulni.Még mindig nem tudtuk miért ez a nagy felhajtás,ezért közelebb mentünk a tömeghez.

-Elnézést...bocsi...-próbáltam átfúrni magunkat a csapaton.Ahogy átjutottunk,egyből ledermedtem...-Ezt nem hiszem el,még itt is beléjük botlunk?!

-Mi is örülünk, hogy újra látunk.-üdvözöltem a lányokat.
-Ne is foglalkozz vele kérlek.Csak kicsit fáradt.-mentegetőztem.

-Hasonlóképp örülök...-"vagy inkább őrülök" motyogtam magamban-Legalább már tudjuk a felhajtás okát...pontosabban okait.

-Megígérted, hogy nem csinálod.Pihenni jöttünk...próbálj meg lazítani.-böktem oldalba hőn szeretett nővérkém.

-Igazad van,bocsi.Menjünk inkább táncolni,oda csak nem követnek.

-Tudom,hogy igazam van,de annyira azért nem szörnyűek.-majd elindultunk a táncparkett felé.

Épp az Nilili Mambot játszotta a DJ valami mixelt verzióban.Mindenki össze-vissza ugrált,teljesen fel voltak pörögve.Mi,elővéve "profizmusunkat" egyből ritmusra kezdtünk mozogni,többé-kevésbé követve a koreográfiát...A tömeg körbeállt minket és úgy tapsoltak,éljeneztek...

A hangulat a tető fokára hágott mikor két lány odajött és elkezdtek velünk kiabálni.

-Ti meg mégis mi a fenét képzeltek,mi???Ez a mi klubunk,a mi közönségünk!!Takarodjatok innen!!!

-Mit motyogsz,te kis r*banc?Ide mondd a szemembe.

-Hagyd békén a húgomat,világos?!

-Mert ha nem teszem akkor mi lesz?? Hozod a zsebpincsidet és rám uszítod???

-Igen,hozom mindkettőt.Az egyiket jobb horognak hívják,a másikat meg bal egyenesnek.Melyiket ismernéd meg szívesebben?

-Inkább most menjetek el innen jó.-szóltam közbe,miközben elhessegettem a 'felesleget'.

-Valóban jobb,ha lelépünk.Még a végén...Hagyjuk.Gyere,Hyo Jin.-megragadtam húgom kezét és elkezdtem kifelé húzni.

-Jó megyek,de olyan idegesítő,hogy mindig az ilyen kis barbik nyernek.-dühöngtem magamban.-Úgyse akartunk sokáig maradni.Legalább ki tudjuk aludni magunkat.

Elindultunk vissza a dormba...Már negyed órája sétálhattunk a kihalt utcán,mikor lépteket hallottunk a hátunk mögül...

Mimi megfordult, hogy lássa ki az aki mögöttünk közeledik,de mikor hátra nézett nem látott ott senkit.Majd mikor megbizonyosodott róla,hogy senki nincs mögöttünk,tovább indultunk.Nővérem nem éppen a legnyugodtabb arckifejezését öltötte magára,így én is egyre idegesebb lettem.

-Biztos vagyok benne,hogy valaki jön mögöttünk.-súgtam oda Jinnek-Gyorsítsunk egy kicsit!

-Jó.Úgyis már csak pár lépés és oda érünk.Ugye nem lesz semmi baj??-kérdeztem aggódva nővéremet.

-Nagyon remélem...De ne félj,megvédelek,ha kell.-mosolyogtam rá biztatásképp.

-Na mi van lányok,csak nem megijedtetek?

-Közöd? Egyébként is ki va.....Csak te??? Miért nem lepődöm meg?-fordultam követőnk felé.

-Talán mert már túl régóta ismerjük egymást...Mióta is,5 éve?Nagyon rosszul esett,hogy akkor kidobtatok...

-Jaj,mindjárt sírni fogok miattad.Csak azt ne mond,hogy miattunk fordult rosszra a sorsod.Nem mi tehetünk róla hogy így alakultak a dolgok.

-Tudom,hogy ti akartatok engem kirakni,hogy csak a tiétek legyen minden hírnév.

-Ezt te sem gondolhatod komolyan??Arra nem gondoltál,hogy a tehetséged nem volt elég a debütáláshoz?

-Mit tudsz te??? Mások bemocskolásához értesz a legjobban. Abban a sportágban tuti aranyérmet nyernél. Igen szemét vagyok, de azok után amiket te csináltál ne is várj mást tőlem!-indultam volna tovább.

-Mégis mit képzelsz?-kaptam el a karját-Még nem végeztem!!

-De mi igen!-kiszabadítottam húgomat és szaladni kezdtem vele.

-Menjünk is.Nincs kedvem még az ő hisztijéhez is.Két perc alatt taccsra vágja az egész hangulatot.Ilyenre is csak ő képes.-fordultunk be a dorm ajtaján.

-Ilyen könnyen nem szabadultok meg tőlem.Akkor fogok támadni,mikor a legjobban fáj!!!-kiáltottam utánuk dühömben.

-Maga meg ki,hogy itt ordibál?

-Én tudom,a Passion a 3. tagja lenne,ha...

-Ja akkor már értem.Lehet távozni!

-Nem tudom miért és hogyan került ide de ha továbbra is itt rontja a levegőt akkor hívjuk a rendőröket.

-M-maguk...a...TVQX???Imádom Önöket!!!

-Ha ez igaz,akkor most eltűnsz innen,de nagyon gyorsan!

-Megyek. Megyek.Nem kell kétszer mondani.-mondtam és azonnal elszivárogtam.

-Te mégis ki volt ez a nő?? 

-A Passion duójának harmadik tagja csak nem felelt meg a követelményeknek ezért nem hagyták hogy a másik két lánnyal induljon.

-Értem,de milyen jogon kezd el itt pattogni?

-Biztos nem tetszik neki,hogy ő kimaradt a több hónapon át tartó gyakorlásból,a kialvatlanságból... 

-Már kezdtem furcsállni,hogy ilyen gyorsan eltűnt,de így mindent értek...-érkeztem meg a húgommal az aulába.

-Legalább meg szabadultunk tőle és mehetünk pihenni.Most már tényleg fáradt vagyok.Bocsi,hogy elrángattalak.

-Semmi gond…Azt hiszem,nektek is köszönettel tartozunk.-hajoltam meg a fiúk felé.

-A köszöneted nélkül is sikerült volna.-szóltam oda Eun Minek. 

-Na jó. Ezt most fejezd be Yunho.-szóltam közbe-Ő csak kedves akart lenni.

-Az igazat megvallva,megérdemeltem...Szép visszavágó.-dicsértem Yunhot. 

-Végre valamiben egyet értünk.

-Na,talán kezdtek megbarátkozni egymással???-kérdeztem tesómat.

-Ahhoz ennél több kell....-forgattam a szemeimet.

-Álmodozni szabad...

-Ez már akkor is haladás.Legalább abban egyetértetek,hogy jól tudjátok sértegetni a másikat.

-Hurrá,akkor ezt most ünnepeljük meg azzal,hogy elmegyünk aludni.Sziasztok,fiúk!

-Tökéletes program.Felőlem akár most is kezdhetjük.Sziasztok!-köszöntem én is el a fiúktól és elindultunk a lakáshoz.