Tigers 2.rész

Otthon gyorsan összedobtam valami vacsorát és felhúztam az ébresztőm, hogy ne késsek el reggel,majd fürödtem és lefeküdtem.Reggel pontosan értem Na Rae házához.

Este nem kellett kétszer mondani,hogy aludjak el.Alighogy tusolás után bebújtam az ágyamba,máris olyan voltam,mint akit kiütöttek.Reggel a szokásos időben keltem,felöltöztem.Még pár falat reggelire is volt időm,mielőtt Kage ideért volna.Mikor csöngetett,szinte egyből az ajtóban is teremtem.-Jó reggelt!Mehetünk.

-Látom,neked nincs gondod a keléssel-vigyorogtam rá,majd beszálltunk és elindultunk.

-A keléssel sosem volt.A készülődéssel annál inkább,főleg ha valami olyan helyre kell menni,ahova illek kiöltözni. Amúgy lesz ma valami a suliban?Doga vagy ilyesmi?Tegnap már valahogy nem volt kedvem kinyitni a könyveimet.

-Nem,nem lesz semmi. megkegyelmeztek a tanárok.

-Hál' Istennek.Akkor,remélem ma is hasonlóan tesznek.Úgy döntöttem,lázadni akarok és nem fogok tanulni....Te jó ég,ezt tényleg én mondtam?

-Nem azt mondtad tegnap, hogy jó érettségit akarsz?-pislogtam nagyokat.

-Az tegnap volt.De elhiheted,hogy nem 1 vagy 2 napon fog múlni.Főleg az olyan strébereknek,mint nekem.

-Majd tanulhatunk együtt, akkor legalább lesz motivációm-miközben beszélgettünk megérkeztünk s már a terem felé sétáltunk.

-Benne vagyok.De hol vannak a fiúk?Ilyenkorra már hiányolni szokták a kocsijukat,nem?

-Nem tudom.Lehet,hogy nem kellett nekik tegnap-alig hogy kimondtam,beértünk a terembe.Siwon a padomon ült és elég csúnya pillantásokkal méregetett...-Azt hiszem bajban vagyok...

-Nézd,Siwon-léptem oda elé-Kage miattam vette kölcsön a kocsidat.Ha nem teszi meg,elkéstem volna a táncórámról és akkor a tanár tuti kinyír.Szóval ha bajod van,azt nekem mond.-kívülről talán bátornak néztem ki,de belül úgy remegtem,mint a nyárfa levél.

-Nem emlékszel,mit beszéltünk meg arról,ha engedély nélkül viszed el a kocsit?
-De...-feleltem halkan.
-Meg vagyok veled áldva hugi...-mondtam gúnyosan,majd felsóhajtottam-Na Rae, te pedig ne engedd neki hogy ellopja a dolgaimat!

-Nem ellopta,csak kölcsön vette.Az nem ugyanaz.Egyébként meg nem tudom,min vagy úgy kiakadva,egyben visszahozta.

-És...Nekem is kellett volna...Sosem gondol bele,hogy velem mi van...
-Yaa, gommene hyuung- néztem rá ártatlanul.
-Megint kezdi...szeret az idegeimmel játszani.

-Úgy tűnik,én itt hiába jártatom a számat.-lehet,hogy túl hamar adtam fel,de mindegy.Kicsit durcásan ültem le a helyemre.

-Ugyan már cica,ne szívd mellre,téged nem hibáztatlak.-mondtam Na Raenek.

-Nem vagyok cica,főleg nem a tiéd.De feleslegesen nem pocsékolom az időmet...rád és a hülyeségeidre.Mi van,talán csorba esett a férfiúi büszkeségeden csak azért,mert egy lány vezette a kocsidat?Ami ha jól értettem,nem az első eset volt.

-Nem nem esett csorba a büszkeségemen,csak nem szeretem,ha engedély nélkül elveszik a dolgaimat... Egyébként mivel érdemeltem ki ezt az ellenséges viselkedést?

-Csak azzal,hogy feleslegesen bunkó vagy a barátnőmmel.És én a barátaimat mindig megvédem.

-Nyugii, ne egyétek meg egymást!Tudom,hogy hibáztam...Cserébe kérhetsz tőlem valamit...akármit.

-Rendben,a te kedvedért befogom a szám.

-Milyen merész vagy.-fordultam Kagehoz.
-Talán félnem kellene?
-Nem-mosolyogtam rá-csak ebédet kell főzz nekünk.
-Ki az a nekünk?-kérdeztem gyanakvóan.
-Kyunak és nekem.Ha már tegnap miattad mondtuk le a programunkat.

-Kage,ugye tudsz főzni?

-Persze.-vigyorogtam.

-Ha segítség kell,csak szólj!-mosolyogtam rá.

-Ha akarsz,segíthetsz.Jó buli lesz!

-Oké.-mondtam,majd közelebb hajoltam hozzá-Milyen mérget keverjünk bele?

-Hallom ám!-szóltam oda nekik,majd nem sokkal ezután becsengettek.

Én csak egy nyelvnyújtással nyugtáztam kijelentését.Egész órán az ablakon bámultam kifelé,nem is nagyon figyelve a tanárra.Jobban érdekelt a külvilág,mint az,hogy mit magyaráz.Végül aztán kicsöngettek.-Kage,mikor találkozzunk?-fordultam oda hozzá.

-Nekem jó rögtön suli után is,még vásárolnom is kell,mert nincs otthon semmi.

-Nekem is van egy kis dolgom,szóval talizzunk nálad mondjuk...4-5 körül.Jó?

-4-kor,hogy legyen időnk megcsinálni a kaját.

-Rendben,akkor 4-re ott vagyok.Esetleg vigyek valamit?

-Magadon kívül nem kell semmi-mosolyogtam.Hacsak nincsen valami extra óhajod.

-Nincs.Csak az,hogy az a két okostojás ne legyen ott.De mivel ez nem teljesíthető,ezért nincs.

-Na,ne lény morcos,árt a szépségnek!

-Igazad van...-kuncogtam-nem érnek annyit.-mondatom végére be is csöngettek,így jött az újabb szenvedés,a matek.

Amilyen szerencsés vagyok,engem hívott ki a tanár. Hál' Istennek a matek az egyetlen tárgy, ami miatt nem kell aggódnom, így könnyedén oldottam meg a feladatokat.

Egyik tantárggyal sem gyűlt meg úgy a bajom,mint a matekkal.Szerencsémre a tanár egész órán békén hagyott,így csak akkor figyeltem,mikor Kage ügyködött a táblánál.A feloldozást a csengő újbóli megszólalása jelentette.

-Utálok felelni-morogtam,miközben lehuppantam a padomhoz.

-Ahhoz képest nagyon ügyes voltál.Van érzéked a számokhoz.De épp te mondtad nemrég,hogy ne morogjak,mert az árt a szépségnek?

Nyelvnyújtással válaszoltam-Nem a számokkal van a baj,nem szeretek a táblánál állni.

-Ne nyújtogasd,mert még a végén elviszi a cica...és tudom is,hogy melyik.-vigyorogtam rá-Állnál többet színpadon és máris nem lenne bajod a táblával.

-Hát, elvihetné-nevettem fel-mit is kezdenék én a színpadon?

-Rögtön gondoltam.Egyébként nem tudom.Tudsz esetleg énekelni vagy valami?

-Szeretek énekelni,de nem mondanám magam profinak.Mondjuk eléggé önkritikus vagyok

-Azt hiszem,meg is van a megfelelő program a bulira...karaoke.Ott megmutathatod,hogy mit tudsz...Persze nem kötelező...

-Benne vagyok,szeretek karaokezni.

-Csodás.Azért remélem,hogy a fiúknak nem lesz nagyon fa hangja és bot füle.

-Ne nézd le őket,nem csak a kosarazáshoz értenek-néztem szúrósan.

-Talán énekelni is tudnak?-meglepő volt ezt hallani,nem gondoltam volna róluk.

-Szerintem jól nyomják.

-Hát,majd a bulin kiderül.De ugye nem szoktak hülyeséget csinálni,ha esetleg kicsit többet isznak a kelleténél?

-Az attól függ,mit értesz hülyeség alatt?

-Szinte mindent,amit normál esetben nem tennének meg...pucéran rohangálás meg hasonlók...-már megint miket kérdezek.

-Miket képzelsz te?-nevettem fel hangosan,mire páran felém fordultak-egyrészt nem kapnak annyit inni,hogy ilyenek járjanak a fejükben,másrészt az én házamban senki nem fog meztelenül rohangálni.Az eddigi legdurvább dolog ami előfordult,hogy Hae és Hyuk smároltak-fejeztem be a mondatot úgy,hogy csak barátnőm hallja.

-Hogy mi??-kérdésem kicsit hangosabb lett-Na nee~,ez komoly?Az EunHae duó...na most kezdek félni,de tényleg.

-Sssh halkabban!Ez nem annyira publikus.

-Bocsi,de...kiakadtam.Csendben leszek,ígérem.De hogy lehet őket kordában tartani?

-Nyugi, ez csak egyszer fordult elő...és akkor nagyon sokat ittak...De mi rossz van abban, ha ők ketten...?

-Nincs konkrétan bajom azzal,ha két fiú...de azért mégis elég fura...Viszont most jut eszembe,hogy anyuméknak még nem is mondtam.Hogyan kéne tálalnom?

-Csak mondd meg nekik,hogy üdvözlőbulit tartunk neked...a Tigers már mellékes.

-Tehát a fiúkat ne is említsem?Van benne valami...Aish,most teljesen rápörögtem a bulira!Nem lehetne azonnal megtartani?-néztem rá kiskutya szemekkel.

-Én benne vagyok.–vigyorogtam.

-De holnap még suli van.Húzós lenne buli után suliba menni,nem gondolod?

Nyitottam a számat,mikor becsöngettek.Az osztályfőnök szinte azonnal a terembe lépett...
-Gyerekek,sajnálatos módon holnap értekezletet kell tartsunk,így az összes tanár elfoglalt lesz,a tanítás elmarad...

-Azt hiszem,el kéne kezdenem hinni a sorsban.-súgtam oda Kagenak.

-Partyhard lesz-súgtam vissza hatalmas vigyorral az arcomon-de ez esetben csak a fiúk jönnek–kacsintottam.

Nyeltem egy nagyot...-Csak mi ketten és az egész macska csapat?

-Talán baj?

-Hát...hogy őszinte legyek...Nem lesz az egy picit sok.Főleg,hogy neked ott lesz 13-aska,de én tulajdonképp egyedül leszek...

-Akkor redukáljuk a számot édes-4esre?

-Az egy fél fokkal jobban hangzik.De ki legyen az a sokból?

-Azt hittem, ez egyértelmű.

-Ugye nem arra gondolsz,akire gondolom,hogy gondolsz?-tyű,ezt jól megmondtam.

-De hát az eredeti terv is ez volt nem?Csak most a főzés után egy kicsit szórakozunk is.

-Csak túlélem....Legalábbis remélem.

-Ne légy ennyire lelkes...

-Lelkes vagyok,csak...Nem igazán vagyok hozzászokva ahhoz,hogy fiúkkal táncolok...sőt,a bulizáshoz sem.Balettben is mindig lányokkal vagyok körülvéve...De annyira nem félek,mert te is ott leszel velem,így ah gáz van,akkor tudsz segíteni.

-Jól esik hogy bízol bennem-előrefordultam a füzetemhez,kitéptem egy lapot és két cetlit készítettem az egyiket odaadtam Na Raenek. Ezen az állt: buli Kagenál ma este. Ezt add oda a macskádnak szünetben!-mondtam és visszafordultam,hogy a tanár ne szidjon le.

"Nem is a macskám"-morgolódtam magamban.Egész órán azon agyaltam,hogyan is adjam oda neki a cédulát.Csak szimplán szólítsam le?Vagy csak egyszerűen csúsztassam neki oda?Kivételesen nagyon nem akartam,hogy kicsöngessenek.De végül megtörtént...Miután sikerült elég bátorságot összeszednem,oda sétáltam a padjához és a könyvére raktam a lapocskát.

-Mi ez?-néztem fel érdeklődve.

-O-olvasd el és megtudod.-válaszoltam kicsit dadogva.

-Nohát-mosolyogtam-és milyen okból ünneplünk?

-Talán kell külön ok hozzá?Csak egy szimpla összejövetel.Eljössz?

-Ott leszek...Mikorra menjek?

-Mivel Kaget rákényszerítetted a főzésre,ezért 5-re.

-Szerintem ez kis kérés egy kocsihoz képest...

-Mivel megígértem neki,hogy nem vitatkozok veled,ezért most inkább visszaülök a helyemre.5-kor találkozunk Kagenál.Szia!-elköszöntem és visszaültem a helyemre.

-Szia manó!-léptem oda Kyuhyun padjához,majd orra alá dugtam a "buli.ma.nálam" feliratú cetlit...-és finom vacsorát is kaptok mosolyogtam.

-Remek.Mikorra menjünk?

-5-re-vigyorogtam és otthagytam-mire visszaértem a helyemre becsengettek az utolsó óránkra.

-Mindenképp ott leszünk.-kiáltottam utána,majd én is helyet foglaltam.

-Na,mit mondott Kyu?

-Nem hallottad?-kérdeztem vigyorogva.

-Ja,de...bocsi,kicsit elkalandoztam.Mit is készítünk nekik?

-Van valami ötleted?Én egyszerű sajtos-sonkás-baconos tésztára gondoltam-azt mindketten szeretik,és ha jóllaknak,jobb a kedvük.

-Nekem tökéletes.Utána pedig,feltéve hogy jó fiúk lesznek,kaphatnak rizs sütit,amire még a nagyim is azt mondta,hogy isteni.Ami nálunk nagy elismerésnek számít.

-Óh,ha lekenyerezed őket,biztosan jól viselkednek majd.

-Remélem is.-mosolyogtam.Alig vártam,hogy kicsöngessenek és mehessek az alapanyagokért.

Együtt indultunk a boltba, és végül együtt is vásároltunk. Nagyon jól szórakoztunk. Alig értünk haza időben. Sietnünk kellett, ha el akartunk készülni mindennel.

A munkamegosztás remekül működött.Mivel nekem a sütivel nem volt sok dolgom,így amíg ő a tésztát készítette,addig én elmosogattam a felhalmozódott edényeket,utána pedig segítettem neki.Épp időben készültünk el mindennel,még megteríteni is volt pár percünk.

-Szerintem nagyot alkottunk!Ahh éhen halok,olyan jó illata van.

-Csak percek kér...-ebben a pillanatban megszólalt a csengő.Kage elment ajtót nyitni,míg én elkezdtem kihordani a dolgokat az étkezőbe...

-Épp időben-nyitottam ajtót vigyorogva-pont elkészültünk.Már csak a bor hiányzik!Foglaljatok helyet-mosolyogtam,majd benéztem a hűtőbe,és kivettem egy üveg vöröset.

Mind leültünk az asztal köré.Kyu kinyitotta a palackot és töltött mindenkinek.-Jó étvágyat!Reméljük,ízlik majd nektek,mert tényleg sok munkánk van benne.-mondtam,majd Kagera tekintettem,hátha ő is szeretne mondani pár szót vacsora előtt.

-Itadakimasu!-csaptam össze kezeimet.Sokáig csak csendben ettünk,majd lassan kezdett beindulni a beszélgetés.

-Ez igazán finom lett.-dícsértem a főztöt.

-A tészta elsősorban Kage érdeme,én a desszerten dolgoztam.

-Hmm meg tudnám szokni az ilyen ellátást-mosolyogtam-és kíváncsian várom a desszertet.

-Máris hozom!-kicsit elpirultam,s rögtön felpattantam,hogy összeszedjem a tányérokat.

Mikor a süti megérkezett az asztalra,még mindig gőzölgött egy kicsit.Egészen addig nem vettem belőle,míg a fiúk meg nem kóstolták.-Na,milyen?-néztem rájuk csillogó szemekkel.

-Ez is nagyon jó.Ügyesek voltatok lányok!-mondtam elismerően.

-Akkor megmondhatom a nagyimnak,hogy a rizses sütije ismét nem vallott szégyent.-kuncogtam halkan.-Mit csináljunk most?Kage,karaoke?

-Máris?

-Csak kérdeztem,nem kell azonnal.Felőlem beszélgethetünk is...vagy játszhatunk valamit...-azt hiszem,megint előjött belőlem a 'mindenre rágörcsölős szerencsétlenség".

-Kezdhetünk énekléssel is-mosolyogtam,és átsétáltam a nappaliba,ahol csak a TV-t kellett bekapcsolnom,és már válogathattam is a zenék között.Az első szám,ami megtetszett, az SNSD- Paparazzi volt.

-Nagyon szeretem ezt a dalt,főleg a táncot.-énekelgetés közben próbáltam a koreóra is figyelmet szentelni,több-kevesebb sikerrel.Már szegény Kaget is belerángattam a 'vonaglásba',mikor a lejátszó egy másik számot kezdett el Siwon jóvoltából.NS Yoon-G If you love me csendült fel...

-Yaa mi ez a hirtelen váltás??

-Bocsi,pont a kezem alatt volt a kapcsoló.

-Semmi gond,szerintem ez a szám is remek.Főleg a csípőhullámos rész,mikor...a fiú és a lány...Inkább ugorjuk!

-Erre a részre gondolsz?-odaléptem Na Rae mellé és táncolni kezdettem vele.

"M-mit csinál ő mellettem?Mit akar?"-futottak át a gondolatok az agyamon.Végül megadtam magam,hagytam,hogy a ritmus vezessen.Próbáltam nem zavarban lenni,több-kevesebb sikerrel.De mikor néha hátam hozzáért mellkasához...teljesen kirázott a hideg.

-Jól táncolsz,van hozzá érzéked!-dícsértem.

-Már 12 éve balettozok,az minden tánc alapja.De te sem vagy éppen falábú.

-Pedig csak imprózok.

-Ha te mondod...De hova lett a másik két jómadár?Nem látom őket sehol...

-Most,hogy mondod.Az előbb még itt voltak...

-Nagyon ügyesen osonhattak el...Bár,eléggé belemerültem,illetve merültünk a táncba.Így nem csoda.De lehet,hogy nem is kéne zavarnunk őket...

-Szerintem is jobb, ha kettesben maradnak...és így jobban megismerkedhetünk-mosolyogtam rá.

-T-tessék? Mármint...szerzek valami üdítőt.Te is kérsz? 

Eközben egy másik helyiségben...

Amikor Siwon táncolni kezdett,diszkréten félrevonultunk Kyuval,és valahogy a szobámban kötöttünk ki...

-Hm,miért is hoztál ide?

-Öö...ez tűnt a legértelmesebb helynek.Vagy jobban éreznéd magad a konyhában?

-Nem szeretném megzavarni Siwont a flörtölgetésében.-vigyorogtam-Egyébként tetszik a szobád.

-Nem tudom, hogy van-e esélye,bár a meccs után eléggé lenyűgözte NaRaet-kuncogtam-köszi,bár szerintem nem nagy cucc.

-Hát,ahogy az előbb táncoltak,az alapján Na Rae tényleg közelebb engedte magához.De nem azért vagyunk most itt,hogy róluk beszélgessünk...

-Akkor miről szeretnél beszélgetni?-kérdeztem ártatlanul mosolyogva.

-Hát...-csúsztam hozzá közelebb-például kettőnkről.

-Jól hangzik-mosolyogtam rá,és azt hiszem,a szemeimet rajta felejtettem.

-Ha továbbra is így nézel rám,akkor nem biztos,hogy fogom tudni kontrollálni magam...

-Mi? Hogy nézek?Jaa...-vettem észre magam-nem biztos,hogy akarom,hogy kontrolláld magad-mosolyogtam, majd lesütöttem a szemem és a szempilláim alól figyeltem tovább.

Óvatosan közelítettem felé,majd mikor csak pár milliméterre voltam tőle,megálltam és enyhén remegő pilláit figyeltem...-Gyönyörű vagy.-nyögtem ki végül.

Elpirultam, és felnéztem a szemeire, melyek játékosan csillogtak. Egyszerűen imádni való volt. Válasz helyet összeszedtem bátorságomat, és egy óvatos puszit leheltem a szájára.

Meglepett,amit tett,de egyben tetszett is.Bal kezemet a derekára csúsztattam,jobb kezemmel pedig álla alá nyúltam és megcsókoltam.Finoman megnyaltam alsó ajkát,hogy bebocsájtást nyerjek.

Nem kellett kétszer kérnie, azonnal szabad utat engedtem nyelvének, és közelebb húzódtam hozzá. -kezem szinte önálló életre kelt, beletúrtam a hajába.

Gyengéden eldöntöttem az ágyon,közben viszont egyetlen percre sem szakítottam meg csókunkat.Egyik kezemmel oldalát kezdtem simogatni,ahogy egyre beljebb haladtam felsőjében.

Jólesően felsóhajtottam, nem ellenkeztem egy percig sem. Lassan végigsimítottam mellkasán.

Egy halkabb nyögés hagyta el számat,mikor kezét végighúzta mellkasomon.Ismét birtokba vettem ajkait.Éreztem,ahogy nadrágom kezd egyre szűkebb lenni...Hirtelen kopogásra lettünk figyelmesek…