-Hyung ma találkozott Yoon Sooval
és mondott pár elég érdekes és meghökkentő dolgot.
-Már megint az az álnok kis
szuka.Mit mondott??
-Jobb lenne,ha ezt négyesben
beszélnénk meg...Elvégre is mindkettőtöket érinti.
-Jó.Kértek valamit inni?-néztem
körbe a társaságon.
-Csak most keltem fel,szóval
előbb magamhoz kell térnem egy kicsit.
-Egy tea jó lenne.
-Nekem is jöhet.
-Citromos jó lesz?
-Persze.
-Igen.
-Azt hiszem,én maradok egy bögre
tejnél.
-Máris hozom.-kimentem a konyhába
és elkészítettem a teákat és öntöttem egy bögre tejet is Eun Minek.
-Egy angyal vagy,hugi.
-Nem mondtál újdonságot.
-Bocsi lányok,hogy félbe
szakítalak,de van valami,amiről beszélnünk kéne...
-Miről van szó?
-Találkoztam ma Yoon Sooval és
olyan dolgokat mondott,amit nem akartam neki elhinni.Ti nem lehettek
olyanok...ugye?
-Milyenek??
-Azt mondta,hogy titeket egy
bárban fedeztek fel...Ez nem igaz,ugye?
-De...-mondtam alig hallhatóan.
-Sajnálatos módon
igen.-motyogtam.
-Mondjátok,hogy csak
vicceltek!!
-Nem úgy néznek ki...
-Ugye most legszívesebben
elmennétek innen?
-Dehogy!
-Egy pillanatra megfordult a
fejemben...De az indok jobban érdekel.
-Az indok érdekel?Tényleg tudni
szeretnétek?
-Igen...azt hiszem.
-Természetesen.
-Mert csak így volt pénzünk
élni...
-Pontosan.Akkoriban elég sanyarú
volt a helyzetünk és ez tűnt az egyetlen járható útnak.De azóta már nagyon
megbántuk.
-Ti komolyan pénzért mutogattátok
magatokat??Ezt nem tudom elhinni!!
-Ha hiszed,ha nem,így volt.De ez
a múlt...
-Ez csak egy régi botlás volt.
-Akkor sem...ezt nem tudom
elfogadni!!!
-Ha ezt nem tudod elfogadni,hogy
várhatod el tőlem,hogy én fogadjam el azt,amit délelőtt mondtál,szintén Yoon
Sooval kapcsolatban??
-De miattad mégis megváltoztattam a
döntésemet.
-Viszont én a múltat nem tudom
megváltoztatni...Ha tehetném,már rég megtettem volna,de erre nem vagyok
képes!!
-Hyung,ne kapd fel a vizet!
-Én nem kaptam fel a vizet,csak
sokkoltak az imént hallottak.
-Nem kaptad fel a vizet,csak épp
nem tudod elfogadni és ezt az arcunkba ordítottad?!
-Hyo Jin,szerintem vidd vissza a
nővéred a szobájába,én meg hazamegyek hyungal.
-Nem megyek sehova!Tisztázzuk a dolgokat itt
és most!
-Akkor beszéljük meg,de normális
hangnemben.
-Oké...Miért akadtál ki annyira
ezen?Max miért tudja normálisabban kezelni a dolgokat?Pedig őt talán még jobban
zavarhatná,hiszen mondhatni a barátnőjéről van szó.
-Mert zavar,hogy ilyen dolgok
derülnek ki...és pont rólad.Soha nem gondoltam volna rólatok,hogy valaha is
ilyen dolgokat csináltatok.
-Hyung,Miminek igaza van.Te
jobban ki vagy akadva,pedig köztetek nincs alakulóban semmi.
-És akkor már nem is zavarhat?
-De,csak fura...
-Te vagy a fura.Miért nem mondod
ki,ha akarsz valamit?Miért csak kerülgeted,mint macska a forró kását?
-Mondjam ki,amit érzek,amit
gondolok??
-Felőlem le is rajzolhatod,vagy
el is mutogathatod,csak bökd ki végre.
-Eun Mi,szerintem ne bátorítsd...
-Tetszel nekem.Nagyon is.Ezért
zavar ennyire ez a dolog.
-Azt hittem,hogy ezt már
megbeszéltük...Talán nem jutott el a tudatodig?
-Hyo Jin,most mi legyen?
-Nem tudom...ha nem csinálunk
gyorsan valamit,ezek itt megölik egymást.
-Hyung,gyere velem,sétáljunk egy
kicsit a friss levegőn.
-Az jót fog tenni.
-Menjünk is.
-Jinie,nem érzem jól magam...
-Kérsz egy pohár vizet?
-Az jó lenne...
-Mindjárt hozom.-kimentem a
konyhába és töltöttem egy nagy pohár jó hideg vizet majd visszatértem Mimihez a
nappaliba.
-Miért teszi ezt velem?
-Biztosan nem direkt csinálja.
-Ha valóban annyira szeret,mint
mondja,akkor nem piszkálná a nem mellesleg fájó múltat...Te ezerszer jobban
jártál Changminnal...
-Én se lehetek biztos
semmiben.-sóhajtottam-De ő sem akar téged bántani...Csak zavarja ez az egész
helyzet.
-De miért nem tudja olyan
higgadtan kezelni,mint Max?
-Más a természetük.Biztos ő
nehezebben kezeli az ilyen helyzeteket.
-Nem akarom tovább idegesíteni
magam ezen.Inkább elmegyek vissza az ágyikómba.
-Menj,pihend ki magad.Arra most
szükséged van.
-Jó éjt!Ha esetleg
visszajönnének,akkor üdvözlöm Maxet.
-Átadom.Jó éjt!-kivittem a
bögréket a konyhába és gyorsan elöblítettem őket.Még vártam egy kicsit hátha
Maxék még feljönnek.
-Itt is vagyunk.
-Sikerült lehiggadni?
-Azt hiszem...Mimi hol van?
-Elment aludni.Eléggé kikészült.
-Bemehetnék hozzá egy percre?
-Szerintem nem kéne.
-Nagyon muszáj?
-Szeretnék...
-Akkor menj,de ha megint
felidegesíted én nem is tudom mit csinálok.
-Nem fogom,ígérem.-odalopóztam az
ajtajához,halkan benyitottam és bementem hozzá.
-Mmm...Jinie,te vagy az?
-Nem,Yunho vagyok.-leültem az
ágya szélére.
-Nem volt még elég...?
-Én csak bocsánatot szeretnék
kérni az előbbi kirohanásom miatt.Elvesztettem a fejem.
-Komolyan gondoltad azt,amit
mondtál?
-Arról hogy tetszel nekem?Mert
arról teljesen komolyan beszéltem.
-Nem pont erre
gondoltam...Arra,hogy nem tudod elfogadni a múltamat...
-Ha továbbra is barátok
szeretnénk maradni,akkor muszáj leszek elfogadni.
-Ezt jól látod.De akkor is
ha,mint azt állítod,többet is szeretnél.
-Akkor ez azt jelenti,hogy talán
te is akarsz tőlem valamit?
-Ezt egy szóval se mondtam.
-Remélem egyszer megváltozik majd
a véleményed.
-A remény hal meg utoljára,nemde?
-Jól mondod.
-Nagyon fáradt vagyok,szeretnék
aludni...
-Értettem.Már megyek is.
-Várj...-megfogtam pólója
szélét-Nem haragszok,ha te sem.
-Én nem haragszom rád.Csak
furcsa volt ez az egész.
-Biztos?
-Szerinted itt lennék bocsánatot
kérni tőled,ha haragudnék rád?
-Nem tudom...
-Akkor most már tudod,hogy nem
haragszom rád.
-Azt hiszem,igen.-visszahúztam az
ágyam szélére és átöleltem derekát.
-Akkor szent a béke?
-Igen...
-Ennek örülök.Na de nem is
fárasztalak tovább,hagylak aludni.
-Köszi...Jó éjt!
-Hyung,ez nem egy perc volt.
-Te mindenbe bele tudsz kötni,ugye?
-Nem azért mondtam...
-Mindegy,hagyjuk.Menjünk,hiszen
Jinienek sem ártana aludni,nem gondolod?
-Nekem mindegy.Bár tényleg
kicsit álmos vagyok.
-Akkor megyünk is,hagyunk
pihenni.Jó éjszakát!
-Köszi,nektek is.-kikísértem őket majd én is elmentem a szobámba.Átöltöztem a
pizsamámba és eltettem magam holnapra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése