-Milyen jól összemelegedtek.
-Várható volt, nem?
-Várható volt, nem?
-Igen, de
nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar.
-Mondjuk az tényleg fura, hogy hyung eddig senki felé nem nyitott, most meg
megtette az első lépést...
-Lehet, hogy
úgy érzi, itt lenne az ideje kicsit megkomolyodni... bár eleve sem volt az a
csapongó alak, mint például Yesung.
-Akkor nekem nehéz dolgom lesz?
-Szerintem már elfogadott téged, csak nehezen adja fel, hogy nem lehet minden
este más csajjal.
-Remélem, igazad
van.
-Hidd el, Kagenek szinte mindig igaza van.
-Hidd el, Kagenek szinte mindig igaza van.
-Mert jósok vére csörgedezik az ereimben. -viccelődtem.
-Hm, valóban?
-Itt is vagyunk. Yesung jobb, mint újkorában.
-Itt is vagyunk. Yesung jobb, mint újkorában.
-Ja...-morogtam- Hyukienak köszönhetően túléltem...
-Talán. -kacsintottam- Akkor mehetünk is haza?
-Talán. -kacsintottam- Akkor mehetünk is haza?
-Hova
lettek a többiek?
-Leléptek.
-Menjünk, Yesungra ráfér az alvás.
-Leléptek.
-Menjünk, Yesungra ráfér az alvás.
-Aludhatok nálad, cica? -fordultam SunJae-hez.
-N-nálam? Gondolom...
-Szuper, így nekünk is nyugtunk lesz.
-Szuper, így nekünk is nyugtunk lesz.
-Azért hagyd aludni is!
-Fogom... azt
hiszem. De nem csak rajtam fog múlni.
-De te is hagyd Hyukiet.
-De te is hagyd Hyukiet.
-Kénytelen leszek, mivel anyum ragaszkodik hozzá, hogy hétköznap otthon aludjak.
-Akkor
indulhatunk? -átkaroltam Sunnyt és vártam, hogy menjünk.
-Felőlem...
-Felőlem...
-Aztán
jók legyetek!
-Ne
kérj tőlem lehetetlent.
-Amint eldől az ágyon, úgyis be fog aludni.
-Amint eldől az ágyon, úgyis be fog aludni.
-Tudom. -vigyorogtam- Hisz már ismerem...
-Sziasztok, holnap
találkozunk!
-Bye!
-Bye!
-Akkor
már csak négyen maradtunk.
-Szerintem mi is mehetnénk... otthon kényelmesebb.
-Milyen
igazad van.
-Ez
nem ér, mi miért nem mehetünk együtt?
-Várd
ki a hétvégét. -kacsintottam.
-Nem
tehetsz mást.
-Ez
igazságtalan...
-Ne duzzogj, na!
-Majd a bulin becsíptek, aztán pótoljátok az egész hetet... -nevettem.
-Csak
ne akkor, amikor mi is hallhatjuk...
-Nyugi, majd félrevonulunk.
-Csak aztán ne nagyon szokjatok rá, hogy nálam csináljátok...
-Majd
elmegyünk máshova.
-Tudom-tudom, a gyönyör kapujába...
-Cica, oda
te jössz velem.
-Szívesen. Na fiúk azt hiszem itt az ideje hazamenni, holnap találkozunk. Paipai~!
-Sziasztok!
-Bye, guys!
-Hi ladies!
-Na, hova
menjünk?
-Haza! Lehet, hogy te zuhanyoztál a meccs után, de én nem. Rám férne egy jó forró fürdő. -néztem rá kihívóan.
-Az
a tusolás már régen volt... csatlakozhatok?
-Reméltem, hogy megkérdezed.
-Reméltem, hogy
megengeded.
-A tigrisemnek bármit. –mosolyogtam.
-Megfürdeted
a kiscicát? -néztem rá csillogó szemekkel.
-Szeretnéd? -tettem fel a költői kérdést.
-Naná! -egyre
gyorsabbra vettem a tempót, hogy mihamarabb elérjünk hozzá.
-Még jó, hogy nem lakom messze. -kuncogtam.
-Szerintem
is.
-Milyen türelmetlen valaki... -útközben elővettem a kulcsaimat, majd mikor
megérkeztünk, kinyitottam az ajtót.
-Végre! -rátapadtam
ajkaira és úgy toltam neki a falnak, majd behúztam az ajtót...
-Uhm... mitől vagy ennyire beindulva? -kérdeztem, mikor hagyott levegőhöz jutni.
-Nem
tudom, de nagyon kívánlak...most!
-Türelem tigris, adj egy percet! -adtam a szájára egy puszit, majd
kibontakoztam a karjai közül, felkaptam a táskám és a konyhába indultam.
-Ne
tarts fel sokáig, különben... csak haladj!
-Ne aggódj, csak nem akarok kiscicákat. -mondtam, miközben vizet eresztettem egy
pohárba és bevettem a tablettákat.
-Igazad
van, de én is készültem... nem kell aggódnod.
-Nem árt az óvatosság. -mosolyogtam, majd hozzá simultam és megcsókoltam- Most már a tiéd vagyok.
-Nem
valami forró fürdőről volt szó? -karomban vittem a helyiség felé.
-De. -mikor lerakott a fürdőben, hátat fordítottam neki, és levettem a felsőmet,
majd vállam fölött pislogtam rá.
-Dögös
vagy, Cica! -hátulról átöleltem és hasát kezdtem cirógatni, nyakát puszilgatni...
Jólesően
összeborzongtam érintése alatt. Fél kézzel hátranyúltam, és a hajába túrtam,
másik kezemmel nadrágja gombját kezdtem babrálni...
-Várj! Víz
nélkül nehéz lesz fürdeni... -arrébb hajoltam és megnyitottam a csapot.
Felé
fordultam, s elkezdtem kihámozni a ruhájából. Lágyan végigsimítottam szabaddá
vált felsőtestén...
Leszedtem
róla és magamról is a maradék textíliákat, majd beültettem a kádba, aztán én is
bemásztam...
Közel
hajoltam hozzá, majd megragadtam tarkójánál, és magam fölé húztam, miközben
ajkait kezdtem kényeztetni...
Csókunk
közben jobb kezem lassan combjára barangolt és cirógatni kezdte azt...
Áttértem
nyakának puszilgatására. -Jól játszottatok ma is.
-Ti
meg jól szurkoltatok... nagyon vadító voltál abban a pulcsiban! -egész arcát
körbe csókolgattam...
-Legközelebb majd nem veszem alá a pólót, és akkor még vadítóbb leszek. –vigyorogtam.
-Nincs
ellene kifogásom... amíg csak én láthatom, hogy mit rejt a felső.
-Nem készültem sztriptíztáncosnak... bár biztos jól meg tudnék élni belőle.–tűnődtem.
-Csak
előttem lejthetsz sexy táncot! -jobb kezem combja belső részére tévedt...
-Ahh~
de még milyen sexy táncot lejtek majd neked.
-Már
alig várom. -egyik ujjamat szeméremajkai közé csúsztattam és lágyan masszírozni
kezdtem egy újabb csók kíséretében...
Jólesően
felnyögtem keze munkája nyomán, csípőmet enyhén megemelte...
Csókjaimmal
elindultam fülétől végighaladva egészen mellkasáig, ahol kicsit
elidőztem... eközben ujjam is egyre beljebb haladt...
-Mhm... te aztán tudod, mitől döglik a légy.
-Vagy
inkább, hogy mitől dorombol a kiscica. -egy másik ujjamat is társítottam az
előzőhöz...
-Va-lóban...
-átkaroltam hátát és ujjammal apró mintákat rajzoltam rá...
-Cica... egyre
jobban...
Egyik
kezemet lecsúsztattam oldalára, majd férfiasságát kezdte simogatni...
-Ugye
tudod... hogy most már... nincs visszaút... -nyögtem nyakába...
-Csináld! -doromboltam a fülébe...
Megkerestem
a kád közelében lerakott apró tasakot, feltéptem a csomagolását... -Segítesz?
-Természetesen. -mosolyogva kivettem a kezéből. Megcsókoltam büszkeségét, majd
óvatosa felhelyeztem a gumit.
Kezeimmel
megtámaszkodtam a kád alján és lassan belé hatoltam...
Egyik
kezemmel átkaroltam a hátát, a másikkal pedig hajába túrtam, és hangot adtam
tetszésemnek, mikor mozogni kezdett bennem...
Fokozatosan
váltottam gyorsabb tempóra... közben többször megcsókoltam, megsimogattam...
Egyre
jobban magamhoz húztam, izmaimat összeszorítottam, és vártam a reakcióját...
-Ha
továbbra is... ennyire erősen... akkor túl hamar fogok...
-Én már közel vagyok hozzá. -nyögtem, majd lazítottam a szorításon...
-Még
egy picit... bírd ki! Csak pár... -közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam...
Csak
mormogtam valamit...
2-3
lökéssel később valóban eljutottam a csúcsra, ő pedig jött velem...
Miután
magával ragadott a gyönyör, sokáig csak szorosan öleltem, és nem szóltam semmit...
Óvatosan
kihúzódtam belőle és még egyszer megcsókoltam... -Mit szólnál hozzá, ha tényleg
megfürödnénk végre?
-Nem rossz ötlet.
Nyomtam
egy kis tusfürdőt a kezembe és elkezdtem a hátát masszírozni vele...
-Mmmm... milyen jó masszőr vagy. -mormogtam.
-Látod, milyen
sok mindenre jó vagyok. -mosolyogva csókoltam meg nyakát, majd vállát.
-Látom. -mosolyogtam– Szeretlek.
-Én
is szeretlek. -szorosan hozzá bújtam és megöleltem.
-Mennyi az idő? -kérdeztem lustán- Nem kéne átköltözni az ágyba? Vagy legalább
vacsorázni?
-Az
ágy ötletet támogatom. -kikászálódtam a kádból, magamra tekertem egy
törölközőt, aztán őt is kisegítettem onnan.
Én
is magamra csavartam a törcsim, majd a szobám felé igyekeztem.
-Nagyon
dögös vagy ebben is. -megpaskoltam formás fenekét.
-Van
egy olyan érzésem, hogyha egy zsákot húznék magara, te akkor is ezt mondanád. -kuncogtam.
-Van
benne igazság. -felvettem a boxeremet és elvetődtem az ágyon.
Kerestem
egy bugyit, és egy hosszú pólót, majd mellé feküdtem, fejemet a mellkasára
hajtottam.
-Jó
éjt, Cicám. -adtam egy puszit homlokára.
-Szép álmokat. - motyogtam, majd elaludtam.
Szorosan
hozzábújva merültem álomba.
-Soha többé nem iszok!
-Ennyire
megártott?
-Hát... mivel
nem szoktam inni, így eléggé kicsapta a biztosítékot. Az a csoda, hogy még a saját
lábamon megyek.
-Kívülről nem fest vészesen a helyzet.
-Belülről
annál inkább. De legalább itt vagy velem.
-Mondtam, hogy rám mindig számíthatsz, nem?
-Tudom, de
most különösen jól esik. -megállítottam és szorosan hozzábújtam.
Meglepetten
pislogtam párat, majd mosolyogva átkaroltam.
-Azt
hiszem, ezt is csak a soju hozza ki belőlem ennyire. Pedig csak egy pohárral
ittam...
-Meg
tudnám szokni.
-Szeretlek... -motyogtam
halkan mellkasába.
-Én is téged. -simítottam végig haján.
-Nem
akarlak elengedni... de anyu így is pipa lesz...
-Mire hazaérsz, kijózanodsz.
-Az
a kisebbik probléma. A nagyobb az, hogy nem is szóltam neki, hogy későn mennék
haza.
-Megoldjuk...
-Édes
vagy... de ha csak nem alszik már, akkor esélytelen kicselezni, mert a szobámban
ülve vár...
-Átmentünk egy kicsit beszélgetni hugihoz, és lemerült a telód... a számot pedig
nem tudod fejből?
-Hogy
vág ennyire az eszed, ha te is ittál? Egy zseni vagy! -örömömben adtam neki egy
csókot.
-Én már edzett vagyok ilyen téren. -válaszoltam- Na meg párszor Kageval is volt
hasonló gond, amikor a baleset után a nagyszülei vigyáztak rá. Mondhatni gyakorlott
vagyok.
-Ennyire
ki volt bukva szegény? Persze érthető... én is teljesen összeomlanék lelkileg, ha
apuék... bele se merek gondolni... -apró könnyek gyűltek a szemembe.
-Ne sírj... -hüvelykujjammal megtöröltem a szemét, majd homlokon csókoltam.
-Nem
fogok... nem akarok. Utálok gyengének látszódni, mert azt sokan kihasználhatják...
-Előttem nem kell elrejtened az igazi érzéseidet.
-Tudom, csak... még
szokatlan a helyzet. De mindent őszintén el fogok neked mondani, mert
tudom... érzem, hogy te nem tudnál nekem ártani és ezt köszönöm. Tudom, ez most
nagyon nyálasnak tűnhet, de tényleg jól esik, hogy mellettem vagy.
-Ez a barátod dolga, nem?
-Azt
hiszem. -mosolyogva bújtam ismét hozzá- Lassan menünk kéne.
-Menjünk. -adtam egy puszit a feje búbjára, majd kézen fogtam.
Mivel
már nem voltunk túl messze a házunktól, így nagyjából 15 perc alatt oda is
értünk...
-Azt
hiszem én eddig jöhettem...
-Sajnos... Jó
éjt, kistigris? -adtam neki egy utolsó csókot.
-Álmodj szépeket, Cica! -öleltem meg.
-Te
is. -visszaöleltem, majd kinyitottam az ajtót- Holnap találkozunk.
-Remélem.
- megvártam míg bemegy, majd haza indultam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése