2013. május 11., szombat

Tigers 27.rész



Még szerencse,hogy anyumék nem voltak itthon...így nem volt probléma abból,hogy Yesung nálam aludt...fura volt a karjában ébredni...
-Jó reggelt cica!Kényelmes az ágyad.
-Jó reggelt!Kényelmes a karod.
-Meg tudnád szokni,mi?
-Azt hiszem...Kérsz reggelit?Összedobjak valamit?
-Jól esne,igen.
-Pirítós?Gofri?Rántotta?
-Rántotta.
-Akkor menj és tusolj le,mert bűzlesz a piától.Addig én készítek valami ehetőt.
-Merre van a fürdő?Egy törcsivel is megdobhatnál..
-A fürdőben találsz felakasztva párat.Jobbra a második ajtó.
-Köszi.-bementem,és jó alaposan lefürödtem,majd megtörölköztem,és felvettem a nacimat.A hajamat törölgetve léptem a konyhába...
-Milyen gyors...voltál...Hm,többször kéne átjönnöd.
-Csak nem tetszik?-vigyorogtam rá perverzen.
-Ha ezt ez idióta "úgyis megkaplak" vigyort letörlöd,akkor sokkal jobb lesz.
-Miért,talán nem vagy máris az enyém?
-Csak szeretnéd...nem kapsz meg ilyen könnyen.Mindent ki kell érdemelni.
-Valóban?-odaléptem mellé,és minden kertelés nélkül megcsókoltam.
-Mmm...-nyögtem halkan,majd arrébb toltam-Mondtam,hogy ne siess,nagyfiú.
-Talán nem tetszik?
-Tetszik,de...többet ne várj még.
-Pedig szívesen megmutatnám,hogy az én ágyam is kényelmes...
-Nyugi,kistigris,rengeteg időnk van még.Eddig minden lányt könnyedén megkaptál...velem nem így lesz.
-Vége a szép időknek?–sóhajtottam.
-Vége bizony.Ezt már a többiek is megmondták neked,nem?
-Mi lesz így velem?
-Megtanulsz nyugton maradni...ez elsősorban a kisebbik énedre vonatkozik.Aztán,ha látom a fejlődést,akkor talán...jutalmat is kaphatsz...talán.
-Az sosem marad nyugton...-húztam el a számat.
-Pedig muszáj lesz neki...Viszont biztatásképp...-hosszan ajkaira tapadtam.
Viszonoztam a csókot,bebocsátást kértem a szájába...
Beletúrtam dús hajába,miközben megadtam neki az engedélyt...
-Ugye tudod...-nyögtem halkan két csók között-hogy ez nem igazán segít lenyugodni...
-Tudom,de...-elkezdtem matatni a pulton-Ez majd igen.-egy pohár hideg vizet öntöttem rá...
-Héé,most törölköztem meg!
-És?A hideg víz jót tesz a bőrnek...feszesít.
-Remélem tudod, hogy beindítasz...
-Most már igen,de kénytelen leszel várni.-kiöltöttem a nyelvem,majd átszaladtam a szobámba öltözni.
-Aish!-bementem a fürdőbe az ingemért-Kegyetlen vagy...
-Kész vagy?-teljes "harci díszben" vártam rá az előszobában.
-Igen,mehetünk.
-Úgy nem pukkadtál be nagyon?
-Nem,bár te rendesen próbálkoztál...-sóhajtottam-De legközelebb nem úszod meg ennyivel...
-Azt majd meglátjuk.-rá mosolyogtam,és elindultam a buszhoz-Te nem jössz?
-Rohanok cicám,rohanok.
Megfogtam kezét és úgy húztam a megállóig...-Olyan lassú vagy,mint egy csiga.
-Még nagyon reggel van...
-Veszem észre...mindig ilyen vagy?
-Általában.
-Hm,akkor...ez még elmegy,nem próbálok meg változtatni rajta.
-Ne is,ajh,de aludnék még...
-Mi van hyung,hosszú volt az éjszaka?-böktem oldalba Yesungot a buszon.
-Inkább rövid.-ásítottam.
-Csak nem...összejött?
-Nem.Ezúttal aludtam.De tényleg...
-Te,aludtál?
-Igen,aludt.A pia rendesen kiütötte.
-Nem gondoltam volna...de lefogadom,hogy reggel rádmozdult.
-Igen,de helyre tettem.
-Wow!Sunny néni,vagány vagy!
-Valakinek meg kell nevelnie...ez most én vagyok.
-Kezdők szerencséje.
-Ne légy morcos Hyung.
-Végre emberedre akadtál!
-Sziasztok,fiúk!
-Ohayou!
- 'reggelt!
-Együtt a család!
-Hol van apuci?
-Nem tudom.Este elindult tőlünk...
-Ti is együtt voltatok?
-Csak mi szenvedtünk egyedül?
-Nemsoká itt a hétvége.
-Ja,a bulin fognak majd egymásra pörögni.
-Jaj,de jó lesz...
-Kage,a bátyád szokott késni?
-Ha az apja valamilyen céges dologgal feltartja,akkor igen...
-Oh,értem.
-Ezek szerint megint valami gáz van...csak akkor szokta.
-Biztos kiakadt az egyik modell,vagy valami.
-Vagy épp azon tanakodnak,hogy mikor rabolják el Na Raet bemutatkozó-vacsorára.
-Na jó,azért az túlzás lenne...nem?
-Nem hiszem...
-Akkor most világosíts csak fel,mit is kell tudnom a szüleiről?!
-Semmi különöset,csak gondolom most,hogy az egyetlen kicsi fiuk barátnőt választott,szem előtt tartják a cég jövőjét bla bla bla...
-És ahhoz nekem 18 évesen mégis mi közöm?
-Nekem mi közöm volt hozzá 14 évesen?-kérdeztem vissza.
-De te...oké,hagyjuk.Nem érdemes ezen vitázni.
-Szerintem se.
-Mivel kezdünk?
-Ének?
-De jó valakiknek...mi matekkal...
-Yes,ének!
-Mi angollal.
-Az rátok is fér...-nevettem.
-Miért?Szerintem jók vagyunk.
-Nyelvtanban lehet...
-Szóban is...
-Kage,inkább gyertek,várnak a hangjegyek.
-Megyünk,megyünk.
-Várjatok meg!
-Hát itt vagy!Mi történt?-megöleltem és úgy néztem fel rá.
-Remélem ráérsz csütörtökön.-mosolyogtam-Meghívást kaptál.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése