Már csak percek
kérdése,és végre a színpadon lehetünk.5 éve erre a pillanatra várunk a legjobb
barátnőmmel,aki egyben a testvérem is. Mi vagyunk az SM Entertainment új
duója,a Passion...-Készen állsz,Hyo
Jin?-kérdeztem húgomtól.
-Igen.Egész
életemben erre vártam.
-Egész eddig
teljesen nyugodt voltam,De most,hogy már csak percek választanak el minket a
színpadtól szinte görcsben van a gyomrom.Vajon minden rendben fog majd
menni?Nem rontjuk el a szöveget vagy a koreót?...Te hogy tudsz ilyen higgadt
maradni,hugi?
-Hidd el, én se
vagyok nyugodt, de muszáj palástolnom az idegességemet. Nem látszódhat rajtam,
hogy majd elájulok annyira izgulok. Te is próbálj megnyugodni.Sikerülni fog!
-Passion,egy perc és
ti jöttök.-jött be az öltözőnkbe az egyik rendező.-Rendben,én készen
állok,ha te is.
-"Egy perc és
ti jöttök" Milyen fura ezt hallani!!-gondolkoztam hangosabban a
kelleténél-Persze,hogy készen állok,már alig várom.
Felmentünk a
színpadra...Ahogy megfordultunk,megláttuk a tomboló tömeget,akik egyből
elcsendesedtek,mihelyst mi kiálltunk eléjük. Elindult a zene,mi pedig énekelni
kezdtünk...Aztán jött Jin rap szekciója,aminél egyre többen kezdtek vele együtt
kántálni a szöveget... A meghajlásnál a tömeg ujjongott,mi pedig hatalmas vigyorral
az arcunkon jöttünk le a porondról.-Gratulálunk,lányok.-lépett oda hozzánk az
utánunk következő duó.
-Köszönjük.-hajoltunk
meg a két úriember előtt. Mikor felnéztem rájuk csak habogni tudtam.Viszont
testvérem bátrabbnak bizonyult.
-Köszönjük,de a gratulációjuk
nélkül is sikerült volna.-igen,tudom hogy bunkó vagyok,de nem bírom őket
elviselni.
-Most miért mondtad
ezt???Ők csak kedvesek voltak velünk.Nem kellett volna ezt mondani.
-Tudom,sajnálom
is,de...Tudod nagyon jól,hogy nem bírom Yunho fejét...Annyira idegesít.-súgtam
oda neki,miközben az öltözőnk felé tartottunk.
-Jó....de akkor csak
Yunhoval "szemétkedj" így oké???Max egész normálisnak
tűnt!!-bontottam ki a hajam.
-Oké,ígérem,hogy
igyekszek majd normálisan viselkedni...legalább Maxxel.De semmit sem
garantálhatok.-elkezdtem kihámozni magam a ruhából.
Nem tudom miért de
kifejezetten megkönnyebbültem nővérem szavai hallatára.-Mit csináljunk most
hogy ilyen jól szerepeltünk??
-Végre aludjuk ki
magunkat.hetek óta csak próbáltunk látástól Mikulásig.Ránk fér a pihenés.De ha
van más ötleted...
-Igazából én most
nagyon pörgök.Mi lenne ha elmennénk valahova?-néztem kérlelően rá.
-Utálom,amikor ilyen
cukin nézel rám...Rendben,elmehetünk,de előtte menjünk vissza a dormba és
fürödjünk~...úgy bűzlök,mint aki most futotta le a maratont.-fintorogtam.
-Oké,menjünk.Én is
szaglok mint egy borz,és amúgy köszi unnie.Tudtam,hogy beleegyezel.Jövök
neked egqyel.
Összeszedtük a
cuccainkat,beszálltunk a ránk váró kisbuszba és meg sem álltunk a dormig.Ott
mindketten letusoltunk,hajat mostunk.-De jó végre tisztának lenni!
Már csak a
partiszerelésünket kellett kiválasztani és már indulhattunk is.-Hova menjünk???
-Nem tudom,de ne a
legzsúfoltabb klubba,ha lehet...jó lenne,ha nem ismernének fel minket,bár ennek
elég kicsi a valószínűsége...még.
-Rendben van. Akkor
az a bár ami most nyílt itt a közelben megfelel???
-Szuper!Induljunk
is.
Ezzel elhagytuk
lakásunkat és célba vettük a klubot.Már éppen léptünk volna ki az utcára mikor
valaki megszólított hátulról.
-Nocsak,lányok...hova
készültök?-jött oda hozzánk a menedzserünk.
-Mi csak...mi
csak-néztem nővéremre. Én soha nem voltam jó az ilyen helyzetekben.
-Mi csak úgy
gondoltuk,hogy elmegyünk egy kicsit sétálni,mert az utóbbi hetekben túl nagy
volt a hajtás.Talán baj?
-Igazából nem nagyon
örülök neki, de mivel tényleg elég sokat dolgoztatok mostanában így kivételt
teszek. De csak most az egyszer.-mondta a manager,mi pedig boldogan ballagtunk
ki.
-Köszönjük.-hajoltunk
meg. -Huh,ez könnyebben ment,mint gondoltam.
-Igen. Azt hittem, hogy majd jön a
szokásos hegyi beszéd, hogy inkább pihenjünk.-nevettem fel önfeledten a bár
előtti sarkon.
-Én is azt hittem,de
szerencsére nem.-ahogy befordultunk a sarkon,egyből megláttam a hatalmas
tömeget a bejáratnál...-Ez meg mi?Ingyen piát osztogatnak talán?
-Nem tudom.Nézzük
meg.Ahogy beértünk a helyiségbe megláttunk egy nagy csapat embert a pult körül
tornyosulni.Még mindig nem tudtuk miért ez a nagy felhajtás,ezért közelebb
mentünk a tömeghez.
-Elnézést...bocsi...-próbáltam
átfúrni magunkat a csapaton.Ahogy átjutottunk,egyből ledermedtem...-Ezt nem
hiszem el,még itt is beléjük botlunk?!
-Mi is örülünk, hogy
újra látunk.-üdvözöltem a lányokat.
-Ne is foglalkozz vele kérlek.Csak kicsit fáradt.-mentegetőztem.
-Ne is foglalkozz vele kérlek.Csak kicsit fáradt.-mentegetőztem.
-Hasonlóképp
örülök...-"vagy inkább őrülök" motyogtam magamban-Legalább már tudjuk
a felhajtás okát...pontosabban okait.
-Megígérted, hogy
nem csinálod.Pihenni jöttünk...próbálj meg lazítani.-böktem oldalba
hőn szeretett nővérkém.
-Igazad
van,bocsi.Menjünk inkább táncolni,oda csak nem követnek.
-Tudom,hogy igazam
van,de annyira azért nem szörnyűek.-majd elindultunk a táncparkett felé.
Épp az Nilili Mambot
játszotta a DJ valami mixelt verzióban.Mindenki össze-vissza ugrált,teljesen
fel voltak pörögve.Mi,elővéve "profizmusunkat" egyből ritmusra
kezdtünk mozogni,többé-kevésbé követve a koreográfiát...A tömeg körbeállt
minket és úgy tapsoltak,éljeneztek...
A hangulat a tető
fokára hágott mikor két lány odajött és elkezdtek velünk kiabálni.
-Ti meg mégis mi a
fenét képzeltek,mi???Ez a mi klubunk,a mi közönségünk!!Takarodjatok innen!!!
-Mit motyogsz,te kis
r*banc?Ide mondd a szemembe.
-Hagyd békén a húgomat,világos?!
-Mert ha nem teszem
akkor mi lesz?? Hozod a zsebpincsidet és rám uszítod???
-Igen,hozom
mindkettőt.Az egyiket jobb horognak hívják,a másikat meg bal
egyenesnek.Melyiket ismernéd meg szívesebben?
-Inkább most
menjetek el innen jó.-szóltam közbe,miközben elhessegettem a 'felesleget'.
-Valóban jobb,ha
lelépünk.Még a végén...Hagyjuk.Gyere,Hyo Jin.-megragadtam húgom kezét és
elkezdtem kifelé húzni.
-Jó megyek,de olyan
idegesítő,hogy mindig az ilyen kis barbik nyernek.-dühöngtem magamban.-Úgyse
akartunk sokáig maradni.Legalább ki tudjuk aludni magunkat.
Elindultunk vissza a
dormba...Már negyed órája sétálhattunk a kihalt utcán,mikor lépteket hallottunk
a hátunk mögül...
Mimi megfordult,
hogy lássa ki az aki mögöttünk közeledik,de mikor hátra nézett nem látott ott
senkit.Majd mikor megbizonyosodott róla,hogy senki nincs mögöttünk,tovább
indultunk.Nővérem nem éppen a legnyugodtabb arckifejezését öltötte magára,így én is egyre idegesebb lettem.
-Biztos vagyok
benne,hogy valaki jön mögöttünk.-súgtam oda Jinnek-Gyorsítsunk egy kicsit!
-Jó.Úgyis már csak
pár lépés és oda érünk.Ugye nem lesz semmi baj??-kérdeztem aggódva nővéremet.
-Nagyon remélem...De
ne félj,megvédelek,ha kell.-mosolyogtam rá biztatásképp.
-Na mi van
lányok,csak nem megijedtetek?
-Közöd? Egyébként is
ki va.....Csak te??? Miért nem lepődöm meg?-fordultam követőnk felé.
-Talán mert már túl
régóta ismerjük egymást...Mióta is,5 éve?Nagyon rosszul esett,hogy akkor
kidobtatok...
-Jaj,mindjárt sírni
fogok miattad.Csak azt ne mond,hogy miattunk fordult rosszra a sorsod.Nem mi
tehetünk róla hogy így alakultak a dolgok.
-Tudom,hogy ti
akartatok engem kirakni,hogy csak a tiétek legyen minden hírnév.
-Ezt te sem gondolhatod komolyan??Arra nem
gondoltál,hogy a tehetséged nem volt elég a debütáláshoz?
-Mit tudsz te???
Mások bemocskolásához értesz a legjobban. Abban a sportágban tuti aranyérmet
nyernél. Igen szemét vagyok, de azok után amiket te csináltál ne is várj mást
tőlem!-indultam volna tovább.
-Mégis mit
képzelsz?-kaptam el a karját-Még nem végeztem!!
-De mi
igen!-kiszabadítottam húgomat és szaladni kezdtem vele.
-Menjünk is.Nincs
kedvem még az ő hisztijéhez is.Két perc alatt taccsra vágja az egész
hangulatot.Ilyenre is csak ő képes.-fordultunk be a dorm ajtaján.
-Ilyen könnyen nem
szabadultok meg tőlem.Akkor fogok támadni,mikor a legjobban fáj!!!-kiáltottam
utánuk dühömben.
-Maga meg ki,hogy
itt ordibál?
-Én tudom,a Passion
a 3. tagja lenne,ha...
-Ja akkor már
értem.Lehet távozni!
-Nem tudom miért és
hogyan került ide de ha továbbra is itt rontja a levegőt akkor hívjuk a
rendőröket.
-M-maguk...a...TVQX???Imádom
Önöket!!!
-Ha ez igaz,akkor
most eltűnsz innen,de nagyon gyorsan!
-Megyek. Megyek.Nem
kell kétszer mondani.-mondtam és azonnal elszivárogtam.
-Te mégis ki volt ez
a nő??
-A Passion duójának
harmadik tagja csak nem felelt meg a követelményeknek ezért nem hagyták hogy a
másik két lánnyal induljon.
-Értem,de milyen
jogon kezd el itt pattogni?
-Biztos nem tetszik
neki,hogy ő kimaradt a több hónapon át tartó gyakorlásból,a
kialvatlanságból...
-Már kezdtem furcsállni,hogy ilyen gyorsan eltűnt,de így
mindent értek...-érkeztem meg a húgommal az aulába.
-Legalább meg
szabadultunk tőle és mehetünk pihenni.Most már tényleg fáradt vagyok.Bocsi,hogy elrángattalak.
-Semmi gond…Azt
hiszem,nektek is köszönettel tartozunk.-hajoltam meg a fiúk felé.
-A köszöneted nélkül is sikerült volna.-szóltam oda Eun Minek.
-Na jó. Ezt most fejezd be
Yunho.-szóltam közbe-Ő csak kedves akart lenni.
-Az igazat
megvallva,megérdemeltem...Szép visszavágó.-dicsértem Yunhot.
-Végre valamiben
egyet értünk.
-Na,talán kezdtek
megbarátkozni egymással???-kérdeztem tesómat.
-Ahhoz ennél több
kell....-forgattam a szemeimet.
-Álmodozni szabad...
-Ez már akkor is
haladás.Legalább abban egyetértetek,hogy jól tudjátok sértegetni a másikat.
-Hurrá,akkor ezt
most ünnepeljük meg azzal,hogy elmegyünk aludni.Sziasztok,fiúk!
-Tökéletes
program.Felőlem akár most is kezdhetjük.Sziasztok!-köszöntem én is el a
fiúktól és elindultunk a lakáshoz.
Mii ez az elhidegülés Yunho-mucitól? >< xD
VálaszTörlésMajd megtudod. ^_^
Törlés