Másnap reggel fél órával hamarabb
keltem fel,hogy a tegnap elmaradt tusolást bepótolhassam...Miután
végeztem,gyorsan felöltöztem és nekiláttam a reggelinek.
Hallottam hogy nővérem ügyködik
valamit kint a konyhában,így kimentem hozzá hogy megnézzem mit csinál.-Jó reggelt!
-Szia!Rántottát?-fordultam oda felé
egy tányérral a kezemben.
-Áh,köszönöm.Jó illata
van.-vettem el az ételt.
-Kell is az energia.Ma a
stúdióban kezdünk,utána megyünk táncolni.
-Akkor a mai nap is hosszú lesz.
-Pontosan,de ebben semmi új
sincs.
-Nem,de remélem legalább ma a
tánccal nem lesz semmi gond.
-Csak Maxtől függ...
-Olyan szívesen segítenék neki
valahogy,de nem tehetem.
-Azzal segítesz a legtöbbet,ha
nyugton maradsz.
-Tudom,de akkor sem jó így
látni.De nyugton maradok.
-Tudod,türelem rózsát terem.Bár
az vicces lenne,ha tényleg beállítana egy szál rózsával.
-Hát meglepődnék az biztos.
-Szerintem mind nagyon
meglepődnénk...
-Hát elég furcsa lenne egy ilyen
hirtelen pálfordulás.
-Igen,de menjünk is,hogy ne
késsünk.Útközben még ráérünk beszélgetni.
-Felkapom a táskámat és már
mehetünk is.
Beültünk a kisbuszba és meg sem
álltunk a stúdióig...Kb. 2-ig voltunk ott,majd átmentünk a táncterembe...
Egy merő görcs volt a gyomrom.Féltem,hogy a mai próba is olyan lehetetlen lesz mint a tegnapi.Mikor
beértünk a terembe a fiúk már ott vártak minket.
-Sziasztok!
-Remélem felkészültetek az
éjszakába nyúló táncolásra.
-Igen.Tele vagyunk energiával.
-Hogy legyen a mai párosítás?Max,menni
fog az eredeti,vagy maradjunk a tegnapinál?
-Megpróbálkozom az eredeti
felállással.
-Rendben,ha nagyon nem megy,akkor
megint én leszek veled.
-Próbálom a legtöbbet kihozni
magamból.
-Hwaiting!
-Indíthatom a zenét?
-Persze!
Minden rendben ment,egészen
addig,míg az egyik fordulásnál véletlenül a kezem tovább nem lendült a
kelleténél...Párom ágyékát fogva rogyott a padlóra...-Úristen,bocsi!Ebben
most semmi szándékosság nem volt!
-Attól függetlenül nagyon
fájt.-nyökögtem.
-Tényleg sajnálom!Mivel tehetem
jóvá?
-Lenne pár ötletem,de ezeket most
tönkretetted egy laza mozdulattal,úgy hogy elég,ha segítesz felállni innen.
-Gyere!-nyújtottam felé a kezem.
Egy mozdulattal lerántottam magam
mellé a földre...pont rajtam landolt.
-Azt hiszem,ezt nem a többiek
előtt kéne...
-Mert kettesben jobban tetszene??
-Persze...csak nem veled!
-Meglátjuk még.
-Na gyertek.Folytassuk a próbát.
-Bocsi a kisebb fennakadásért.
-Semmi baj, legalább kifújhattuk
magunkat egy kicsit.
-Akkor haladjunk is tovább!
Egészen gördülékenyen ment a
tánc.Örültem,hogy nem volt semmi fenn akadás.-Sikerült megoldani a problémát Max??Csak mert sokkal könnyebben ment ma a
tánc mint tegnap.-fordultam oda hozzá a tánc végén.
-Most úgy néz ki,de ma még maradjunk
a cserés verziónál,ha nem baj.
-Nekem mindegy.
-Nekem is jó.
-Akkor egy gyors szünet után
folytassuk is.
-Én nyitok egy ablakot,mert nekem
nagyon melegem van.-sétáltam az ablakhoz.
-Jó ötlet.
-Csak meg ne fagyjunk ebben a
melegben.
-Ha nagyon fázol,hozhatok neked
egy kabátot.
-Lenne jobb ötlete
is,szerintem.-súgtam oda húgom fülébe.
-Én arra nem vagyok kíváncsi.
-Én se.
-Ti meg miről pusmogtok?
-Semmi olyanról ami rád
tartozna.-öltöttem ki rá a nyelvem.
-Min vitáztok?
-Csak apró,lányos butaságokon.
-Ha végeztünk a csevegéssel talán
folytathatnánk?
-Már a helyemen is vagyok.
-Én is...-beálltam Eun Mi
mögé-Ja,bocsi,csak a szokás hatalma...
-Indíthatom a zenét?
-Persze.-álltam be a kezdő pózba.
Beüzemeltem a masinát,megálltam
Eun Mi mögött és egyből táncolni kezdtünk.Végre úgy éreztem,hogy talán
lenyugszok,de ezt a látszatot fent kell tartanom az előadások alatt is...
-Kicsit mintha megint feszült
lennél.-súgtam oda Maxnek,mikor egy kicsit közelebb voltam az arcához.
-Legalább már nem annyira mint
tegnap.
-Ezt jó hallani.De tényleg a
húgom miatt vagy ilyen?Csak ennyire válaszolj és utána békén hagylak.
-Igen.Csak az a gond,hogy még
nem tudom,hogy pontosan mit érzek.Csak annyit tudok,hogy nagyon tetszik
nekem.
-Mivel azt mondtam,hogy nem
kérdezek mást,ezért tartom magam a szavamhoz.De én a helyedben haladnék,mert
pár EXO-s sráctól is hallottam már,hogy bejön nekik.
-Akkor mielőbb lépnem kell.Lehet,hogy valamikor beszélnem kéne vele...
-Nem véletlenül próbállak én is
és Yunho is terelgetni téged afelé,hogy rájöjj,mit is akarsz igazán.
-De olyan nehéz.Ha esetleg
rosszul döntenék..nem akarom megbántani.
-Erre az esetre vagyok itt én,a
védelmező nővérkéje,aki majd összeszedi szíve apró darabkáit és újra
összeragasztja.
-Igen ezt értem,de hogy nézek
utána a szemébe?Istenem,teljesen össze vagyok zavarodva.Tényleg tennem kéne
valamit.
-Nem azt mondtuk,hogy azonnal
ronts rá,csak azt,hogy lassan nem ártana valami végeredményre jutni.-mentem oda
a pároshoz,mivel a zene közben végigment.
-Na jó.Még ma...legkésőbb holnap
beszélek vele.Ez már túl sok nekem.
-Rendben,hajrá!Én majd addig
dolgozok a da...a táncon,hogy még jobban menjen.
-Köszi.Remélem lesz is majd.
-Mit akartál a tánc helyett
mondani?
-Semmit,nem lényeg.
-Ha te mondod.Nem is nyaggatlak
tovább.
-Gyertek,vár a koreográfia!
-Megyünk már.
-Ha így haladunk,még a végén
tényleg összejönnek...de nem lehet,mert mi még tiltás alatt vagyunk.
-Az legyen a legnagyobb gond
most, hogy titeket tiltanak.
-Tessék??Te meg miről beszélsz??
-Nem muszáj másnak azt tudni,hogy
ők együtt vannak.
-Úgyis látná rajtuk mindenki.
-Ha egy nyomós indok lenne rá,akkor tudnák magukat türtőztetni a nyilvánosság előtt.
-De ha mégsem,az
mindkettejük,őt,mind a négyünk karrierjét tönkre teheti.
-Istenem,miért ilyen
lehetetlenek az ilyen érzelmes dolgok??Soha nem fogom megérteni,de nézd...már
egymás mellett állnak vörös arc és remegés nélkül.
-Igen,most,hogy csak mi látjuk
őket.De több száz ember előtt könnyen lehullhat az álarc.
-Igen,de ha távolt tartjuk őket
egymástól,akkor is könnyen bekövetkezhet egy ilyen rossz helyzet.
-Egy szóval se mondtam,hogy
tartsuk őket távol egymástól!...A fenébe,már megint vitatkozok veled!!Csak azt
nem értem,hogy miért is?
-Ezt pont tőlem kérdezed?Soha
nem tudtam kiigazodni rajtad!
-Elegem van!!
-Akár el is mehetsz...
-Én...Aish!Nem rád vagyok
mérges,sokkal inkább magamra...
-Mért is??
-Csak...mert...A bolhából
csináltam elefántot...
-Akkor emiatt ne velem kiabálj.Próbáld máson levezetni az energiád.
-Kössz,mégis kin?A húgomon?
-Őt most pont nem tanácsolom...Mi
lenne,ha kiírnád magadból ezt a sok dolgot,ami zavar.
-Már megtör...tént...
-Pedig nem igazán látszik a
hatása.
-Ezt hogy érted?
-Úgy,hogy még mindig nagyon
ingerült vagy.
-Ha még azt is
tudnád,amit...hagyjuk.
-Mit?Mit nem kéne tudnom?
-Hát...Azt...Az a dalszöveg még
akkor született,mikor ennél ezerszer jobban utáltalak és...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése