I want to be your star! 12.rész

-És mi??Ha már elkezdted akkor fejezd is be.-förmedtem rá.

-És megvetettelek,és nem akartalak a közelemben sem tudni.

-És ahelyett,hogy erről beszéltél volna velem,te írtál egy dalt amit a fél világ hallani fog?!

-Nem írtam bele konkrétan a neved,és egyébként is,ha nem publikálom,akkor nem fogja senki sem ismerni.

-Aki egy kicsit is ismer minket az tudni fogja,hogy miről van szó.-világosítottam fel.-Ha meg nem publikálod akkor minek dolgozol vele még mindig??

-Csak...mert...Pontosan ezért nem akartam elmondani neked!Egyből felkaptad rajta a vizet!És alig pár ember tudja rólunk,hogy milyenek is vagyunk,a rajongóidnak fogalma sincs arról,hogy mi folyik a színfalak mögött!!

-Azért azt te sem gondolhattad,hogy majd a nyakadba ugrok azért,mert éppen rímekbe szeded azt,hogy mit utálsz bennem.

-Nem,ezt valóban nem gondoltam,de azt sem,hogy leordítod a fejem azért,amit pár perccel korábban pont te javasoltál!

-De..de..Én csak..Ez rosszul esett.

-Hagyjuk inkább az egészet,mert ennek a vitának nincs értelme.

-Jöhetnétek,mert már vagy fél órája csak rátok várunk...

-Beszélgessetek!

-De...nem kéne haladnunk?

-Changmin,kérlek!Ez most nagyon fontos.

-Jó..Hagylak titeket.

-Köszönöm.Nos,hol is tartottunk?

-Ott,hogy azt mondtad,hogy ennek az egésznek nincs semmi értelme.

-Ja,igen.Tudom,hogy rosszul esik az embernek,ha megtudja,mit is gondolnak róla,de az igazság mindig is fájt.

-De ez nem az igazság.Te csak ezt láttad.

-Nekem akkor ez volt az igazság!

-És még mindig ez a véleményed?

-Igen...vagyis nem...részben...Na jó,nem is tudom igazán.

-Ez jó.Nem is tudod mit gondolsz,de utálsz.

-Korábban tényleg ki nem állhattalak,de most nem tudom pontosan én se, hogy mit érzek.Időre van szükségem,hogy átgondolhassam a dolgokat,de az utóbbi napokban lefoglalt a másik ügy,ezért a sajátomat háttérbe szorítottam.

-Ettől függetlenül viselkedhettél volna normálisabban is velem néha és most már foglalkozhatnál a saját dolgaiddal is.

-Te is tudod nagyon jól,hogy Jinie csak rám számíthat,ezért ő elsőbbséget élvez.Egyébként is,neked nem mindegy,hogy az ügyeimet milyen sorrendben intézem el?

-De igen mindegy,csak nagyon zavaró tud lenni,hogy néha ok nélkül is haragszol rám.

-Tudom,és sajnálom,csak általában rosszkor vagy rossz helyen.Mindig te vagy a közelemben, és ezért szoktam veled kiabálni,még akkor is,ha nem te vagy a hibás.Ez már csak ilyen rossz szokásom,amin többször próbáltam már változtatni...

-Mi lenne ha inkább megbeszélnéd ezeket valakivel?

-Most is azt teszem,nem?

-De igen és többször is csinálhatnád ezt.

-Tudom,de...-éreztem,hogy lassan könnyek gyűlnek a szemembe-Nem nyílok meg olyan egyszerűen,főleg nem olyannak,aki korábban,talán önhibáján kívül megbántott...

-Ne sírj.Kérlek...nem szeretem,ha egy nő sír.-közelebb léptem hozzá és szorosan magamhoz öleltem.

Hiába próbáltam kibújni a szorításából,nem sikerült.
-Eun Mi már megint mit csinált Yunho??

-Ne mocorogj!Csak egy kicsit elérzékenyült,mindjárt rendbe jön.Ne aggódj!

-Már azt hittem,te csináltál valamit.

-Csak beszélgettem vele egy kicsit,ennyi.-válaszoltam,miközben elengedtem Mimit-Jobban vagy?

-Azt hiszem...-szipogtam.

-Ha esetleg nem szeretnéd folytatni...akkor abbahagyhatjuk a próbát.

-Jól vagyok,tudom folytatni.

-Akkor ha készen állsz,folytathatjuk is.

Odamentem a géphez és elindítottam a zenét.Többször is eltáncoltuk a koreót,mikor az egyik pörgetés után elkezdett forogni velem a világ,aztán pedig el is sötétült...

-Mimi....Mimi ébredj fel!!!-kiabáltam.

-Álljatok arrébb!-felemeltem Eun Mit a földről és elindultam vele a kocsi felé-Azonnal beviszem a kórházba.Max,te gyertek utánunk a lányok buszával.

-Jó,mi is mindjárt indulunk.-kiabáltam utána.-Jinie indulhatunk??

-Rendben,ott találkozunk.

-Persze.Menjünk.-bámultam magam elé.

Kikísértem Hyo Jint a kocsihoz,beültettem és bepattanva mellé már indítottam is a motort.

-Félek..-suttogtam miközben könnyeimmel küszködtem.

-Nem kell,biztosan csak túlhajszolta magát.Egy kis pihenés és rendben jön.

-De nekem csak ő van.Csak rá tudok számítani.

-Ez nem igaz!Mi is itt vagyunk neked,az egész SM család veled van.

-Igen,de az nem azt jelenti,hogy a személyes dolgaimat is velük fogom megbeszélni.

-Ez igaz...De hidd el, pár nap és jobban lesz.

-Köszönöm,hogy itt vagy mellettem.-tettem kezem szabadon levő kezére.

Először le akartam lökni,de az most nem tett volna jót,ezért inkább kijjebb húztam és megfogtam az övét.

Jól esett érezni,hogy ott van mellettem.Furcsálltam,hogy nem engedte el rögtön a kezem,de jól esett.Egészen a kórházig így mentünk.

-Hyung,mi van vele?-támadtam le egyből Yunhot,amint beértünk.

-Most már jobban van.Túlságon megerőltette magát,most még alszik.

-Látod,Hyo Jin,megmondtam,hogy csak kimerült.

-Igen..neked volt igazad.

-Bemehet hozzá?

-Szerintem igen,csak ne ébressze fel.

-Merre találom??

-205-ös szoba.Nemsoká mi is megyünk utánad.

-Jó.Majd akkor gyertek.-elindultam megkeresni a kórtermet.

-Nem volt semmi gond a kocsiban?

-Nem...csak megfogta a kezem.

-És?Ugye nem csináltál butaságot?

-Nem,dehogy.De nem lökhettem el a kezét...attól csak még jobban magába zuhant volna.

-Helyes.Szüksége van most a támogatásra.A doki azt mondta,hogy Eun Minek legalább 2 napig szigorúan ágyban kell maradnia.Az is csoda,hogy eddig talpon maradt.

-Én ott vagyok neki és támogatom majd,de elég sok dolgunk lesz ebben a két napban.

-Én meg beszélek a "fejesekkel",hogy tudják,mi a helyzet.

-Elnézést,Yunho-ssi,ki volt az a lány,akit nemrég a karjaiban hozott be?-lépett oda hozzájuk egy riporter.

-Még itt se hagynak nyugtot az embernek??

-Csak a hölgy kilétét szeretnénk tudni?Talán a barátnője?

-Miért érdekli ez magukat?Nem szeretnék nyilatkozni.

-Ezek szerint valóban köze van Önhöz.Milyen kapcsolatban állnak?Régóta vannak együtt?

-Csak egy régi jó barátom,de most örülnék,ha távoznának.

-Valóban?Changmin-ssi,ön mit tud a kapcsolatukról?

-Azt,hogy tűnjenek el innen.Maguk nem tudják,hogy nem szép dolog mások magánéletében vájkálni.

-Nocsak,nocsak,nocsak...Kit látnak szemeim.Csak nem a TVXQ-t?

-Már csak te hiányoztál.Hogy kerülsz ide??

-Mindenütt ott vagyok,ahol ezek az árulók.

-Ők nem árulok...
-Csak nem kivizsgálásra jöttél?Tudod,az elmezavarod miatt.

-Már így is a címlapon lesztek,a helyedben nem beszélnék ilyen csúnyán...

-Yunho,igazuk van.Inkább ne mondj neki semmit.

-Te menj csak Jin után.Mindjárt megyek én is.

-De...Nem fogsz meggondolatlanul cselekedni,ugye?

-Hova gondolsz??

-Ismerlek már egy ideje...De bízok benned.Siess!

-Azonnal megyek én is,csak lerázom a felesleget.

-Rendben.

-Szóval én feleslegnek számítok?

-Mindig is annak számítottál,csak te ezt eddig nem nagyon vetted észre.

-Jó tudni...De ha nem szeretnéd,hogy a dolgok csúnyábbik fele jelenjen meg a lapokban,akkor beszélj velem kedvesebben,oké?

-Maguk még mindig itt vannak??-fordultam a riporterek felé.

-Addig nem mennek el,amíg én azt nem mondom nekik.Jó,mikor az ember szülei a médiában nagyfőnökök.

-Akkor utasítsd őket.Semmi keresnivalójuk nincs itt.

-Tudod ugye,hogy a világon semmi sincs ingyen.Mit adsz cserébe?

-Semmit.Mert??

-Akkor a madárkák maradnak.

-Jó.Nyögd ki,hogy mi kell.De csak ésszerű keretek között.