Már korán reggel felkeltem. Nem
tudtam aludni. Egész éjjel Jinen járt az agyam és hogy mit fog majd mondani.
-Jó reggelt!Készen állsz?
-Igen.Ha készen vagy,indulhatnánk is.
-Ennél jobban nem lehetek
felkészülve...
-Akkor...Essünk túl rajta.
-Hwaiting!-beindítottam a kocsit
és vártam Maxet.
-Induljunk.-szálltam be Yunho
mellé.
Igyekeztem minél hamarabb odaérni
a lányok szállásához,mert sok tisztázni valónk akadt velük...-Itt is vagyunk.
-Menjünk.
Felmentünk hozzájuk,bekopogtunk
és vártunk a válaszra...
-Ki az??-odasétáltam az ajtóhoz.Még mindig pizsamában.
-Mi vagyunk.Beszélni szeretnénk
veletek.
-Cuki pizsi.
-Mimi még nem kelt fel?
-Köszi,és még nem.
-Ha felöltözöl,elmehetnénk
valahova reggelizni és beszélgetni,mert lenne miről.
-Megijesztesz,de jó.Mindjárt
itt vagyok.-elmentem és gyorsan felkaptam a kedvenc pólómat,egy rövidnadrágot,egy szandált,és már mentem is vissza a fiúkhoz.
-Ez gyors volt.Hyung marad,hogyha
Eun Mi felébredne,akkor legyen itt valaki,oké?
-Jó.Tudod,hogy merre van a fürdő
és a konyha ha kellene valami.
-Én is laktam ebben a
dormban,csak pár szinttel arrébb.Mindent ismerek.
-Jó.Most már leesett nekem is.
-Vigyázzatok,nehogy
lebukjatok.Max,veled később beszélek.Sziasztok!
-Nem fogunk.Szia.-elindultunk az
autó felé.
-Mit szeretnél enni?Hova menjünk?
-Van itt a közelben egy egész
aranyos hely.Oda beülhetnénk.
-Rendben,mutasd az utat.
-Egyenesen megyünk erre...még egy
kicsit,aztán elkanyarodunk balra és ott lesz.-mutogattam.
-Jól néz ki kívülről.
-Belülről is nagyon szép és a
kaja is nagyon jó.
-Bízok az ízlésedben.-kinyitottam
előtte az ajtót és a széket is kihúztam neki.
-Ezt jó hallani,de minek jöttünk
ide?
-Valami fontosról szeretnék veled
beszélni...
-Mi lenne az?
-Arról,amiről tegnap
is.Szóval...Ki az a fiú,akit emlegettél?
-Csak egy srác...nem fontos.De ez
miért érdekel téged?
-Mert tudnom kell...Ez nagyban
befolyásolhatja a döntésemet.
-De nem mondhatom el.Lehet,hogy
akkor többet nem lenne a barátom,de ez miért befolyásolja a te döntésedet??
-Úgy,hogy...te vagy az...
-Hogy mi??Ez most komoly??
-Teljesen...Azt hiszed,véletlenül
voltam olyan elutasító?
-Nem,de most hogy így
bevallottad az igazat,talán én is elárulhatnám ki az a fiú,aki már egy ideje
tetszik.Te...vagy...-elfordítottam arcomat,hogy ne lássa mennyire elpirultam.
-Ezek szerint hyungnak igaza
volt...Miért nem mondtál semmit?
-Mert féltem attól,hogy mit fogsz
mondani.És mert te csak egy aranyos lánynak tartottál engem.
-Yunho ilyen sok dolgot mondott
el neked?
-Nem közvetlenül tőle tudom,de
igen.Lehet egy kérdésem?
-Gondolhattam volna...Persze,mi
lenne az?
-Még mindig csak egy kislánynak
tartasz,vagy változott valamit a véleményed?
-Azt hiszem,igen...
-És ez milyen hatással van a
kapcsolatunkra??
-Nem tudom.Nem szeretnék semmit
sem elkapkodni,ezért szerintem egyelőre maradjunk annál,hogy "nagyon
szoros barátok",és ebből fejlődjünk szép lassan tovább.Persze,ha van hova
fejlődnünk.Mit szólsz?
-Remélem hogy tudunk hova
fejlődni.Ezek szerint...ha minden jól megy...akkor...egyszer barát és barátnő
leszünk?
-Nem zárkózok el ettől a
lehetőségtől sem...De erről még ne nagyon beszéljünk senkinek,még hyungéknak
se...mondjuk azt nekik,hogy barátok maradtunk...ami valamilyen szinten igaz is.
-Tartom a számat.Bár a nővérem
előtt nem szeretek titkolózni,de majd megpróbálom valahogy.
-Én is igyekszek majd,pedig Yunho
olyan,mintha a bátyám lenne.
-Szóval szoros a kapcsolatotok
egymással.
-Nagyon is...szinte mindent
tudunk egymásról.Elvégre is kb. 12-13 éve együtt dolgozunk.
-Pontosan.De neked könnyebb
dolgod volt Eun Mivel,hiszen együtt nőtettek fel.
-Igen,mindent tudunk egymásról.Csak egy mozdulatból is megértjük egymást.
-Nálunk is hasonló,de van még mit
csiszolnunk.
-Az idő mindenen tud változtatni.Csak hagyni kell.
-Tudom.-mosolyogtam rá-Ki
tudja,nálunk is beválhat az idő.
-Ez már csak rajtunk múlik.
-Igaz.Kérsz még valamit?
-Nem,köszönöm.
-Akkor mit szólsz egy sétához?
-Tetszik.Hova menjünk?
-Biztonságos helyre.Nem szeretnék
fotósok elől menekülni most is.
-Itt a közeli parkban van egy kis
eldugott rész.Mit szólnál ahhoz?
-Remek.Menjünk is.-gyorsan
rendeztem a számlát és elindultam vele a park felé.
-Mindjárt ott vagyunk.-mutattam a
park hátsó része felé.
-Tényleg eldugottnak tűnik...
-Talán kételkedtél?
-Egy kósza pillanatig igen.
-Mert azt hitted,hogy majd
fotósok egész hada fog itt várni,vagy mi?
-A tegnapiak után semmin sem
lepődök meg...
-De bennem nem meg lehet bízni.
-Benned bízok,félre ne értsd,de a
pletykavadászokban nem..
-Ezt jó hallani,de mi történt
tegnap,ami ennyire felhúzott?
-Az,hogy miután te bementél a
nővéred szobájába,szinte azonnal megjelent Yoon Soo egy csapat firkásszal.
-Az a ribanc még ott is ott
volt??És mit csinált?
-Hülyeségeket beszélt,de Yunho
leállította és elküldte.
-Nagyon gyanús nekem,hogy ilyen
könnyen eltűnt.De legalább nyugtunk van tőle.
"Ha tudnád,hogy nem is olyan
könnyen...De nem mondhatom el neked..."-Igen,valóban fura,de legalább
odébb állt.
-Nem tudom.Remélem nem készül
semmire,de nem is pazaroljuk rá az időnket.Beszélgessünk valami másról.
-Miről
szeretnél?Bármiben...majdnem bármiben benne vagyok.
-A majdnem bármiben mit takar?
-Hmm...hobbid?
-Imádok olvasni és zenét
hallgatni.Sőt,néha még írogatni is szoktam.Na és neked?
-Olvasni én is szeretek,bár nem
igazán van rá időm.A szövegeket leginkább hyung szokta írni,de néha én is
segítek,ha megszáll az ihlet.
-A szövegeket nálunk is a nővérem
írja,de néha besegítek neki én is.Bár annak általában elég más lesz a vége...mindig fetrengünk a röhögéstől.
-Lányok...Ti mindenen tudtok
nevetni.
-Igen.Ez átok és áldás
egyben.-nevettem fel.
-A készülő albumotokon is lesznek
saját szerzemények,vagy itt még csak más által írottak?
-Ha sikerül kierőszakolni,akkor
lesznek rajta általunk írott dalok is,de eddig még nem igazán jártunk
sikerrel.
-Miért?Nem hagyják?
-Azt mondták, hogy még túl korai
lenne, mert még nem elég jók amiket eddig írtunk. Nem ütik meg a színvonalat
vagy valami ilyesmi...
-Egyszer majd megmutathatnátok
párat,hátha tudok hatni egy kicsit a főnökségre.
-Jó lenne,de nem szeretnénk,ha
csak azért tennék fel a dalokat az albumra,mert te beszéltél velük.De ne
beszéljünk még most is a munkáról.
-Rendben.Ugye tudod,hogy ti még
tiltás alatt vagytok.Így kicsit problémás lesz a dolog,ha eljutunk arra a
szintre...
-Igen,tudom.Ezen már
gondolkoztam is.
-Hogyan oldjuk meg,ha...
-Nem láthatják rajtunk.El kell
titkolnunk.
-Szerinted el tudjuk érni
azt,hogy ne lássák?
-Ha nagyon erősen próbálkozunk
akkor biztos sikerülni fog.
-Remélem is...Leüljünk arra a
padra?
-Jó lenne.Már kezdek elfáradni.
Elfoglaltuk a kiszemelt padot és
még hosszú órákon keresztül beszélgettünk mindenről,ami csak eszünkbe
jutott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése