Tigers 20.rész

Nos,ahogy az előző résznél is írtam, anya kék, apa pedig zöld.

-Valóban?Nem is tudtam,hogy van neki...Kislányom?
-Hát,még nagyon friss a dolog,ezért csak ma mondtuk el.

-Igen...mondhatni pár napos.

-Értem.Csak nem maradsz vacsorára is?
-Marasztaltam,ha nem gond.

-De el is mehetek,ha zavarok.-ajánlottam fel.

-Ugyan,dehogy!Maradj csak nyugodtan.Minél többen vagyunk,annál jobb lesz a hangulat.
-Még Nana egyik barátnője is jönni fog.

-Igen?Kicsoda?

-Kage,Siwon húga...mondhatni.

-Róla meséltél múltkor,igaz?

-Igen.
-Mond csak,kedves Siwon...
-O-ó,kezdődik...
-Nana,kérlek,maradj csendben.Szóval,mit is szeretnél konkrétan a lányunktól?

-Boldoggá akarom tenni.-mosolyogtam ártatlanul.

-Tényleg?Ugye tisztában vagy a múltjával?

-Igen.-bólintottam komolyan.

-És ugye azt is tudod...vagy legalábbis sejted,hogy emiatt sokkal nehezebben bízunk meg bárkiben is?!

-Azt hiszem,ez nyilvánvaló az adott helyzetben.

-Ez esetben remélem,hogy nem tervezel semmi butaságot,mert akkor velem gyűlik meg a bajod.

-Nem kell aggódnia,nem akarok ártani a lányának.

-Ezt jó hallani,de az előző banda is ezt mondta,aztán...ne érts félre,nem szeretnék a gonosz apuka lenni,aki a lánya boldogságának útjában áll.Ha Na Rae megbízik benned és te is el tudod fogadni minden korábbi dolgával együtt,akkor nem állok közétek.
-Imádlak,apu!

-Köszönöm!
-Túl lágyszívű vagy...
-Talán el kéne tiltsam tőle?

-Ha tiltanád,azzal csak még inkább sarkalnád a dologra...De nem kéne ilyen egyszerűen megadnod magad.

-Akkor vedd kezelésbe a dolgokat te.-közben megszólalt a csengő.

-Nyitom!-odaszaladtam az ajtóhoz-Csakhogy itt vagy!Anyu most fogja kifaggatni a bátyádat.

-Neked is szia.Miről is?Várj...itt van hyung?Akkor most már hivatalosan is együtt vagytok?

-Igen...és nem tudom,pontosan miről,de anyut ismerve elég cikis és durva dolgokról.

-Akkor kicsit későbbre halasszam a meggyőzését?

-Nem tudom...inkább segíts Siwonnak,mert nem biztos,hogy egyedül bírni fog anyával.

-Wakarimashita!-mondtam,és bemasíroztam a házba,a hangok felé-Jó estét!-köszöntem-Kage desu!...Szia hyung.-tettem hozzá vigyorogva.

-Á,szóval ő Kage.Szia,Kim Jae Hwan!
-Szervusz!

-De még mennyire,hogy én vagyok...teljes borzasztó valómban.-mosolyogtam-Örülök a találkozásnak.

-Úgyszintén.
-Akkor ti tényleg tesók vagytok?

-Nem egészen.-ráztam a fejemet-De születésünk óta ismerjük egymást,és együtt nőttünk fel.És hyung apja a keresztapum.-mosolyogtam.

-Egy dolog tisztázva...Mond csak Siwon,hány tartós kapcsolatod volt eddig?
-Anyu,ne má~r!

-Öhm...-Kage kuncogni kezdett-Nem volt még egy sem...

-Eh...
-Ezek szerint mindig cserélgetted a partnereidet?Kage,mennyire hűséges típus a bátyád?

-Úgy értette,hogy egyáltalán nem volt még kapcsolata.Soha semmilyen.-vigyorogtam továbbra is.

"És még azon voltak kiakadva,hogy én nem vagyok szűz!"-gondoltam magamban.
-Biztos,hogy a lányokhoz és nem a fiúkhoz vonzódsz?Ugye a lányom nem csak pajzsnak kell??

Kicsit idegesítő volt,hogy a húgom épp megfulladni készült a röhögéstől mellettem...-Egészen biztos.-válaszoltam őszintén.

-Akkor te még...
-Drágám,elég lesz!Ne kínozd már szerencsétlent!Jó srácnak tűnik,bízhatunk benne.

Hálásan néztem az apára.

-Azt hiszem,a nehezén túl vagy.-mondtam még mindig nevetve.

-Sajnálom...-súgtam oda neki.

-Ne aggódj,bírom a kiképzést.-válaszoltam halkan.

-De tényleg bocsi...anyum tud normális is lenni.

-Ugyan,jogosak a kérdések.Én is bizalmatlan lennék.

-Akkor is,nem ezzel kéne kezdenie...ez olyan ciki...

-Üljetek asztalhoz,kész a csirke.

-Csirkee~!-mondtam csillogó szemekkel,majd lehuppantam Siwon mellé az üres székre.

-Úgy egyetek,hogy desszert is van.

-De jó!Ez nagyon finom!

-Örülök,hogy ízlik.

-Drágám,a te főztöd mindig isteni.Nem véletlenül olyan ügyes Nana is.

-Jó dolga lesz a férjének-böktem oldalba finoman Siwont.

-Kage...ezt nem kéne...

-Miből gondolod,hogy ő lesz az?

-Általában jók a megérzéseim.-mosolyogtam ártatlanul.

-Most viszont tévedsz...

-Drágám,kérlek!

-Talán valami baj van Hyunggal?
-Nyugi hugi...

-Egyszerűen csak nem való a lányunkhoz.

-Anya,elég!-pattantam fel az asztaltól-Miért esik olyan nehezedre elfogadni őt??

-Talán jobb lenne,ha most elmennék...

-Nem!!Nem teheted!-eluralkodtak rajtam az érzéseim,pedig nem akartam.

-Kage,kísérjétek fel a szobájába,én addig beszélek a feleségemmel.

-Hai!-mondtam és felálltam,odamentem barátnőmhöz,és kihúztam a konyhából.-Izé,merre van a szobád?
Némán követtem a lányokat.Nem így terveztem ezt az estét...

-A bal oldali az enyém...Annyira sajnálom,az egész az én hibám!

-Ne hibáztasd magad,Cica.

-De...miért...olyan nehéz elfogadni a választásom?

-Majd megbékél vele...
-Amint rájön,hogy Hyung a kinézetével ellentétben nem egy vadállat.
-Köszi hugi...

-Akkor is...sajnálom Kage,hogy jelenetet rendeztem.

-Mmm.-megráztam a fejem-Én rosszabb voltam,ha ilyenről volt szó.

-Én meg sosem voltam ilyen...Siwon...én...nem tudok mit mondani...

-Nem is kell.-mellé léptem,és megöleltem.

Szorosan hozzá bújtam és könnyek formájában utat engedtem a haragomnak és a feszültségnek.

-Magatokra hagyjalak titeket?-kérdeztem tapintatosan.

-N-nem,bocsi...-törölgettem meg az arcomat-Mondhatni feleslegesen hívtalak át,mert amiért jöttél,azt nem tudtuk megbeszélni.

-Ami késik nem múlik.

-De ha már úgyis itt vagyunk...Ott van az a kis út,amit mondtam korábban.-mutogattam kifelé ez erkélyajtón át.

Kinéztem az erkélyen...-Innen valóban könnyű lelépni.

-Én mondtam...Kage,itt te is könnyen bejuthatsz majd hozzám,ha esetleg eltiltást kapnék.

-Nem fogsz kapni!

-Mint azt láthattátok,anyától bármi kitelik...hurrá...Amúgy ha szeretnétek menni,akkor csak tessék.

-Nem hagylak itt pont most.

-Köszönöm.-a nyakába ugrottam és a földre estem vele együtt.

-Yaa,azért ne ölj meg!-felnevettem.
-Kicsi a rakás?Én is beszálljak,lányok?-mosolyogtam.

-Nem köszi,nem szeretnénk padlómatricává válni...főleg Kage nem.

-Nekem már mindegy...a tigrisek kiképeztek már rég.-szúrósan Siwonra néztem.

-Na jó,még mielőtt én leszek egy szendvics tölteléke,inkább felkelek.-elkezdtem feltápászkodni.

-Vajon mi lesz az őseid döntése?

-Belegondolni se merek...nem tudnám elviselni,ha például magántanulót csinálnának belőlem...

-Azért az már nagyon radikális lépés lenne...

-Az a baj,hogy én kinézem belőlük...főleg anyából.Ahogy láttam,apumnak szimpatikus vagy.

-Már az is valami.-próbáltam optimista lenni.

-Egyszerűen ötletem sincs,hogy anyát mivel lehetne meggyőzni...Kage?

-Hmm...nagyon jó kérdés...ha időt hagyunk neki,az nem segít?

-Hogy érted?Ne találkozzak vele?-néztem Siwon felé.

-Nem erre gondoltam...meg ez amúgy is elég lehetetlen ötlet.Csak hagyd,hogy szokja a gondolatot,aztán majd elválik,mi lesz.

-Akkor csak tűrjem csendben,hogy piszkálja?

-Neked van jobb ötleted?

-Nincs,de...nehéz lesz.

-Megoldjuk Cica,nem kell aggódnod.Majd előveszem az úriember énemet...
-Miért,van másmilyen is?

-Ne köss belém folyton!-néztem rá szúrósan,mire elnevette magát.
-Sorry-sorry.

-Mi lenne velem nélkületek??

-Unatkoznál.-vágtuk rá egyszerre vigyorogva.

-Az biztos.-mosolyogtam vissza rájuk.

-Nana,drágám,le tudnátok jönni?

Na Rae apja hívása után sorban levonultunk az étkezőbe.