Tigers 14.rész

-Nem is tudom...De igazából neked nem mindegy,hogy milyen szaga van?

-Vedd úgy,hogy nem is szólt,kedves nagynéni.

-Milyen figyelmes unokaöcsém van.

-Ugye?

-Én kész vagyok,összeszedtem mindent,amit magammal hoztam.Akár mehetünk is.

-Egy pillanat...megkeresem a kulcsot.

-Rendben,addig elköszönök Kagetól.-odamentem barátnőmhöz és megöleltem-Köszönöm ezt a hétvégét.Igazán jól éreztem magam...leszámítva 1-2 apróbb butaságot.

-Szívesen látlak bármikor.-mosolyogva visszaöleltem.

-Holnap találkozunk a suliban.

-Vigyázz magadra!

-Hacsak valaki rá nem veti magát a kocsiban,akkor nem lehet gond.

-Azért annak is meg van az esélye-nevettem.

-Mi van,szeretnétek egy kistestvért?

-De hát az a normális,ha anyu és apu szeretik egymást,nem?-pislogott ártatlanul a duó.

-Vagyis tényleg szeretnétek egy újabb gyereket a családba.

-Ezt mégis hogy gondoltátok??

-Gyakorlati biológia.-nyújtották ki a nyelvüket.
-Meg is van a kulcs,mehetünk.

-Remek.-vállamra vetettem a táskámat,nyomtam egy puszit Kage arcára és kiléptem az ajtón.

-Aztán csak óvatosan.-szóltam Siwon után.

-Nem tehet semmit,a csajszi nem fogja hagyni...-motyogtam halkan.

Kinyitottam Na Rae előtt a kocsiajtót...

-Micsoda gentleman.

Csak mosolyogtam,majd én is beszálltam...-Hová lesz a fuvar,hölgyem?

-Főútról a harmadik leágazás jobbra és a 4. ház.Elég pontos?

-Tökéletes.-beindítottam a motort,és a megadott úticélra vezettem.

-Várj,ne menjünk be teljesen.Biztos,ami biztos,inkább sétálok a házig.Anyum nagyon könnyen félreérti a dolgokat.

-Nem lenne jobb,ha bemutatkoznék neki?Biztosíthatom róla,hogy semmi hátsó szándékom nincs.

-Nem vagyok biztos benne,hogy jó ötlet...Imád komplikálni.

-Szerintem,ha véletlenül tudja meg,jobban kiakad...

-Ez is igaz,de...Legyen.Viszont csak és kizárólag Kage bátyja vagy,több közöd nincs hozzám.

-Én is így gondoltam.-kacsintottam,majd leparkoltam,kiszálltam,és ismét kinyitottam előtte az ajtót.

-Jó,hogy így egyetértünk.-miközben haladtunk az ajtó felé,elkezdtem előkotorni a kulcsaimat.

-Szia kicsim!-kiáltottam ki a konyhából,mikor hallottam nyitódni az ajtót.

Vettem egy nagy levegőt és visszaköszöntem neki...-Szia! Hoztam egy vendéget is,ha nem baj.

-Nahát,ki az?-léptem ki érdeklődve az előszobába,de amikor megláttam a fiút,gyökeret vert a lábam-Na Rae,ki ez?

-Kage bátyja,Siwon.Siwon,ő itt az anyukám,Yu Min.

-Örülök a találkozásnak.-hajoltam meg illedelmesen-Remélem nem baj,hogy hazahoztam a lányát.

-Szervusz.Nem baj...Bár engem is felhívhatott volna,hogy hozzam el.

-Siwon már ott volt helyben,miért ugráltatnálak téged?

-Úgyis kocsiba kellett szállnom,egy kis kitérő nem számít.-mosolyogtam.

-Értem.Esetleg kérsz valamit inni?Vagy szeretnél ebédre maradni?

- Egy pohár víz jól esne,de nem szeretném megzavarni a vasárnapi ebédet.

-Kislányom,hozol neki?

-Persze.

-Mik a szándékaid a lányommal?

-Én nem akarok neki semmi rosszat.

-Az előző "barátai" is ezt mondták,aztán végül megerőszakolták.Miért kéne elhinnem,hogy te más vagy?

-Ha megengedi,okot adok arra,hogy tudjon bízni bennem.

-Egyetlen botlás és többé a lányom közelébe sem mehetsz.Gondoskodok róla.

-Itt is...mi ez a fagyos hangulat?

-Csak tisztáztam néhány dolgot.

-Megértettem.

-Mi ez,valami titkos szövetség?

-Nem,semmi ilyenről nincs szó,ugye?

-Anyukád csak felhívta a figyelmemet néhány dologra.

-Anyu,most komolyan.Nem vagyok már kislány,tudok magamra vigyázni,és Siwonban tényleg meg lehet bízni.

-Ennyire jól kiismerted 4 nap alatt?-vontam fel a szemöldököm.

"Basszus,elszóltam magam!"-Igen.Sokat beszélgettem vele és Kage is rengeteget mesélt róla...

-Remélem igazad van.
-Kérem,ne aggódjon miattam...Kagera is én vigyázok,amióta meghaltak a szülei...-amint kimondtam,rájöttem,hogy hatalmas hibát vétettem.

-Te vigyázol rá?A szülei?Nem a szüleitek?

-Az az igazság-vakartam meg a tarkóm-hogy nem vagyunk vér szerinti rokonok.Édesapám Kage keresztapja,és 3 éve a gyámja is,mivel az élő rokonai Japánban laknak...

-Értem.

-Azt hiszem,én most kikísérem,mert még sok tanulni valóm van.

-Ezt jól elszúrtam...Bocsánat.-mondtam az ajtóban.

-Semmi gond,még időben kapcsoltál.-mosolyogtam rá-Ne aggódj emiatt.

-Nos kisasszony,magyarázatot várok.-léptem oda lányomhoz,miután Siwon elment-Ki is ez a fiú valójában?

-Te is hallottad,nem?Kage rokona,tulajdonképp a bátyja.Nem mindig laknak együtt,csak akkor,ha Siwon szülei elutaznak.

-Értem...és mit dolgoznak a szülei?

-Az apukájáé a JBY,az anyukáját nem tudom,de szerintem ő is a cégnél van.

-A JBY?De hiszen az a kedvenc márkád...

-Igen~.-néztem anyura csillogó szemekkel.

-Szóval ezért védted anyira?Vagy esetleg máshonnan fúj a szél?-kérdeztem mosolyogva.

-U-ugyan,hova gondolsz...Csak azért védtem,mert...mert a JBY örököse...

-Ez nem volt valami meggyőző...Várj,mit mondtál?

-Melyik mondatomra gondolsz?

-Arra,hogy örökölni fog...

-Mi ebben olyan meglepő?

-Nem tudom,olyan váratlanul mondtad...De a gazdag fiúkkal nagyon vigyázz!

-Miért?Mert csak kihasználna?

-Ahogy mondod.

-Ő nem olyan...legalábbis nem úgy ismertem meg.Két lábbal jár a földön,nem az a tipikus elkényeztetett ficsúr,és ahogy kivettem a szavaiból,nem is igazán szeretné örökölni,inkább az apja akarja.

-Azért vigyázz vele.

-Hidd el anyu,vigyázok.Nem hagyom,hogy még egyszer az történjen.Nem adom meg senkinek azt az örömöt,hogy szenvedni lásson.Kageban és Siwonban megbízok,kérlek,tedd te is ezt.

-Igyekszem.

Felszaladtam a szobámba,ledobtam a táskámat,majd ismét csatlakoztam a szüleimhez ebédelni.Kaja után bezárkóztam a szobámba és késő estig tanultam a bioszt.

I want to be your star! 9.rész

Másnap reggel olyan frissen és üdén keltem fel,mint még talán soha.Szinte kiszökdécseltem a konyhába,hogy készítsek valami reggelit...Mikor kész lettem,visszamentem a szobámba átöltözni és rendbe szedni magam teljesen...

-Jó reggelt.-kóvályogtam ki a nappaliba.

-Mi ez a holdkóros kinézet?

-Hosszú volt a tegnapi nap.

-De ennyire?

-Ennyire látszik??-néztem végig magamon.

-Álmodtál talán valami rosszat?

-Nem emlékszem pontosan,de most hogy így mondod.

-Bármi is volt az,felejtsd el gyorsan és menj öltözni.A fiúk biztos már várnak ránk.

-Megyek is.-vissza ballagtam a szobámba és normális külsőt kölcsönöztem magamnak.Felkaptam egy rövidnadrágot,egy bő pólót és az új lila,magas szárú sportcipőmet.

-Látom,nem csak én akarom mutogatni az új cipőmet.-kuncogtam a kisbuszban ülve.

-Talán nekik is feltűnik majd!

-Majd kiderül.De siessünk is befelé.

Mikor beértünk a fiúk már próbálgatták a mozdulatokat.

-Nahát,sziasztok!

-Hi!

-Hello!

-Merre jártatok tegnap?

-Felvételünk volt az egyik stúdióban.De mintha ezt mondtuk volna.

-Igen.Hogy sikerült?

-Remekül.És ti mit csináltatok?

-Még próbáltunk egy kicsit aztán elmentünk kicsit vásárolgatni.

-Meg belefutottunk Yoon Sooba,és megmutattam Jinienek az új dalt...már mint a Sistar új dalát!-jesszus,majdnem elszóltam magam.

-Hál' Istennek hamar le is ráztuk.

-Az az a csaj,aki a múltkor a dormnál problémázott?

-Igen,az.

-Nem akartam hinni a szememnek,mikor megláttam.

-Hát elég furcsa volt,mikor követett minket.

-Mi,még követett is titeket?

-Dokinál járt már?

-Igen,de hamar leráztuk.

-Már azon gondolkoztam,hogy segítséget hívok.De végül sikerült lehagynunk.

-Jobban kéne vigyáznotok magatokra.

-Igyekszünk,de Yoon Soo képes a semmiből is felbukkanni...

-Tényleg orvost kéne hívni hozzá...

-Őt már diliházba kéne zárni.

-Van benne valami...

-Felesleges fecsegés helyett szerintem kezdjünk végre táncolni.

-Már kapcsolom is a zenét.

Egyre jobban ment a tánc,már szinte tökéletesnek volt mondható.Yunhoval is sikerült kialakítanom az összhangot,legalábbis a tükörben úgy láttam...

-Jók vagyunk.-ültem le a földre a tánc végén.

-Én is így érzem.Most,hogy végre nem marakodunk,tudok úgy táncolni,ahogy kell.

-Öm,jah...

-Akkor tarthatunk egy 5 perces szünetet,nem?

-Benne vagyok.

-Mivel tegnap este sokat aludtam,ma 100-on pörgök,szóval én inkább táncolok valamit.De ti pihenhettek,ha akartok.

-Akkor én elmegyek egy üveg vízért.

-Rendben.Valaki indít nekem valami zenét?

-Mindjárt kapcsolok neked valamit.

-És mi lesz az?Óvatosan válassz,mert a zene könnyen rávesz fura dolgokra...-kacsintottam rá.

Kiválasztottam Exid-Every night című számát és elindítottam.

Mivel nagyjából tudtam a koreográfiát,így nem volt túl nagy probléma eltáncolni...Bár néhány helyen kicseréltem a lépéseket,és inkább improvizáltam...pár plusz csípőcsavarás,hullám...

-Azt hiszem,én kimegyek Jinie után.

-Menj csak.Mi elleszünk itt.

-Meghiszem azt...-vigyorogtam,majd kimentem Jin után.

-Áh.Szia Max.Hogy-hogy utánam jöttél?

-Nem akartam odabent zavarni...

-Mi folyik odabenn??

-Hát,nem tudnám pontosan megmondani,hogy a nővéred tényleg csak táncolni akar,vagy kikezdeni hyunggal,de ha a második,akkor nagyon jó úton halad felé.

-Akkor most nem szívesen zavarnám őket.

-Én is ezért jöttem ki.Nem akarom végignézni az egész flörtölésüket,főleg,ha ugyanaz lesz a reakció,mint korábban is.

-Akkor úgy néz ki,lett egy kis szabad időnk.

-Mit csináljunk?

-Nem megyünk el fagyizni?

-Felőlem mehetünk,úgysem akarok zavarni odabent.

-Tudsz valami jó helyet?

-2 sarokkal lejjebb van egy eldugott cukrászda,nem sokan járnak arra,ezért tökéletes lesz,szerintem.

-Mutasd az utat.-karoltam Maxbe.

-Nem gondolod,hogy kicsit sokáig tart a víz-szerzés?

-Csak nem... 

-Nem tudom,de elég fura.Miért lépett le Max is?

-Na látod.Rajta mostanában nem igazán tudok kiigazodni.

-Ezt hogy érted?Miket csinál?

-Olyan furcsán viselkedik.Csak lézeng ide-oda.Néha olyan,mintha teljesen kikapcsolna.Ezeken kívül semmi furcsát nem vettem észre.

-Oké,ez nálatok,pasiknál mit is jelent?Nem értek hozzá.

-Nem is bulizott mostanában.Pedig régen csak úgy habzsolta az életet.Olyan,mintha néha csak úgy ott lenne,de az esze valahol máshol jár.

-Csak nem...szerelmes?

-Mi nem szoktunk ilyenekről beszélgetni,de szerinted ez lehet a háttérben??

-Hát,mint mondtam,a fiúkat nem értem.De a lányoknál ezek a "tünetek" azt szokták jelenteni,hogy valakibe nagyon bele vannak zúgva.Persze van kivétel is...

-Nem tudom.Lehet,hogy igazad van és szerelmes.Majd megpróbálok beszélni vele.

-Érdekes,hogy te is pasi vagy,de nem tudod,hogy milyen az,amikor egy srác szerelmes...Talán te máshogy mutatod ki?

-Én nem olyan vagyok mint a többi pasi,ahogy te fogalmaztál.Én másképp mutatom ki ha tetszik egy lány.

-Tényleg?Akkor hogy?

-Például próbálok minél szorosabb kapcsolatot kialakítani vele.Nem túl feltűnően,de minél több időt fordítok rá.

-Hm...És bármit megtennél azért,hogy felkeltsd a figyelmét?

-Ha nagyon tetszik a lány és hosszútávon szeretnék tőle valamit,akkor talán igen.Mert?

-Csak kíváncsi voltam.Próbálom kiismerni a másik nemet.-kuncogtam.

-És rajtam kísérletezel??

-Talán látsz itt másik pasit rajtad kívül?

-Nem,csak furcsa,hogy ilyen közvetlen lettél velem.Múltkor még meg tudtál volna fojtani egy kanál vízben.

-Hogy megnyugtassalak,ez mostanra sem változott sokat.De próbálkozok megismerni az elvileg megváltozott Yunhot.Baj?

-Nem.Legalább mindketten teszünk valamit az ügy érdekében.

-Ez esetben felkérhetem az urat egy táncra?

-Elfogadom a felkérést.-sétáltam oda hozzá.

Elindítottam az egyik kedvenc számomat,az If you love me-t NS Yoon-G-tól,és már be is álltam tükör elé,várva,hogy ő is jöjjön.

Oda álltam Eun Mi mögé,ésestünkkel követtük a zene ritmusát.

-Szerinted mit csinálnak hyungék?Ölik már egymást?

-A mai események után szerintem egész jól meglehetnek egymással.

-Megkóstolod?-nyújtottam felé a kanalamat.

-Mmm,ez finom.

-Oh...Egy pici...-közelebb hajoltam hozzá és arca felé nyújtottam a kezem.

-Fagyis lettem?Hol?-ijedtem meg.

-Itt.-elértem szája sarkát és hüvelykujjammal letöröltem az édességet.

-Köszi!!-pirultam el.

-Lassan vissza kéne mennünk próbálni és megnézni,hogy minden rendben van-e.

-Én nem hallottam halálos kínzásra utaló sikolyokat,de attól függetlenül tényleg vissza kéne mennünk.

-Ilyen távolságból nem is csodálom...Viszont a tánccal haladnunk kéne,nem?

-Akkor induljunk.-álltam fel-Bár biztos elfoglalták magukat valahogy.-nevettem.

-Ebben én sem kételkedek,csak a módjától félek egy kicsit.Hyung nagy butaságokat tud csinálni,ha bepöccen,de ezt már te is láthattad.

-Azért annyira csak nem fajultak el a dolgok.

-Valószínűleg nem,de ha mégis...

-Siessünk.

-Rendben.-megragadtam Jinie karját és elindultam vele a próbaterem felé...

-Vajon merre járhat a két jómadár?

-Ki tudja.Lehet,hogy megint készülnek valamire.Én már semmin sem lepődök meg.

-Biztos egy hadsereggel jönnek,hátha megint egymásnak ugrottunk...-viccelődtem.

-Azért ott még nem tartunk,hogy hadsereg kelljen.Még magunk is le tudjuk rendezni a problémáinkat,nem??

-Hát,eddig több-kevesebb sikerrel,de ment.Azt hiszem,az a baj,hogy mindketten meglehetősen erős karakterek vagyunk egy kis önfejűséggel társítva.

-Meg kell tanulnunk tisztelni a másikat.

-Már elkezdtük...azt hiszem...

-Jó úton haladunk egy normális baráti kapcsolat felé.Nem gondolod?

-Igazad van.

-Itt is vagyunk.

-Ti meg hol jártatok??

-Abban a kis eldugott cukrászdában,két sarokkal lejjebb.

-Miért mentetek oda?

-Mert nem akartuk azt látni,ahogy ti itt enyelegtek,ezért feldobtam azt az ötletet,hogy mi lenne,ha elmennénk fagyizni.

-Nem is enyelegtünk,csak táncoltunk...

-Ha te mondod.

-Ha már mind együtt vagyunk,akkor akár folytathatnánk is.

-Indítsd a zenét.

-Máris.

Mikor Yunho elindította a zenét,csak a ritmusra figyeltem.Imádtam,mindig el tudtam lazulni,mikor táncoltam.

Szokásunkhoz híven estébe nyúlóan próbáltunk,nagyjából 9-ig...-Kész,végem van!-terültem el a földön.

-Vigyázz jövök én is.-dőltem le mellé.

-Már kész vagytok?Messze még a hajnal...

-Nem szoktak még bele a hajtásba...eléggé.

-Egy kis pihenő mindenkinek kell néha.A hajnalba nyúló próbához pedig energia kell,szóval ezt a kis szünetet lehet venni felkészülésnek is.

-Azt hiszem,kéne nekünk egy-egy kávé.

-Ki lesz olyan drága és hoz nekünk?

-Majd én megyek.

-Ne menjen valaki segíteni?

-Célozgatunk,célozgatunk?Mit szólnál magadhoz?

-Mivel úgy sincs más választásom,ezért megyek.

-Jól látod a helyzetet.-elindultunk ki az automatához...-Na,mit is csináltatok a fagyizóban??

-Hát,hol is kezdjem...Először is fagyiztunk,aztán meg fagyiztunk meg beszélgettünk.

-Ezen kívül pedig...?

-Szokás szerint összefagyiztam magam.

-Nem is te lennél...És,történt valami "drámai"?

-Csak megtörölte a számat a hüvelykujjával.Ennyi,nem történt semmi "drámai",ahogy te fogalmaztál!!

-Pont ezt értettem drámai alatt,olyan sorozatbeli jelenetre hasonlító...

-Olyan mesébe illő volt az egész.

-El tudom képzelni...A hősnő szíve majd kiugrik a helyéről,arcán erős pír jelenik meg...A férfi csak csillogó szemekkel figyeli a hölgyet,aztán megtöri a csendet valami oda nem illő mondattal...

-Ahogy mondod,szó szerint ez történt.

-Pedig csak poénnak szántam...Na,menjünk vissza,mert hosszú lesz az éjszaka,ha nem haladunk.

-Legalább van valami "pörgető szer",amivel ki bírjuk a további próbát.

-Ja...Itt is a kávé.-nyújtottam egyet Yunho felé.

-Köszi.

-Ez pedig a tied Max.-adtam a kezébe a poharat.

-Köszönöm.

-Nincs mit.Remélhetőleg ezzel már kibírjuk az este további részét.

-Ha ez nem elég,akkor hozunk újabbakat.

-Nem akarok koffeinfüggő lenni!

-Pár pohár kávétól nem leszel koffeinfüggő.

-Csak próbáltam viccelődni...

-Ha mindenki végzett,akkor inkább gyakoroljunk tovább,mert így tényleg itt éjszakázunk majd.

-Kapcsoljátok a zenét.

Elindítottam a számunkat,beálltunk a helyünkre és még vagy 2 órán keresztül tancoltunk...

-Most már tényleg hulla vagyok.

-Nem vagyok hajlandó még egy lépést tenni.Inkább itt alszok a padlón.

-Veled tartok!

-Nem gondoltátok komolyan,ugye?

-Úgy nézünk ki,mint akik viccelnek?

-Hát...Egy kicsit reménykedtem.

-Max,te náluk még reménykedsz?

-Bíztam benne,hogy ez csak egy ártatlan tréfa.

-Pedig Yunhonak igaza van,én ma este tuti itt alszok.Megmozdulni is alig bírok.

-Nekem pedig mindegy,hogy hol,csak aludhassak.Kész vagyok,mint a matek lecke.

-Ez esetben...-Maxre kacsintottam,majd felkaptam Eun Mit a padlóról.

-Naa~,tegyél már le!-kapálóztam.

Követtem hyung példáját és felemeltem Jiniet.

-Ez így nem éé~r!Tegyél le most!

-A kisbuszunk lent vár indulásra készen.Majd mi hazaviszünk titeket.

-De...

-Nincs apelláta!

- Én nem ellenkezem.Még a végén büntetést kapok.

-Helyes!

-Nos,kisasszony,Ön mit mond?

-Ám legyen...

Elindultunk a kisbusz felé,amely haza vitt minket.Egészen a járműig a kezükben vittek.

-Most már letehetsz.

-És ha nem akarlak?

-Nyugi,én leteszlek téged,ha szeretnéd.

-Mond még egyszer,kérlek...Nem hallottam rendesen,félig már alszom.

Válasz helyett óvatosan beültettem a kocsiba és egy puszit nyomtam homlokára...magam sem tudom,miért.

-Azt hiszem pontosan az van,amiről korábban beszéltünk.-mondtam Yunhonak,miközben lerakott végre a járdára.

-Szerinted tényleg szerelmes a húgodba??-súgtam Eun Mi fülébe.

-Egyre valószínűbb,de a perdöntő bizonyítékra még szükség van.

-Egyre kíváncsibb vagyok.

-Én is,de szerintem hamarosan úgyis jönnek az újabb fejlemények.

-Már csak ki kell várni.

-Pontosan.

-Ti nem szálltok be?

-De megyünk mi is.

Beültünk a furgonba és meg sem álltunk a dormig...-Köszönjük a fuvart!-hajoltam meg,miközben próbáltam a húgomat kisegíteni.

-Már itt is vagyunk??-ébredeztem.

-Igen,szóval szedd össze magad annyira,hogy felmehessünk.Utána úgy alszol az ágyadban,ahogy csak akarsz.

-Igenis főnökasszony.Már megyek is.-bóklásztam kifelé a buszból.

-Sziasztok,holnap...vagyis az inkább már ma,de találkozunk.

-Bye.

-Hello.

-Nos,mi volt az előbb az a jelenet?

-Mire célzol??

-Arra a csókra...

-Nem tudom.Csak úgy jött...és kész.

-Csak úgy??

-Valami arra késztetett,hogy tegyem meg.Nem tudom még én sem,hogy miért.

-Pedig neked kéne tudni,te csináltad...De mindegy,nem faggatlak,ha nem akarod elmondani.

-Lehet hogy tetszik nekem Jinie..-suttogtam.

-Tessék,nem hallottalak tisztán...

-Lehet,hogy azért csókoltam meg,mert...talán tetszik nekem!Így már hallod??

-Nem kizárt.De ha csak szórakozol vele,akkor jobb,ha abbahagyod,mert Eun Mi biztosan nem fog életben hagyni.

-Még én se tudom pontosan,hogy mit is szeretnék.

-Rád van bízva,de időben dönts.

-Először még magamon kell kiigazodnom,de nem akarok túl későn dönteni.

-Ne is,mert még a végén lecsapják a kezedről.

-Ezt nem akarom,de mi lenne ha erről holnap beszélnénk.Elég fáradt vagyok.

Ránéztem az órámra...-Már holnap van.De én is támogatom az alvást.

-Jó éjt hyung!

-Jó éjt!

I want to be your star! 8.rész

Reggel elég korán felkeltem.Már fél nyolc körül ébren lehettem,de Eun Mit nem akartam felkelteni,mivel elég hosszú napja volt tegnap.Inkább kibattyogtam a konyhába és készítettem magamnak egy bögre forró teát és leültem a TV elé.

8 felé ébredtem fel.Kicsoszogtam a konyhába,hogy megigyam a reggeli "doppingszeremet",azaz az egy bögre tejet.-Jó reggelt,hugi!

-Neked is.Jól aludtál?

-Kifejezetten jól.Te?

-Én is.Sikerült kipihennem magam,ahhoz képest,hogy elég keveset aludtam.

-Akkor ma újult erővel vethetjük bele magunkat a próbába,nemde?

-Igen.Már alig várom.-álltam fel s mentem ki a konyhába.

-Szerintem öltözzünk és menjünk is.

-Oké.-elindultam a szobámba,azon belül is a szekrényem felé.Előkaptam egy farmert,pólót és torna cipőt és már öltöztem is.Mikor mindketten kész voltunk,elindultunk az autóhoz,ami a helyszínre visz minket.

Felvettem egy shortot,egy félvállas,bő felsőt és egy magas szárú sportcipőt,majd beültem húgom mellé a kisbuszba...Fél óra alatt ott is voltunk a teremnél.

A fiúk még nem voltak ott így próbálni még nem tudtunk ezért inkább nyújtottunk egy kicsit.

-Jesszus,olyan érzés,mintha ezer éve nem csináltam volna ezeket a mozdulatokat...Régen gyorsabban ment a spárga is...

-Kijöttünk a gyakorlatból.Fel kell frissíteni a tudásunkat.

-Segítsünk?

-Sziasztok!

-Sziasztok!!-intettem feléjük.

-Hogyan akarsz segíteni?Húzod a lábunkat vagy mi?

-Hát,nem pont arra gondoltam...

-Szeretném én ezt hallani???

-Csak a szokásos cseszegetés,semmi több.Ugye,oppa?

-Azt hiszem,igen.

-Úgy tűnik,tényleg jót tett nektek a tegnap este.

-Hála az égnek.Remélhetőleg ez már a táncon is látszani fog.

-Rajtam ne múljon.

-Kezdhetjük,ha gondolátok.

-Már kapcsolom is a zenét.

Elindult a zene,mi pedig táncra perdültünk.Az összkép még mindig nem volt tökéletes,de egyre jobb volt.

"Hm,egész jól megy."-állapítottam meg magamban,miközben folyamatosan a koreóra figyeltem.A kisebb incidensünk óta még mindig nehezemre esik úgy hozzá simulni,ahogy kéne,de nagyon igyekszek,hogy ez ne tűnjön föl.

-Min gondolkozol annyira?

-Eh,s-semmin.Csak a lépésekre koncentrálok.

-Lazítsd el magad.Ne gondolkodj ennyit.-tettem kezeimet a csípőjére.

Egy pillanatra minden kombinációt elfelejtettem...Aztán újra a zenére kezdtem figyelni,így nem estem ki teljesen a ritmusból...Lehunytam szemeimet és csak a mozdulatokra figyeltem...

-Öm,tesód most mit csinál?-álltam meg egy pillanatra.

-Ellazult.

-Így szokta?Elég érdekesen néz ki...-nevettem.

-Te csak hagyd a nővéremet.

-Bocsi,de tényleg elég vicces...

-Ezzel most mire célzol??

-Arra,hogy ez fura módja a koncentrációnak.de ha neki beválik,ám legyen.

-Igen,úgyhogy ne is zökkentsük ki.

-Ha mi nem,akkor hyung fogja.Bár...még nem lökte le a kezét,szóval van esély egy nyugodt próbára.

-Igen.Talán sikerül megúsznunk egy veszekedést is.

-Ti meg miről sutyorogtok ár megint?

-A táncról.

-Talán valami baj volt vele?

-Dehogy.Nagyon jó volt.

-Egyre jobb az összhang köztetek Yunhoval.Nem,Hyo Jin?

-De-de.Nagyon jól csináljátok.

-Köszi...

-Oh,már ennyi az idő?Bocsi lányok,de nekünk most mennünk kell,várnak egy másik stúdióban.

-Ohh,de kár.Pedig már egészen belejöttünk.

-Tényleg sajnáljuk,de muszáj mennünk.

-Akkor majd máskor folytatjuk.

-Akkor mi most mit csináljunk?Folytatni kéne,de a fiúk nélkül?

-Vásárlás?Olyan régen voltunk már...

-Nem tudom.Félek,hogy nem próbálunk eleget...

-De kivel próbáljunk??

-Legalább a mi részünkön dolgozhatnánk.Elvégre is a mi debütálásunkról van szó.Majd úgy csinálunk,mintha itt lennének a fiúk.Na?

-Jó,de utána azt csináljuk amit én szeretnék.

-Áll az alku.-odamentem a hangrendszerhez és elindítottam a zenét...Még kb. 2 órán keresztül riszáltuk magunkat.Utána elmentünk tusolni és átöltözni.

-Kész vagy?

-Naná,teljesen.

-Akkor indulhatunk?

-Igen,de hova is megyünk pontosan?

-Vásárolni.Tetszik?

-Oké,most te vagy a főnök.Mit akarsz venni?

-Cipőt meg valami cuki felsőt is.

-Csak nem Maxnek akarsz kiöltözni?-cukkoltam Jiniet.

-Ha-ha-ha.Vicces vagy,de nem.Jól esne ha észrevenné,de hát ez reménytelen.

-Semmi sem lehetetlen,csak az ember tehetetlen.És nem viccnek szántam,komolyan kérdeztem.

-Aranyos vagy,de szerintem csak egy barátnak tekint.Na de ne is foglalkozzunk ezzel.

-Ki tudja...Azt észrevettem,hogy egyre többet beszélgettek kettesben.Ez már valamit biztosan jelent.

-Igen és ennek nagyon örülök,de attól félek ha egyikőnk nem lép az ügy érdekében,akkor meg is maradunk ennél a leosztásnál.

-Ha csak finoman,nem feltűnően terelgeted,akkor talán rájön,hogy mit is kéne tennie,ha nem akar csak barát lenni.

-Tudom,tudom.De néha olyan nehéz.

-Hidd el,tudom.De nem szabad feladni.Ha nagyon nem hajlik a dolog felé,akkor keress mást.

-Meglátjuk,mi lesz belőle.Csak tudod,jobb lenne minél hamarabb túl esni rajta,de nem akarom letámadni.-időközben megérkeztünk a bolthoz.

-Tudom,és valamilyen szinten jobb is így.Majd puhatolózok óvatosan Yunhonál,hátha tud hasznos információval szolgálni.

-Köszi.Rád mindig számíthatok.

-Ez a testvérek dolga,nem?

-De igen.Most már inkább foglalkozzunk a vásárlással,jó?

-Oh,azt hiszem,megvan az új szerelmem.-csillogó szemekkel álltam meg egy cipőbolt kirakata előtt,ahol egy szuper edzőcipő volt a középpontban.

-Bemenjünk?

-Aha!

-Akkor indulj.

-Szinte szaladtam a polcok felé,ahol az áhított darab megfelelő méretű változatát kerestem...Meg is találtam,mintha nekem tervezték volna.-Egyszerűen tökéletes!

-Nagyon jól néz ki.

-Szerintem is.Megvegyem?

-Persze.Addig én megnézem van-e abból a cuki lilából az én méretemben.

-Oké.-megragadtam a dobozt és elindultam a pénztár felé...

-Nahát,micsoda véletlen,hogy pont itt találkozunk össze.

-Te meg mit akarsz?

-Te itt?Nem gondoltam volna hogy találkozunk!!

-Nem okoztál már így is elég problémát?!Örülj neki,hogy aznap este a fiúk küldtek el és nem a biztonságiak.

-Nézd Eun Mi!Megtalál...Hát te??Mi szél hozott erre??

-Csak teljesen véletlenül pont én is ebbe a boltba jöttem.Talán baj?

-Nem dehogy.Csak furcsa,hogy most nem akarsz széttépni minket...Fizethetnénk???-kérdeztem a pult mögött álló nőt.

Fizettünk és sietősen távoztunk volna,de Yoon Soo követett minket...-Mit akarsz még mindig?-fordultam felé.

-Csak arra van dolgom mint nektek.Már ez is baj???

-Nagyon gyanús vagy...Nem lehet,hogy te követsz minket?

-Szerinted ilyen feltűnően csinálnám??

-Nálad nem lepődünk meg semmin...Jinie,gyere,tűnjünk el innen.A dormba úgyse jöhet velünk

-Jó menjünk.-otthagytuk Yoon Soot és elindultunk vissza a dormba.

-Sajnálom,hogy felsőt nem tudtunk venni,de ez a csaj veszélyes.Majd szerzünk máskor,jó?

-Semmi baj.Majd bepótoljuk máskor.

-Remélem,legalább a fiúk napja nem lett elrontva.

-Igen,legalább nekik legyen egy jó napjuk.

-Egyébként te emlékszel olyanra,hogy mondták volna,hova is mennek?

-Egy másik stúdióba mentek.Én csak ennyire emlékszem.

-Hm,lehet,hogy egy TV felvétel vagy valami hasonló?

-Nem tudom.Most,hogy mondtad,kíváncsi vagyok.

-Én is,de van,ami még inkább foglalkoztat.

-Miről lenne szó??

-Van egy dal,amin egy ideje már dolgozgatok,a címe Hate U.Meghallgatnád?-néztem rá kiskutya szemekkel.

-Persze.Kíváncsian hallgatlak.

Elővettem a gitárt és játszani kezdtem rajta...Most még a rappes részt is én adtam elő,de később az az övé lesz...-Na,milyen?-kérdeztem,miután végeztem.Persze rendesen lesz majd hangszerelve,de most csak gitárom van hozzá.

-Nagyon tetszik.Ezen dolgoztál esténként??

-Hehe,igen.Ezért nem aludtam eleget.De talán megérte.

-Talán??Egyértelműen megérte dolgozni vele.Mutattad már másnak is??

-Dehogyis!Neked akartam először.

-És szeretnéd mással is megosztani az új szerzeményed??

-Még nem tudom.Kéne?

-Talán megmutathatnád Taeyeonnak,vagy valamelyik fiúnak.Hátha tudnak még valamit mondani.Nem mintha így nem lenne tökéletes.

-Azt hiszem,egyetlen ember van,akinek nem kéne megmutatnom,mert akkor megint kezdődne minden elölről.

-Lehet,hogy most nem.Miért nem teszel egy próbát??

-Tény,hogy csak burkoltan fogalmaztam bele a dolgokat,de neki tuti egyből leesne.

-Akkor inkább hanyagoljuk a nyilvánosságra hozást egy ideig.

-Szerintem is.Talán Yurinak megmutatom majd.

-Biztos neki is tetszeni fog.

-Remélem,de most inkább menjünk aludni.

-Príma ötlet.Legalább holnap frissen vethetjük bele magunkat a dolgokba.

-Ez esetben...Enyém a fürdő.-rohantam az ajtó felé.

-Jó-jó.Én addig szerzek valami kaját!Mit kérsz?

-Teljesen mindegy,rád bízom a döntést.

-Akkor majd hozok valamit?Inni kakaót vagy teát vagy mit?

-A tea tökéletes lesz.-eltűntem a fürdőben és gyorsan letusoltam,majd ismét csatlakoztam húgomhoz.

-Végeztél is??-néztem nővéremre.

-Miért,mit gondoltál?Hogy majd órák hosszat bent leszek?

-Nem dehogy.Csak nem gondoltam,hogy ilyen hamar végzel.Ez jó lesz?-mutattam a csirkés szendvicsekre és a két nagy bögre teára.

-Mmm,jól néznek ki.-megragadtam az egyiket és beleharaptam-És még finom is.

-Akkor amíg te vacsizol,addig én lefürdök és majd később csatlakozom hozzád.

-Rendben.Csak el ne nyeljenek a habok.-nevetgéltem.

-Vigyázok majd.-elindultam a fürdőbe és megengedtem a vizet.Hamar végeztem majd felöltöztem s kimentem a nappaliba.Eun Mi már aludt.Nem akartam felkelteni,ezért inkább betakartam egy pokróccal és neki álltam a vacsorámnak.

-Mm,miért nem ébresztettél fel?Mennyi az idő?-nyöszörögtem félkómásan.

-Olyan békésen aludtál,hogy nem volt szívem.21:30 mert??

-Csak mert akkor átmentem volna az ágyamba.Az asztalra dőlve ugyanis nem túl kényelmes...

-Menj csak.Én is mindjárt megyek,csak befejezem a vacsorámat.

-Oké.Jó éjt,holnap találkozunk.-elcsoszogtam a szobámig és bebújtam az ágyikómba.

-Neked is!-kiabáltam utána.Nemsokkal később én is követtem Mimi példáját és elvackoltam magam ágyam rejtekébe.