I want to be your star! 6.rész

Másnap reggel korábban keltem a szokásosnál,hogy tudjak tusolni meg hajat mosni a stúdiózás előtt.Ma délutánra rakták a táncot,mert a fiúknak délelőtt dolga volt.

Hallottam valami zajt,gondoltam hogy Mimi kelt fel,de nem volt kedvem felkelni,így inkább visszafeküdtem és lustálkodtam.

-Jó reggelt!-nyitottam be húgom szobájába-Csináltam pirítóst,meg raktam ki hozzá pár dolgot.Ha gondolod,akkor mehetsz enni.

-Mindjárt.Csak hadd ébredjek fel rendesen is.Még kicsit kómás vagyok.

-Rendben,de ne húzd sokáig,nemsoká indulnunk kell a stúdióba.

-Oké.Akkor felkapok valamit és már megyek is reggelizni.-mondtam s nekiálltam kutatni a szekrényben.Felkaptam egy nadrágot és egy nagyobb pólót és kimentem reggelizni.Az utóbbi napokhoz képest most egész jó kedvem volt.Nem tudtam mitől,de nem is nagyon zavart.

-Mi ez a nagy boldogság?Csak nem történt tegnap valami?-kihangsúlyoztam az utolsó szót,hogy biztos értse,mire gondolok.

-Semmi olyan nem történt.Csak beszélgettünk egy jót.

-Tényleg?Az jó,már akár haladásnak is nevezhető.De ugye nem szóltad el magad?

-Nem.Csak faggatózott,hogy miért nem mosolygok mostanában.Én meg persze válaszoltam neki,hogy egy fiú miatt.

-És?Mondott rá valamit?

-Igen.Hogy elmondtam-e neki,hogy mit érzek,mert akkor lehet,hogy átgondolta volna a helyzetet.Én meg megkérdeztem,hogy ő átgondolná-e a fiú helyében,és azt mondta hogy igen.

-Ez esetben hugicám,még van fény az alagút végén.Ki tudja,lehet,hogy összejöttök majd...ha nem leszünk végre blokád alatt.

-Igen-igen,de nem akarom elbízni magam.Meg ott van az is,hogy nem tudom,hogy most mit is kéne csináljak!!Továbbra is legyek ilyen távolságtartó,vagy mi??

-Hát,én azt javaslom,hogy maradj bizonyos mértékben távolságtartó,de ne zárkózz el teljesen,mert akkor tuti más csaj mellett köt majd ki.Maradj olyan,amilyen régen is voltál és akkor hátha megtörik a jég.

-Megfogadom a tanácsodat.-nyammogtam el az utolsó szelet pirítóst.-Akkor akár mehetnénk is!!

-Persze.-felkaptuk a táskáinkat,bezártuk a lakot és már mentünk is a kocsihoz.A röpke fél órás utat követően egyből szaladtunk is fel,hogy beénekelhessünk.

-Egyre jobbak leszünk, nem gondolod??

-Igen.Jól haladunk.

-Sziasztok,lánykák!Hogy álltok?

-Azt mondhatom,hogy elég jól unnie.

-Mikorra is van kitűzve a nagy debüt?

-2-3 hét,ha jól tudom,de szinte napról napra változik.

-Igen. Ez az egy a baj a debüt időszakkal.Mindig változtatnak rajta.Kiszámíthatatlan az egész.

-Reméljük,most már lesz végleges időpontunk.De unnit mi szél hozta erre?

-Csak gondoltam benézek hozzátok.Érdekelt,hogy milyen tempóban haladtok.Szeretek foglalkozni másokkal. És ahogy hallottam nagy sikeretek van más bandák körében is!

-Tényleg?Például?

- Super Junior,SHINee,SNSD,TVXQ...Soroljam még??

-Az utóbbiban nem teljesen vagyok biztos,de a többinek örülök.Te is,hugi?

-Igen,nagyon.Jól esik,hogy tetszik amit csinálunk.

-Tudjátok nagyon jól,hogy az egész ügynökség egy nagy család,ahol minden tag segíti a másikat.Ti sem lehettek kivételek.-mosolyogtam.

-Köszönjük Yuri.Nagyon kedves vagy.

-Igazán nincs mit,de most mennem is kell,mert a lányok már biztosan várnak rám.Aztán csak ügyesen.

-Szia!!!-integettünk Yuri felé.

-Na jó,folytassuk mi is,különben sosem végzünk.-ugrottam vissza a mikrofon elé.

-Minél előbb kezdjük,annál hamarabb tudjuk befejezni.

4 körül indultunk el a táncpróbára,bár nekem túl sok kedvem nem volt ahhoz,hogy megint lássam azt az idiótát,de nem volt mit tenni...Mikor beértünk,egyből mentünk is átöltözni,aztán meg a terembe,ahol a fiúk már vártak minket.

-Sziasztok fiúk!!!-mosolyogtam rájuk.

-Sziasztok!

-Hali...

Elég feszült volt a hangulat,így muszáj voltam megtörni valamivel a kínos csendet...-Mi a helyzet??

-Nálam minden rendben,de hyungnál nem vagyok biztos.

-Teljesen jól vagyok.Már az ágyékom sem fáj.

-Upsz,lehet,hogy erősebben kellett volna?

-He...he...he!Nagyon vicces vagy.
-Ezt örömmel hallom Max.

-Szerintem gyorsan kezdjünk el táncolni,mert még a végén valami csúnyát mondok.

-Támogatom.

-Akkor valaki indítsa el a zenét.

Odaléptem a lejátszóhoz és elindítottam.Jinievel nagyon jól ment a tánc,de hyung és Eun Mi között szinte tapintható volt a feszültség.Valamit ki kell találnunk,hogy legalább a fellépésig ne legyen nagyobb gubanc...Mikor lejárt a szám,egyből Hyo Jinhez fordultam.-Valamit csinálnunk kell,mert ez így tarthatatlan.-súgtam a fülébe.Mondanám,hogy zárjuk őket össze,de az fordítva is elsülhet.Van valami gyengéje a nővérednek?Aminek nem tud ellenállni.

-Csokoládé.Ez mindig hatásos.

-Olyan helyre kéne küldenünk őket,ahol csak egymásra számíthatnak.Vagy mondjuk összebilincselni őket...na jó,ez azért durva...

-A bilincselést hanyagoljuk,de az ötlet első része nagyon megkapó.

-De van a közelben olyan hely,ahol gyorsan letudhatnánk ezt a dolgot?

-Ha jól tudom,van itt valahol a közelben egy kis elhagyatott zug!Az megfelel??

-Talán.Hogyan érnénk el azt,hogy mindketten oda menjenek?És azt,hogy tényleg csak egymásra számíthassanak?

-El kéne csalni őket.Majd megbeszélünk velük egy találkát oda,aztán rádöbbenek,hogy csak ők vannak ott??Hmm...hogy hangzik??

-És aztán rájuk zárjuk,vagy mi?

-Igen.Nekem tetszik.

-Remek.

-Ti meg mit tervezgettek már megint,hm?

-Én is kíváncsi vagyok?

-Semmit-semmit.Nem a ti dolgotok.Inkább menjünk vissza táncolni.

-Na jah...De legyen.

-Max,nagyon gyanús vagy te nekem.

-Nektek üldözési mániátok van!!És ha nekünk lesz programunk??Vagy éppen nem készülünk semmire!

-Nekem nincs,csak tényleg túl sok ideig pusmogtatok a hátunk mögött...De hagyjuk is,inkább táncoljunk.Elvégre is azért vagyunk itt.

-Már kapcsolom is a zenét.

10 körül úgy döntöttünk,hogy ideje hazafelé indulni.Már mindenkin látszott,hogy kimerült,de Changmin valamit még tervezett...

-Hyo Jin,mit szólnál,ha együtt mennénk?Tegnap is olyan jól elbeszélgettünk.Na?

-Nekem tetszik.Indulhatunk is.

-De...

-Max,ugye nem akarsz engem itt hagyni ez...vele?

-Elbírsz vele egyedül is,nem??

-Nem gondoltad komolyan,ugye?Főleg a tegnapiak után...

-De igen.Most pedig ha megbocsájtasz,mi indulnánk.-köszöntem el tőlük, majd útnak indultunk.

-Nem tudom,mit terveznek,de nagyon nem tetszik ez a felállás.

-Mi lenne ha követnénk őket?

-Benne vagyok.Menjünk gyorsan.

-Menj csak előre.-elindultunk Maxék után.Nem láttunk semmi szokatlant,míg egyszer csak szem elől vesztettük őket.

-Ezek meg hova tűntek?Teleportáltak,vagy mi?

-Nem tudom.Neked nem mondott semmit a húgod??

-Egy szót sem...Nézd,ott vannak!-mutattam egy sikátor felé.

-Mit csinálnak???

-Nem tudom,de nem tűnik túl biztonságosnak az a hely.Menjünk mi is oda...

-Minek jöttek erre a környékre??

-Ha tudni akarjuk,akkor követnünk kell őket továbbra is.Nem akarom,hogy a húgomnak valami baja legyen!

-Ha Changminnal van nem esik baja.

-Jó,ha nem akarsz jönni,akkor megyek egyedül!

-Nem hagylak egyedül egy ilyen helyen.Gyere,menjünk közelebb.

Most először éreztem úgy,hogy jól esik a közelében lenni...De ezt betudtam annak,hogy félek ettől az egész helytől...Mikor közelebb értünk,láttuk,ahogy a 2 jómadár bemegy egy lehagyatott épületbe.

-Szóval itt vagytok??

-Jesszus!A szívbajt hoztad rám!

-Mégis mit kerestek ti itt,Max?

-Minek jöttetek utánunk??

-Csak...mert...

-Egész nap nagyon gyanúsan viselkedtetek,aztán meg hirtelen el is tűntetek.

-Mióta foglalkozol te azzal,hogy én hogy viselkedek??

-Azóta,amióta egy bandában vagyunk...?

-Nem ez a lényeg,hanem az,hogy mit csináltok ezen a rémisztő helyen?(E

-Nem csinálunk semmit,csak sétálunk,de már megyünk is.-ezzel elindultunk Maxel a kijárat felé.Mikor kiértünk,gyorsan kiékeltük az ajtót és vártunk.

-Ugye csak rosszul hallottam azt a kattanást?

-Jinie,ez nem vicces,engedjetek ki innen!Most!!

-Jó.Kiengedünk,de csak akkor,ha végre normálisan tudtok egymással beszélni.

-Mi van?

-Jinie,légyszi,tényleg nem jó itt bent.

-Egymásra vagytok utalva.

-Ezt hogy érted?Azt akarod elérni,ami tegnap is majdnem megtörtént?

-Hé,azt te kezdted!

-Nem,de az sem rajtam múlik.Megtudod védeni magad,úgyhogy nagy bajod nem eshet.

-Hyo Jin,azonnal engedj ki minket!!!

-Szerintem feleslegesen kiabálsz vele,nem használ...

-Igaza van.Jól tennétek,ha együtt működnétek.-vacogtam nekik.

-Mit akartok ezzel elérni?

-Már mondtuk,de elmondom még egyszer a kedvedért.Azért,hogy végre normális kapcsolat legyen köztetek.

-Mit értesz normális alatt?

-Azt,hogy nem vágtok minden második percben válogatott sértéseket egymás fejéhez.

-Jinie...-hirtelen motoszkálásra lettem figyelmes...-Á,egy patkány!!-sikítottam fel.

-Nyugi,nem fog ketté harapni.

-Max,azonnal engedjetek ki minket!!Követelem!!!!

-Mondtam már,hogy csak később.Jinie,nincs kedved sétálni??

-Ne csináld,hugi...légyszíves,engedj ki!Tudod nagyon jól,hogy mennyire félek ezektől a dögöktől.

-Nem jobban,mint én,de itt van Yunho,majd ő megvéd.-nyugtattam Mimit.-Felőlem mehetünk.

-Jin,ezért még kapni fogsz!

-Max,te sem úszod meg szárazon,csak jussak innen ki!

-Egyszer még hálásak lesztek.-mondtuk s elindultunk.

-Remélem,nem ölik meg egymást...vagy majd minket.

-Majd lekenyerezzük őket valamivel.-nevettem rá.

-Yunhot nem úgy ismerem,mint akit lehet...Mit szólnál egy gyors vidámparki kalandozáshoz?

-Szuper.Úgy is régen voltam már.-karoltam bele Maxba.Nem tudom miért de megtettem.Nem ellenkezett,így egészen a parkig így sétáltunk.

-Mire szeretnél először felülni?

-Óriáskerék.

-Ugye tudod,hogy azt minden menet félidejénél 15 percre megállítják?Nem félsz a magasban?

-De igen,és soha nem mertem felülni,de most elszántam magam.

-Nem kell félned,végig ott leszek melletted.-mosolyogtam rá.

-Köszönöm.-majd megvettük a jegyet és beálltunk a sorba.

-Nézd,az ott nem Changmin-ssi a TVXQ-ból?-fordult oda egy lány a barátnőjéhez.

-Ne,le fogunk bukni...

-Gyere!Bújjunk el. 

-Ott az irányítófülke,mögötte talán nem vesznek észre.

-Akkor mire vársz??Menj gyorsan.Én maradok,engem úgyse ismernek fel.

-Nem hagyhatlak itt egyedül.-megragadtam a csuklóját és magam után húztam,majd a fülke falának nyomtam őt óvatosan.

-Jó gyors vagy.

-Ssst!-mutatóujjamat ajkaira helyeztem-Még a végén észreveszik,hogy itt van valaki.

-Hmm...-bennem szorult a levegő,majd miután elvette ujját egyre gyorsabban kezdtem venni a levegőt és arcom is elpirult.Reméltem,hogy nem veszi észre.

-Úgy látom,felültek végre.Megúsztuk.

-Akkor menjünk mi is gyorsan.

Az utolsó kabinba szálltunk be,ami nem legfelül állt meg,hanem a negyedénél,így nem voltunk túl magasan.-Jól vagy?-kicsit sápadtnak tűnt.

-I-igen, csak kicsit tériszonyos vagyok.-húzódtam közelebb hozzá.

-Gyere...-átkaroltam a vállát és magamhoz szorosan öleltem-Minden rendben lesz.-nyugtatgattam.

Ölelésétől megint egyre hevesebben vert a szívem és elpirult arcomat elfordítottam,hogy ne lássa.

-Nézd,milyen jól néz ki este a város.

-Tényleg csodás.

-Lassan haladunk tovább.Kicsit rázkódni fog,ahogy megindul...

-Oké.Így sokkal jobb,hogy valaki itt van velem.De lassan nem kéne visszamennünk Eun Miékhez??

-Lehet...Vajon haladtak valamire?

-Nagyon remélem különben eléggé pórul fogunk járni.