Tigers 7.rész

Vettem egy nagy levegőt,és leültem Na Rae elé.Pár pillanatig tétováztam,majd végigsimítottam arcán.Végül kezem a nyakára csúsztattam és finoman magamhoz húztam.Óvatosan megcsókoltam,és a bejutás reményében finoman beleharaptam alsó ajkába.Eközben másik kezemmel benyúltam pólója alá,és a hátát kezdtem simogatni.

Ahogy közeledett felém már tudtam,hogy ennek nem lesz jó vége...Folyamatosan csak a szemét figyeltem,hátha ki tudok belőle olvasni valamit,de hiába...Amint közelebb húzott magához megéreztem bódító illatát és nem bírtam ellenállni. Mikor ráharapott alsó ajkamra,egy kisebb nyögés kiséretében megadtam neki azt,amit akart...Nyelvünk vad csatát vívott,miközben éreztem hűvös ujjbegyeit hátamon siklani...végül zihálva váltunk el egymástól...-É-én...-perceken keresztül nem tudtam ennél értelmesebb mondatot kinyögni.
-Remélem elégedett vagy,Kyuhyun?

-Teljes mértékben.-vigyorogtam.

-Kage,kiszaladok a mosdóba.Addig folytassátok nyugodtan.

-Veled megyek.

-Rendben,gyere.

-Hyuk?

-Felelek.

-A szokásos csoportos pisilés...

-Mióta érzel úgy Donghae iránt,ahogy?

-Jól vagy?-kérdeztem Na Raet,amint hallótávon kívül voltak a fiúk.

-É-én...nem tudom...kell egy kis idő,hogy felfogjam,mi is történt valójában...de volt már ennél rosszabb is,úgyhogy ne aggódj,megmaradok.

-Rosszabb?Egy kicsit sem élvezted?-meresztettem hatalmas szemeket.

-Igen,volt rosszabb is...Ha nem élveztem volna,akkor nem is adtam volna meg neki azt,amit akart...-valltam be őszintén.

-Mit tettek veled?Azt ne mond,hogy...

-Erről tényleg nem szeretnék beszélni még...

-Értetem,befogom a számat.

-Majd egyszer elmondom,de most haladjunk,különben a fiúk még szétszedik vagy egymást vagy a házat.

-Nem erőltetem,ha nem akarod...Rendben,nézzük meg,hogy élnek-e még?-mosolyodtam el.

Ahogy beléptünk a szobába,egyből egy smacizó EunYe párossal találtuk magunkat szembe...-Itt meg mi folyik??

-Nyál.-nevettem fel.

-Hogy lyukadtak ki itt?

-Hát...Yesungnak bizonyítania kell,hogy jobban csókol,mint Donghae.

-És jobban?-még mindig igyekeztem kerülni a szemkontaktust.

-Nem.-ráztam meg a fejem vigyorogva,és Donghaere kacsintottam.

-Na Rae?

-Felelek.

-Mit tennél,ha anyád rájönne,hogy valójában nem is tanultok most?

-Remek kérdés,de gőzöm sincs.Azt hiszem elmomdanék neki mindent...na jó,nem mindent reménykedve abban,hogy nem kapok életem végéig szobafogságot.

-Ennyire szigorúak veled? 

-Hiszen nem is csináltunk semmi rosszat.

-Mondjuk úgy,hogy AZÓTA sokkal jobban féltenek,és ezt bizonyos mértékig meg is értem.

-Lehet,hogy előbb be kellene mutatkozni neki?-morfondíroztam.

-Eh,ez most hogy jött ide?...Várj,inkább nem akarom tudni...Kyu?

-Felelek.

-Mit nézel először egy lányon,amiről eldöntöd,hogy neked ő kell?

-Hm...-próbáltam diplomatikus választ adni,de az első,amin megakadt a szemem,természetesen a nőies domborulatai voltak,a többi csak ezután jött...-A szemeit,azt hiszem.

-Értem...-bólintottam.

-Hyung,ebben biztos vagy?Szerintem nem ott akadt meg először a szemed,hanem kicsit lejjebb...

-Nem tehetek róla,férfiből vagyok.-mondtam ártatlanul.

-Gondolhattam volna...

-Kyu,inkább pörgess,mert ebből úgyse magyarázod ki magad.

-Ehh...Kage?
-Felelek.

-Mi az az egyetlen szó,amit mindennél jobban szeretsz vagy szeretnél hallani?-lehet,hogy fura,de tényleg érdekel.Vajon ugyanarra gondol,amire én...?

-"Szeretlek"...azt hiszem ezt szeretném hallani a legjobban.

-Hm..."szeretlek"...-mélyen belenéztem gyönyörű barna szemeibe és elvesztem bennük."Agymosott" állapotomban véletlenül kicsusszant...-Szeretlek.-folyamatosan tartottam vele a szemkontaktust...

Ahogy engem nézett,annyira aranyos volt,hát még amikor kimondta.Onnantól nem érdekelt semmi.Odacsúsztam mellé,és megcsókoltam.-Én is.–mosolyogtam.

Jó érzés volt tudni,hogy hasonlóan gondolkodunk a kettőnk közti dolgokról...Csókunk után sem hagytam őt visszamenni,szorosan öleltem a derekát.
-Milyen édesek...-mondtam ki hangosan a gondolatomat.

Narae hangjára összerezzentem.-Öhm...Azt hiszem,ezt nem a többiek előtt kéne folytatni.Bocsi,azt hiszem kicsit megfeledkeztem magamról...

-Semmi gond,tőlem elfértek...-kuncogtam-De esetleg egy pörgetés nem ártana.

-Rendben.-vigyorogtam és az üvegért nyúltam-bár kezdek kifogyni az ötletekből...Hae?

-Merek.
-De bevállalós ma valaki!

-Talán félnem kellene?

-Nem tudom,Kagen múlik.

-Táncolj valami vicceset Hyukkal,az úgyis olyan jól megy nektek.

-Ez egyszerű...-feltápászkodtam,után felsegítettem partneremet is.Ugyan már volt egyszer,de úgy döntöttünk,hogy a Trouble makert adjuk elő,mert az 2 fiúval elég viccesen nézne ki...A csók résznél azonban nem kaptuk el a fejünket,hanem apró puszit nyomtunk egymás ajkaira.

-Megint kezdődik...

-Ömm,fiúk...bocsi,hogy félbe szakítom,de táncról volt szó,nem enyelgésről...

-A kettő együtt már nem is jó?-kérdeztem ártatlan mosollyal.

-Hát...jó,nekem nyolc,hogy mit csináltok,csak ne előttem....

-Bezzeg hyungék nem zavartak...-játszottam a sértődöttet.

-Most épp kikre is...-hirtelen eszembe jutottak a korábbi jelenetek-De az is zavart...-azt hiszem,elpirultam.

-Nem lehet,hogy abba kéne hagynunk ezt?Még mielőtt átcsap valami másba?

-Támogatom!-vágtam rá habozás nélkül.
-De mit csináljunk helyette?

-Nézzünk filmet!

-Oké.Kage,mi van raktáron?

-Sok minden...akció,horror,vígjáték,romantikus,amit csak akartok.

-Vígjátékra szavazunk. 

-Horror.
-Akció.

-Nekem mindegy,csak ne horror.

-Na jó...-benyúltam a dvd-k közé-Karib-tenger kalózai?-ez volt az első,ami a kezembe akadt.

-Nagyon szeretem.Már vagy 1000x láttam,de még mindig nem tudom megunni. 

-Nem lehet,hogy csak a pasik miatt?

-Szerintem neki másmilyen pasik jönnek be...-szóltam közbe nevetve.

-Yaa!Ezt inkább hagyjuk...-halkultam el.

-Ez már úgyis nyílt titok.-vigyorogtam tovább-Vagy csak nekem egyértelmű?

-Addig jó,amíg csak neked...
-Milyen titok?

-Azt hiszem,a hímek nem látnak a szemüktől.-nyújtottam ki a nyelvem.

-Ez az én szerencsém...
-Azért nem mindenki olyan vaksi ám,mint Hyukie.

-Te sasszem.-adtam neki egy puszit.

-Nem véletlenül adtam azokat feladatnak,amiket.-vigyorogtam.

-Ssst,és helyettem inkább a filmmel vagy Kageval foglalkozz!-nyújtottam ki a nyelvem.

-De olyan jó piszkálni téged.-vigyorogtam rá.

-Neked lehet,nekem már kevésbé.

-Sssst,a filmre szeretnénk figyelni.

-Majd a film után szekáljátok egymást,ne most!-zártam le a témát,és kényelmesen elhelyezkedtem a kanapén.

-Oké,bocsi.-szép csendben leültem én is.

-Nemhiába,ez a film is örök kedvenc marad.-szólaltam meg egy idő után.

-Nálam is az első ötben szerepel.

-Mi olyan jó benne?

-Vicces! Azt ne mondd,hogy neked nem tetszik...

-Nem igazán jön be...Nem tudom miért,de nekem túl uncsi és nyálas...

-Akkor ezután te választasz...bár azt hiszem,ezt még meg fogom bánni...

-Mit szólsz az Underworld-höz?

-Az mi?

-Akcióhorror.-fintorodtam el.

-H-horror?Azt nem szeretem,túl félelmetes...

Siwon és Kyu sokatmondóan összenéztek-Nem baj az...–vigyorogtak.

-Ha nagyon muszáj...Legfeljebb este nem alszok a rémálmok miatt...

-Ne aggódj,majd én elkergetem a rossz álmaidat.-vigyorogtam.

-Mennyire bízhatok meg benned?

-Srácok,flörtölés helyett nem kezdhetnénk inkább a filmet.-kérdeztem türelmetlenül.

-Türelem!-raktam be az újabb dvd-t és elindítottam azt is-Így jó lesz?

-Tökéletes!

-Woohoo,üdv rémálmok.

-Azért ennyire nem borzalmas.-pislogtam,bár nem tartozott a kedvenceim közé a film...csupa vér és hulla mindenhol...mi abban a jó?

-Ezt nem értem én se...-súgtam oda Kagenak.

-Lányok!

-Bocsi.-suttogtam,majd a képernyőre fókuszáltam,de aztán Kyura tévedt a szemem és az valahogy jobban lekötött...nem volt annyira véres.

Épp egy unalmasabb jelenet volt,így körbenéztem a többieken,ekkor láttam meg,hogy Kage figyel...-Talán van rajtam valami?

-Te nem vagy véres.-vigyorogtam rá.

-Ezt jó tudni.-közelebb húztam magamhoz és átölelve őt néztem tovább a filmet.

Így már sokkal elviselhetőbb volt a film,bár kezdtem unni a sok paradicsomszószt...

Nem is tudom,hogy mennyit láttam a filmből,mert kb. minden 3. percben felhúzott térdeim mögé temettem arcomat és a füleimet is befogtam...-Mikor lesz már vége?-motyogtam halkan.

-Ennyire nem jön be?-karoltam át.

Érintése hatására egyből feleszméltem és a képernyőt kezdtem bámulni...Egy nagyon durva lény került elő,amitől ijedtemben átöleltem derekát és arcomat mellkasába temettem.

Lehet hogy gyakrabban kéne horrort néznem vele- futott át az agyamon,majd mosolyogva végigsimítottam a hátán-Ne aggódj,nem esz meg.-súgtam a fülébe.

Nem tudom,hogy mitől pontosan,de megnyugodtam...

-Úgy látom,alakulnak a dolgok...-böktem a fejemmel a galambocskák felé.

-Lehet,hogy nem is volt rossz ötlet a horror.-kuncogtam halkan.

-Szerintem se.-álla alá nyúltam,közelebb húztam magamhoz és megcsókoltam.