Tigers 14.rész

-Nem is tudom...De igazából neked nem mindegy,hogy milyen szaga van?

-Vedd úgy,hogy nem is szólt,kedves nagynéni.

-Milyen figyelmes unokaöcsém van.

-Ugye?

-Én kész vagyok,összeszedtem mindent,amit magammal hoztam.Akár mehetünk is.

-Egy pillanat...megkeresem a kulcsot.

-Rendben,addig elköszönök Kagetól.-odamentem barátnőmhöz és megöleltem-Köszönöm ezt a hétvégét.Igazán jól éreztem magam...leszámítva 1-2 apróbb butaságot.

-Szívesen látlak bármikor.-mosolyogva visszaöleltem.

-Holnap találkozunk a suliban.

-Vigyázz magadra!

-Hacsak valaki rá nem veti magát a kocsiban,akkor nem lehet gond.

-Azért annak is meg van az esélye-nevettem.

-Mi van,szeretnétek egy kistestvért?

-De hát az a normális,ha anyu és apu szeretik egymást,nem?-pislogott ártatlanul a duó.

-Vagyis tényleg szeretnétek egy újabb gyereket a családba.

-Ezt mégis hogy gondoltátok??

-Gyakorlati biológia.-nyújtották ki a nyelvüket.
-Meg is van a kulcs,mehetünk.

-Remek.-vállamra vetettem a táskámat,nyomtam egy puszit Kage arcára és kiléptem az ajtón.

-Aztán csak óvatosan.-szóltam Siwon után.

-Nem tehet semmit,a csajszi nem fogja hagyni...-motyogtam halkan.

Kinyitottam Na Rae előtt a kocsiajtót...

-Micsoda gentleman.

Csak mosolyogtam,majd én is beszálltam...-Hová lesz a fuvar,hölgyem?

-Főútról a harmadik leágazás jobbra és a 4. ház.Elég pontos?

-Tökéletes.-beindítottam a motort,és a megadott úticélra vezettem.

-Várj,ne menjünk be teljesen.Biztos,ami biztos,inkább sétálok a házig.Anyum nagyon könnyen félreérti a dolgokat.

-Nem lenne jobb,ha bemutatkoznék neki?Biztosíthatom róla,hogy semmi hátsó szándékom nincs.

-Nem vagyok biztos benne,hogy jó ötlet...Imád komplikálni.

-Szerintem,ha véletlenül tudja meg,jobban kiakad...

-Ez is igaz,de...Legyen.Viszont csak és kizárólag Kage bátyja vagy,több közöd nincs hozzám.

-Én is így gondoltam.-kacsintottam,majd leparkoltam,kiszálltam,és ismét kinyitottam előtte az ajtót.

-Jó,hogy így egyetértünk.-miközben haladtunk az ajtó felé,elkezdtem előkotorni a kulcsaimat.

-Szia kicsim!-kiáltottam ki a konyhából,mikor hallottam nyitódni az ajtót.

Vettem egy nagy levegőt és visszaköszöntem neki...-Szia! Hoztam egy vendéget is,ha nem baj.

-Nahát,ki az?-léptem ki érdeklődve az előszobába,de amikor megláttam a fiút,gyökeret vert a lábam-Na Rae,ki ez?

-Kage bátyja,Siwon.Siwon,ő itt az anyukám,Yu Min.

-Örülök a találkozásnak.-hajoltam meg illedelmesen-Remélem nem baj,hogy hazahoztam a lányát.

-Szervusz.Nem baj...Bár engem is felhívhatott volna,hogy hozzam el.

-Siwon már ott volt helyben,miért ugráltatnálak téged?

-Úgyis kocsiba kellett szállnom,egy kis kitérő nem számít.-mosolyogtam.

-Értem.Esetleg kérsz valamit inni?Vagy szeretnél ebédre maradni?

- Egy pohár víz jól esne,de nem szeretném megzavarni a vasárnapi ebédet.

-Kislányom,hozol neki?

-Persze.

-Mik a szándékaid a lányommal?

-Én nem akarok neki semmi rosszat.

-Az előző "barátai" is ezt mondták,aztán végül megerőszakolták.Miért kéne elhinnem,hogy te más vagy?

-Ha megengedi,okot adok arra,hogy tudjon bízni bennem.

-Egyetlen botlás és többé a lányom közelébe sem mehetsz.Gondoskodok róla.

-Itt is...mi ez a fagyos hangulat?

-Csak tisztáztam néhány dolgot.

-Megértettem.

-Mi ez,valami titkos szövetség?

-Nem,semmi ilyenről nincs szó,ugye?

-Anyukád csak felhívta a figyelmemet néhány dologra.

-Anyu,most komolyan.Nem vagyok már kislány,tudok magamra vigyázni,és Siwonban tényleg meg lehet bízni.

-Ennyire jól kiismerted 4 nap alatt?-vontam fel a szemöldököm.

"Basszus,elszóltam magam!"-Igen.Sokat beszélgettem vele és Kage is rengeteget mesélt róla...

-Remélem igazad van.
-Kérem,ne aggódjon miattam...Kagera is én vigyázok,amióta meghaltak a szülei...-amint kimondtam,rájöttem,hogy hatalmas hibát vétettem.

-Te vigyázol rá?A szülei?Nem a szüleitek?

-Az az igazság-vakartam meg a tarkóm-hogy nem vagyunk vér szerinti rokonok.Édesapám Kage keresztapja,és 3 éve a gyámja is,mivel az élő rokonai Japánban laknak...

-Értem.

-Azt hiszem,én most kikísérem,mert még sok tanulni valóm van.

-Ezt jól elszúrtam...Bocsánat.-mondtam az ajtóban.

-Semmi gond,még időben kapcsoltál.-mosolyogtam rá-Ne aggódj emiatt.

-Nos kisasszony,magyarázatot várok.-léptem oda lányomhoz,miután Siwon elment-Ki is ez a fiú valójában?

-Te is hallottad,nem?Kage rokona,tulajdonképp a bátyja.Nem mindig laknak együtt,csak akkor,ha Siwon szülei elutaznak.

-Értem...és mit dolgoznak a szülei?

-Az apukájáé a JBY,az anyukáját nem tudom,de szerintem ő is a cégnél van.

-A JBY?De hiszen az a kedvenc márkád...

-Igen~.-néztem anyura csillogó szemekkel.

-Szóval ezért védted anyira?Vagy esetleg máshonnan fúj a szél?-kérdeztem mosolyogva.

-U-ugyan,hova gondolsz...Csak azért védtem,mert...mert a JBY örököse...

-Ez nem volt valami meggyőző...Várj,mit mondtál?

-Melyik mondatomra gondolsz?

-Arra,hogy örökölni fog...

-Mi ebben olyan meglepő?

-Nem tudom,olyan váratlanul mondtad...De a gazdag fiúkkal nagyon vigyázz!

-Miért?Mert csak kihasználna?

-Ahogy mondod.

-Ő nem olyan...legalábbis nem úgy ismertem meg.Két lábbal jár a földön,nem az a tipikus elkényeztetett ficsúr,és ahogy kivettem a szavaiból,nem is igazán szeretné örökölni,inkább az apja akarja.

-Azért vigyázz vele.

-Hidd el anyu,vigyázok.Nem hagyom,hogy még egyszer az történjen.Nem adom meg senkinek azt az örömöt,hogy szenvedni lásson.Kageban és Siwonban megbízok,kérlek,tedd te is ezt.

-Igyekszem.

Felszaladtam a szobámba,ledobtam a táskámat,majd ismét csatlakoztam a szüleimhez ebédelni.Kaja után bezárkóztam a szobámba és késő estig tanultam a bioszt.