Tigers 6.rész

Mikor Na Rae hazaért az anyja összefont karokkal várta.-Mégis merre jártál kisasszony?

-É-én...tudod,mondtam,hogy törire kell beadnunk egy közös projektet és ezért ott alszok Kagenál,hogy biztosan elkészüljünk vele hétfőre.-istenem,csak higgyen nekem.

-És miről írtatok?

-Élet a középkorban.

-Sikerült befejezni?

-Nem teljesen,még kb a fele hátra van.Azért jöttem haza,hogy szóljak,még vissza kell mennem hozzá,meg hogy ruhát cseréljek.Ugye nem baj,ha ma este is ott alszok?-néztem rá kiskutya szemekkel.

-Nem is tudom...

-Légysziiiiii~...-néztem rá még csillogóbb szemekkel-Te sem szeretnéd,ha rossz jegyet kapnék,igaz?

-Nem.-sóhajtottam fel-szólj,ha elkészültél,elviszlek,úgyis vásárolnom kell.

-Imádlak!-ugrottam a nyakába-15 perc és mehetünk.

-Oké,hogy szeretsz tanulni,na de ennyire?

-A tanuláson és a baletton kívül nem igen vagyok másra jó...

-Ugyan már kicsim,te is tudod,hogy ez nem igaz!

-Tudom-tudom,csak vicceltem.-nyomtam egy puszit az arcára,és felszaladtam a szobámba.Előkerestem a telefonom és azonnal hívtam Kaget.

-Valami baj van?-szóltam bele aggódva.

-Majdnem lebuktunk.Anyu elvisz hozzád kocsival,addigra szedj elő minden töris cuccot és a fiúkat tüntesd el egy időre.Azt mondtam neki,hogy hétfőre be kell adnunk egy töri prezentációt Élet a középkorban címmel.

-Hogy micsoda??

-Mindent elmondok majd részletesen.A lényeg,hogy a fiúk egy időre tűnjenek el,te meg szedj elő egy csomó középkorról szóló könyvet,netes anyagot és ha anya lelép,akkor mindent folytatunk ott,ahol abbahagytuk.Oké?

-Parancs értettem,főnökasszony!-mondtam,majd letettem a telefont-fiúk,van egy kis gubanc.

-Mi történt?

-Na Rae anyukája idejön,és ő úgy tudja,hogy mi valamilyen töri beadandót írunk ketten,szóval nektek el kellene tűnnötök egy időre...

-Mi van?Te,törizel?Az új csajsziból még kinézem,de belőled...

-Ne szólogass be,csak csináld,amire kért!

-Nem lényeg,az anyukája nem tudja,hogy utálom a törit...Menjetek le a partra vagy valami...Majd hívlak,ha jöhettek vissza.

-Rendben,várjuk a hívásod.-mondtam és egy puszit nyomtam ajkaira.

-Ha ilyeneket csinálsz,nem engedlek el-nevettem.

-Pedig muszáj lesz.

-Nyugi,hugi,jövünk még vissza.

-Tudom.-vigyorogtam-Na nyomás!

Miután beszéltem Kageval,gyorsan elmentem megfürödni és átöltözni.Mivel hétvége jött,így bármit felvehettem,nem kellett az iskolai egyenruhában feszengenem.Egy csőtop és egy short mellett döntöttem.Becsomagoltam pár cuccot,néhány könyvet és már mentem is le anyumhoz.-Mehetünk.

-Csini vagy!-álltam fel-Merre is lakik a barátnőd?

-Köszi.3 utcával feljebb,tudod,abban a nagy szürke-sárga házban.

-Jól megy nekik...Mit dolgoznak a szülei?

-Az anyukája divattervező volt,az apukája pedig ügyvéd...de nemrég mindketten meghaltak.Azóta egyedül él.

-Oh,akkor biztosan nagyon talpraesett lehet.

-Igen,az.Az ellentétem szinte mindenben,de pont ezért imádom.Olyan,mintha a nővérem lenne.Mindenben számíthatok rá és nem tenne velem olyat,mint...

-Remélem tényleg számíthatsz rá mindenben...ez az a ház ugye?–kérdeztem.

-Benne tényleg lehet bízni...Igen,ez az.Köszi a fuvart.-egy puszit követően kipattantam a kocsiból és a ház felé vettem az irányt.-Holnap találkozunk!-kiáltottam még utoljára vissza.

-Be sem mutatsz neki?

"Ha muszáj..."-De persze...gyere velem.

Leállítottam a motort, és utána mentem.

-Szia,Kage!Megjöttünk.Ő itt az anyukám,Yu Min.

-Örülök a találkozásnak.-hajoltam meg-Kage vagyok.Gyertek beljebb.

-Én is örülök.Látom,tényleg szorgosan tanultok...-mutogattam az asztalon leterülő könyvkupac felé.

-Bizony.-bólogattam-már csak két oldal hiányzik-Esetleg kér egy csésze teát,kávét?

-Nem,köszönöm.Engem vár a bevásárlás,titeket meg a tanulás.Aztán ne vigyétek túlzásba.-nevetve nyomtam egy puszit lányom homlokára.-Sziasztok,ha valami van,hívj azonnal!

-Persze anyu,szia.

-Ha csak nem esz meg minket a törikönyv,nem tudom mi lehetne velünk...-nevettem fel-Na,felhívom a fiúkat.

-Uh,ez meleg helyzet volt...-sóhajtottam fel-Még egy ilyen és tuti szívelégtelenségben fogok meghalni.-viccelődtem.

-Legközelebb mondj igazat anyudnak,és akkor nem lesz ilyen.–nevettem.

-Sajnálom,leblokkoltam és ez jutott először az eszembe.Azt hiszem,a fiúk is meg fognak majd kínozni ezért.

-Ne titkolózz előtte,mert kínos helyzetbe fogsz kerülni.

-Tudom...Legközelebb okosabb leszek,de mit vártál a tegnap este után...?

-Mire gondolsz?

-Nagyon sok olyan dolgot mondtam el és tudtam meg...sőt még láttam és csináltam is,amit azelőtt sose,vagy legalábbis nem ilyen rövid ismeretség után... -Remélem nem bántad meg...bár ahogy elnéztelek hyung ölében,élvezted a helyzetet,valld csak be. -Nem bán...É-én...nem...vagyis...dehogy...na jó,talán egy egészen picurkát... -Egy egészen picurkát...-vigyorogtam-akkor most miért pirultál el? -C-csak...mert...Nagyon meleg van.-éljen,egy újabb füllentés! Én tovább vigyorogtam, mint a vadalma, de nem húztam tovább barátnőmet. Nem sokkal később csengettek. -Beengeded őket?-kérdeztem. -Hát,kint is hagyhatjuk őket...-viccelődtem,de elmentem kinyitni az ajtót-Sziasztok! -Hola!Hogy megy a tanulás?-érdeklődtem. -Egész jól.Ti beszálltok? -Ha nagyon ragaszkodtok hozzá... -Válthatunk ám tantárgyat is...például gyakorlati biosz? -Kivel szeretnél gyakorolni?-néztem rá sokatmondóan. -Nem pont magamra gondoltam...én csak jegyzetelnék.Mondjuk te meg Kyu hyung,vagy....-fordultam Siwon felé. -Jaa,hogy te csak nézni szeretnéd? -Még szép,az sokkal jobb!  -Jesszus,lehet inkább otthon kellett volna maradnom.

-Mondjátok,mit csináltatok ti,amíg nem voltatok itt?

-Én,mint korábban kinevezett apuka-Na Rae felé kacsintottam-levittem a gyerekeket a partra sétálni,ahol volt pár helyes leányzó,és azóta teljesen be vannak pörögve.

-És mit csináltatok azokkal a helyes leányzókkal?Leszólítottátok őket?Vagy szokásotokhoz híven csak messziről lestetek?Esetleg az egyikük az estét már Yesung hyung ágyában fogja tölteni?

-A ma estét MÉG nem...-mosolyogtam.

-Nem csalódtam benned...Hanyadik is lesz a kicsike? 9? 10?

-A hónapban vagy a héten?

-Most egészen visszafogott voltam...ezen a héten ő az első,azaz a hónapban a 4.

-Nem is te lennél,ha megállapodnál egy csajnál.És ennek mi a neve?

-Eun Mi...ha jól emlékszek.

-Hát, jó szórakozást hozzá.-zártam le a témát.

-Én komolyan nem értem a pasikat...-bukott ki belőlem a gondolatom.

-Mi meg a nőket.-mondta kórusban a csapat.

-Milyen szép is ez a kölcsönös meg-nem-értés...de tényleg.Miért nem tudtok egy lánnyal hosszabb ideig meglenni?Ennyire elviselhetetlenek vagyunk,vagy mi?

-Tudod,az menő,ha egy kulcs több zárat is kinyit.

-Ch...jobb érved nincs??

-Ez nem elég jó?

-NEM!Mi abban a jó??

-Hagyd rá,ezt mi sosem érthetjük meg.-mondtam.

-De...á,feladom.Inkább kezdjünk magunkkal valamit...-vetődtem el a kanapén.

-Mit szólnátok,ha folytatnánk az üvegezést?

-Ennyire belejöttél?Bár én is benne vagyok.

-Rajtam ne múljon. 

-Csatlakozok.Már csak rátok várunk lányok.

-Játszhatunk.

-Felőlem...

-Akkor kezdek én. Kyu?

-Merek.

-Ejha,egyből?Hm...tegnap Kage táncolt neked,most te jössz.De tökös legyen ám...

A Mona Lisa refrénjét táncoltam el neki, mert tudtam, hogy azt szereti.

Amíg táncolt,végig azon gondolkoztam,hogy hogyan lehet ennyire tökéletes.Ha a többiek nem lettek volna velünk,egészen biztos,hogy kezdtem volna vele valamit...

-Látom Kyu,azért beléd szorult némi tehetség tánc terén. 

-Hyung,pörgess!

-Reméltem is,hogy nem okozok csalódást.-kacsintottam Kagera,majd az üvegért nyúltam-Siwon?

-Merek.
-Jajj,ezt én fogom bánni...-súgtam Kagenak.

- Majd meglátjuk.-nevettem.
-Nos, akkor lássuk csak...-odahajoltam hozzá és a fülébe súgtam feladatát...
-Tessék?
-Jól hallottad, gyerünk!