I want to be your star! 3.rész

-Hány óra lehet??Jézus már 9 óra??!!Hogy aludtam el ilyen sokáig??-néztem a vekkerre miután nagynehezen felkeltem.

-Ó,hogy az a...megint elaludtam!-morgolódtam,miközben a szekrényemben kotorásztam.-Jinie,ugye már ébren vagy?!-kiabáltam ki a szobámból.

-Persze.Úgy öt perce,ha nem kevesebb.Siessünk,ha időben el akarunk indulni.

Gyorsan magamra kaptam egy farmert,egy pólót és az edzőcipőmet.Beledobáltam a legszükségesebb holmikat a táskába és már indultam is a kocsi felé...

Követtem Mimi példáját és követtem kifelé az autóhoz. Kicsit még kóvályogtam az álmosságtól ezért a kocsiban próbáltam álomra hajtani a fejem de nem hagyták.

-Lányok,tegnap késő este szóltak,hogy az új dalotok debüt színpadán a veletek táncoló fiúkat lecserélik,és másokat kaptok helyettük.Azt viszont még nem tudni,hogy kiket pontosan.-közölte velünk menedzserünk.

-Legalább a táncot tudják??-érdeklődtem.

-Még nem,de a napokban csatlakoznak hozzátok,hogy együtt tanuljátok,illetve gyakoroljátok.

-Istenem,csak add,hogy ne ők legyenek azok!

-Hát nekem oly mindegy,csak ne hátráltassanak mert akkor mérges leszek.-próbáltam mérges arcot vágni de nem sikerült.

-Engem ők...vagyis inkább ő fog hátráltatni.De ezt neked mondanom sem kell.Jobban örülnék mondjuk...ez EXO-ból pár srácnak,vagy a Super Juniorból.Mit szólsz,nem lenne sokkal de sokkal jobb?

-De igen.Sokkal de sokkal jobb lenne.De ha mégis ők jönnek,akkor nehogy elkezdj nekem hisztizni!El kell őket viselni.Legalább addig ne öljétek egymást,amíg egy légtérben vagyunk.

-Ígérem,hogy nagyon fogok igyekezni.-mosolyogtam húgomra.

-Köszönöm. Egyszer úgy is jóra fordulnak a dolgok.

-A remény hal meg utoljára,nem de?-közben megérkeztünk a próbateremhez,így sietősen kiszálltunk a kisbuszból és már mentünk is az öltözőbe.Átcseréltük a ruháinkat és egyből mentünk is bekapcsolni a zenét,hogy bemelegíthessünk.

Táncoltunk,táncoltunk és csak táncoltunk,de még mindig nem jött a két új fiú próbálni.Kezdtem ideges lenni,hogy hol vannak már,de egyszer csak nyílt az ajtó és beléptek a várva várt táncos úriemberek.

-Sziasztok!-köszönt a két fiú.

-Helló!-köszöntem vissza-Ti lennétek az új partnereink?

-Igen,én Donghae vagyok.

-Én pedig Eunhyuk.

-Sziasztok.-köszöntem vissza nekik.Na akkor most örülhetsz.Végre mehet a munka.Kezdhetjük??

-Kifejezetten boldog vagyok.-bólintottam,majd elindítottam a zenét,hogy a fiúk is ismerkedhessenek a ritmusával...Eunhyuk meglepően gyorsan tudott minket követni,de Donghae sem maradt le annyira vészesen.

-Most már én is,hogy nem kell ezzel is vesződni majd.Ügyesek vagytok.Hogy tetszik a tánc??-faggattam őket.

-Hát,hogy is mondjam...meglehetősen sexy.

-Nekem tetszik,főleg az az együtt hullámzós rész.-húztam kaján vigyorra a számat.

-Hát ezt aztán hosszan kifejtettétek,mondhatom.De azért köszi!!-pirultam el.

-Nem is pasi lennél,ha nem AZ után mennél...-mutogattam oda.

-Most mégis mit vártál???Ismertek már egy ideje.Tudhatnátok,hogy én ilyen vagyok.-vágtam vissza.

-Tudjuk...nagyon is jól.De jobb,ha most folytatjuk a próbát,mert van még min csiszolni.

-Igen.Kezdjük is.Kevés az idő és én minél előbb végezni akarok.-mondtam és elindultam a magnó felé,hogy bekapcsoljam a zenét.

Szinte egész nap csak próbáltunk megállás nélkül...A fiúk nagyon jól belejöttek,a végén már szinte jobban tudták a lépéseket,mint mi.-Kész,végem.-terültem el a padlón fújtatva.

-Pihenjünk,különben meghalunk!

-Nem ellenkezem.Csináljatok egy kis helyet,jövök én is.-dőltem le a fiúk és tesóm mellé.

-Mi ez a nagy lustálkodás?-ahogy meghallottam a túlzottan is ismerős hangot,egyből felpattantam-Te meg hogy kerülsz ide?

-Nem is örülsz nekem???

-Talán kéne?

-Csak azért jöttem,hogy közöljek veletek 2 dolgot...

-Mégis mit?-ültem fel.

-Az egyik az,hogy előrébb hozták egy héttel a táncotokat.

-De akkor mi nem tudunk itt lenni,mert épp külföldön leszünk.

-Igen,ez a másik...

-Csak azt ne mond...vágtam közbe-hogy ti?!

-”Kérlek..kérlek add hogy ne gyilkolják meg egymást!”-imádkoztam magamban.Akkor ez azt jelenti,hogy ti fogtok velünk táncolni??

-Igen,mi vagyunk az új partnereitek.-léptem be én is a terembe.

-Mit vétettem előző életemben??

-Hidd el,én sem kifejezetten örülök,de próbálj meg elviselni erre a kis időre,oké?

-Van vagy volt köztük valami?-fordultam oda Hyo Jinhoz.

-Semmi se volt és nincs is.Hála az istennek.Nem is tudom mit csinálnának egymással,ha egy légtérben lennének 2 óránál tovább.

-Biztos?Mert tisztára úgy veszekszenek,mint a házasok.-viccelődtem.

-És ti csak ennyit hallotok az egészből.Én vagyok az örök optimista,aki mindig középen van és mindenki pártját fogja.

-Hát hallod,sajnállak.-csatlakoztam Jiniékhez.

-Most komolyan veled kell táncolnom?

-Köszi,de azt hiszem én megyek mert már kezdik is.Sziasztok!Jó volt veletek táncolni!!-köszöntem el a fiúktól és csatlakoztam a többiekhez.

-Nem nagyon tehetsz mást.Te még csak rookie vagy,szóval azt kell tenned,amit a nagyok,jelen esetben mi mondunk.

-Te tudod,hogy lehet őket leállítani?-kérdeztem Hyo Jint.

-Volt időm megtanulni.-válaszoltam a kérdésre-Egy kis idő után már rutinból megy az egész majd neked is, meglátod- nevettem rá.

-Mondták már,hogy aranyos vagy,mikor mosolyogsz?

-Eddig még nem igazán.Köszönöm.-pirultam el,amit nem igazán szerettem volna,hogy lásson.

-Hugi,kérlek,indítsd el a zenét,mielőtt valami olyat teszek,amit megbánhatok.

-Jól van na.Megyek,csak ne kiabálj velem.-indultam el a masina felé és elindítottam a zenénket.Elég könnyen ment a mozdulatok elsajátítása,viszont a hangulattal még mindig volt egy kis probléma. A Yunho és Eun Mi közti feszültség miatt elég hiteltelenné vált a tánc,így elég sokáig kellett próbálni mire végre minden olyan volt,amilyennek lennie kellett.

Rá kellett jönnöm,hogy ez így nem mehet tovább.Ha azt szeretném,hogy minden rendben legyen a fellépés során,akkor fel kell hagynom-legalábbis egy időre-a csatározással.A próba végére egészen ellazultam és inkább a zenére figyeltem,mintsem partnerem személyére...Csak egynek tekintettem a többi táncos közül.

-Na ennek is vége.Lehet egy javaslatom nektek???-lihegtem szavaimat mire végeztünk a sokadik próbával.

-Persze hugi,mond csak.

- Csoportos pihenés jó pár órán keresztül.Kinek tetszik az ötlet??

-Benne vagyok.

-Én még bírom és rám is fér a gyakorlás.

-Legalább nem csak én vettem észre...-motyogtam halkan.

-Tessék,mondtál valamit?

-Elég!!Most fogjátok magatokat és leültök és megpróbáltok normálisan kommunikálni egymással,még mielőtt én próbálnék ki valamit.Már kezdtek az idegeimre menni.-parancsoltam rájuk.

-Ejha,de kinyílt a kiscsaj csipája!-csodálkoztam el.

-Jinnie,minden rendben?Nem szoktál ilyen harapós lenni...

-Igen,minden rendben van,csak most már tényleg fárasztó,hogy minden egyes alkalommal én kell beavatkozzak,hogy ne öljétek meg egymást.És ez elég sűrűn előfordul.Bocsánat,csak már nem tudtam,hogy mit mondjak és már tényleg nagyon fárasztó ez az egész.

-Bocsi,az én...illetve a mi hibánk-böktem oldalba Yunhot-Sajnálom.

-Bocsi.

-Semmi baj.Akkor jöhet az a jól megérdemelt pihenés végre??

-Én tényleg szeretnék még próbálni,de te,vagyis ti lazulhattok,ha akartok.

-Köszi!!Ha szeretnél,nyugodtan próbálj csak,én addig keresek valamit inni!!Kinek hozhatok még??

-Elmegyek veled,és hozunk mindenkinek.-ajánlottam fel a segítségemet.

-Jó ötlet,menjetek csak.

-Aranyos vagy.Köszi!!!"Csak ne buktassam le magam."-kavarogtak a gondolatok a fejemben...

Miután kiléptek a teremből,egyből azért kezdtem imádkozni,hogy ne szóljon hozzám...Inkább csendben ücsörögjön,amíg én gyakorlok és akkor senkinek sem esik baja.

Alig bírtam már,hogy ne menjek ki a teremből és hagyjam ott...de mivel Jin már egyszer ennyire kiborult,ezért inkább nem akartam,hogy még egyszer végig kelljen hallgatnom a hegyi beszédet,úgyhogy inkább csendben ültem és figyeltem.

-Neked nem gyanúsan nagy a csönd a teremben?Leszámítva a zenét,semmit sem hallani onnan.

-De,most hogy mondod igen.Menjünk is.-fogtam meg az üdítők egy részét,de az egyik kiesett a kezemből.

-Hamár ez úgyis lesett és felrázódott,akkor mi lenne,ha valamelyikőjüket megviccelnénk?Vagy esetleg mindkettőjüket?

-Jó ötlet.Akkor siessünk,még mielőtt az összes buborék kimegy belőle.-indultunk vissza a terembe.

-Várj,rázzunk fel egy másikat is,és azokat adjuk oda nekik.Jobbik esetben mindenki nevet egy jót rajta,rosszabb esetben...hyung kinyír engem...

-Én minden esetben nevetek egy jót!!-mondtam s felráztam még egy üdítőt,majd az ajtóban még egy utolsó levegőt vettünk és magunkra erőltettük a "kis angyalok vagyunk" arckifejezést és bementünk a terembe.

-Mi tartott ennyi ideig?Már kezdtem kiszáradni...

-Bocs,hyung,de...-ekkor észrevettem,hogy Yunho nadrágja furán gyűrődik-Tessék,hűtsd le magad!-nyomtam a kezébe az egyik felrázott flakont.

-Tessék Mimi,itt van a tied is!!-dobtam oda neki az üveget.Még utoljára egymásra néztük Maxel,majd vártuk a robbanást.

-Hogy az a...!-amint kinyitottam az üveget,egyből szanaszét fröcsögött belőle az ital.

-Ez most valami vicc akar lenni?-mindenem úszott az üdítőben,ami a fehér trikómnak főleg nem tett jót.

-Igazából én kisebb elégtételnek vettem,de ha nektek is olyan vicces volt mint nekünk,akkor akár viccnek is nézhetjük.

-Hát nekem annyira nem jött be,főleg-néztem végig a felsőmön-te is láthatod...

-Legalább az előnyös oldaladat is láthatjuk...

-Bocsii~i!Azt hittem,hogy jó vicc lesz majd!Gyere,cseréljük le a ruhát,kerítünk neked valamit.

-Semmi gond.Ne húzzuk öltözködéssel az időt,úgyis ki kell majd mosni.Inkább próbáljunk tovább.

-Hyung,ugye nem gondoltad komolyan azt,amit az előbb mondtál?

- Még is mire gondolsz Max??

-"Legalább az előnyös oldaladat is láthatjuk..." Ezzel mire céloztál?Csak nem...Bejön neked?

-Még régebben akartam vele összejönni,csak ő nem hagyta magát.Azóta vagyunk ilyenek egymással.Inkább hanyagoljuk a témát,és menjünk próbálni,jó?

-Nem hagyta magát??Ezt hogy érted?

-Úgy,hogy mikor eljutottunk odáig,hogy megtörtént volna,ő faképnél hagyott és nagyjából ennyi.Azóta se tudom miért ilyen ellenséges velem,de azt tudom,hogy én emiatt az apró incidens miatt haragszom rá.

-Nem is tudtam,hogy majdnem lefeküdtetek egymással...De vajon ő miért utál téged ennyire?

-Mondom hogy nem tudom.Csak utál és kész.Hagyjuk ezt most jó!Inkább menjünk...minél előbb végezni akarok.De ahogy láttam te is jól elvagy a kis csajjal.

-Én?Jinnievel?Aranyos lány,de semmi több.Nincsenek hátsó szándékaim.

-Ha már mindent megbeszéltünk így,akkor akár mehetnénk is,nem gondolod??

-Fiúk,mire vártok még?Nem jöttök táncolni?

-De megyünk persze.Rohanunk!-mondták egyszerre.

Újabb 3 kimerítő óra következett...Mire végeztünk,már este 9is elmúlt,így az indulás mellett döntöttünk.-Nem tudom,hugi te hogy vagy vele,de én most inkább szeretnék sétálva hazamenni.Jót fog tenni a friss levegő...azt hiszem.

-Én is sétálnék most inkább egyet.Jót fog tenni a hideg levegő.

-Ez esetben menjünk is átöltözni.

-Lányok,nem gondoljátok,hogy ilyen késő este veszélyes egyedül sétálgatnotok?

-Tudunk magunkra vigyázni,de te tudod.

-Egy sapi és semmi gond nem lehet abból,ha elkísérünk titeket.

-Max,komolyan gondoltad?

-Igen.Mert?Ellenvetésed van talán??

-Igen,kettő.Először is fáradt vagyok,másodszor pedig Vele nem igazán van kedvem sétikálni.

-Tudjátok mit.Inkább menjünk külön és akkor az mindenkinek jó lesz nem??

-Felőlem jöhetnek,engem nem tud zavarni senki,ha sétálhatok,mert olyankor elmerülök a saját gondolataimban.

-Gyorsan döntsétek el,hogy mi legyen,mert kezdek fázni idekint.

-Figyelj csak!-léptem oda Jin mellé-Mi lenne,ha úgy tennél,mintha kimenne a bokád,akkor lemaradhatnánk és ők megbeszélhetnék a félreértéseiket.Na?

-Tökéletes ötlet.Neked ma egyre jobb és jobb ötleteid vannak.

-Hehe,csak próbálkozok.Hajrá!Ha felajánlaná,hogy hazakísér,akkor mindenképp utasítsd vissza valamilyen indokkal.

-Meglesz.Akkor akció indulhat?

Csak biccentettem neki egy picit,hogy ne legyen feltűnő.

El is indultunk,majd én pár méter után hitelesen előadtam a színjátékomat.Bíztam benne,hogy beveszik és nem fognak majd miattam idegeskedni.

-Hé,hugi,minden rendben?Tudsz menni?

-Igen,persze.Csak kicsit rosszul léptem.Ennyi az egész.Ti menjetek csak előre.Mi majd elbotorkálunk Maxel.

-Biztos...?Rendben,benne megbízok,hogy nem tesz veled semmit.De azért haladjatok is.

-Oké!!De menjetek csak.Még a végén később értek haza,mint mi.

Bólintottam egyet,belekaroltam Yunhoba és elkezdtem húzni a dorm felé.

-Te meg mit csinálsz?

-Sssst,és kövess!

-Amíg nem mondod el mire készülsz,addig egy tapodtat sem mozdulok.-makacsoltam meg magam.

-Csak hagyom...Á,mindegy,csak kövess!

-Oké.Ha ennyire fontos,akkor megyek.-indultam el.

-Mondd csak,Changmin-ssinek van valami "terve" a húgommal?

-Mert??Mit kéne tudnom??

-Csak tudni szeretném,hogy játszadozik-e a húgommal vagy komolyabb dolgokon is gondolkozik?

-Aranyosnak tartja,de semmi komolyabbra nem gondolt.Én ennyit tudok.

-Bakker...Mindegy.A másik dolog amiről beszélni akartam...hogy is mondjam...láttam azt,amire Max célzott az üdítős jelenetnél...Mitől pörögtél úgy fel,hm?

-Most komolyan ez a legjobb téma amit találtál?De ha szeretnéd én kifejtem neked.Tudod hogy mi volt régen kettőnk "között".Már akkor is nagyon tetszettél és most hogy ilyen elérhető távolságba kerültél kicsit felizgattam magam.

-Ch...Az már nagyon régen volt,amikor még normálisan tudtál viselkedni és nem voltál ennyire tahó,pénzhajhász idióta.Tömören ennyi a véleményem.

-Hát ezt aztán kifejtetted.De lehet egy kérdésem???

-Persze,elvégre is most próbálunk normális emberek módjára kommunikálni.

-Miért haragszol rám ennyire???Miért hagytál faképnél akkor és ott??

-Mert rájöttem,hogy nem te vagy az,akire szükségem van.Főleg azóta nem bírlak,mióta rájöttem,hogy mennyire pénz és hírnév központú vagy.

-És ezt eddig miért nem közölted velem??Jobb volt úgy haragudni rám,hogy én közben azt sem tudom mit tettem??

-Hidd el,sokkal jobb így.Egyébként sem jó keverni a munkát és a magánéletet.Sőt,már egyáltalán nem érzek irántad semmit.Az a kislány,aki annyira rajongott érted felnőtt,és rájött,hogy a mesebeli herceg nem létezik.

-Ha te mondod,de én ebben nem vagyok annyira biztos.Egyébként a húgodék merre járnak.Eléggé lemaradtak nem??

-Én viszont teljesen biztos vagyok benne...Jó kérdés,nekem is gyanús,hogy még nem értek be minket,pedig szinte csigatempóban haladtunk.

-Akkor várjuk be őket!!

Bólintottam egyet és leültem az út szélén lévő padra.Yunho követte példámat és helyet foglalt a pad másik végén...Nagyjából negyed órás várakozás után megérkeztek Jinék is...-Ti meg merre jártatok?

-Jézus!!A frászt hoztad rám!!Mi csak beszélgettünk.Már azt se szabad??

-De ilyen hosszasan?Már azt hittem,hogy...Inkább hagyjuk...

-Ugye nem arra gondoltál,hogy én...vele...

-Inkább menjünk tovább jó Mimi.Segítenél?Úgy is mindjárt beérünk.

-Persze.-átkaroltam és úgy terelgettem tovább-Köszönjük,hogy elkísértetek minket!-hajoltam meg kissé.

-Igen!!Köszönök mindent.-intettem a fiúknak,majd Eun Mi-vel az ajtó felé vettük az irányt.

-Na,sikerült valamit elérned?-néztem kíváncsian húgomra.

-Szerintem igen.Egész jól összemelegedtünk ma.Nagyon kedves!!Mert??

-Csak mert beszéltem Yunhoval,kivételesen minden veszekedés nélkül,és azt mondta,hogy...Jajj,nem akarom összetörni az álmaidat!

-Ha már belekezdtél,akkor fejezd is be!

-Yunho azt mondta,hogy Max téged csak aranyosnak tart,de semmi olyat nem akar tőled.

-É..értem.Köszi,hogy ezt elmondtad nekem.-szólaltam meg fojtott hangon.

-Tudom,hogy nagyon rossz volt ezt hallani,főleg egy harmadik személytől,de jobb,ha még most megtudod,nehogy hiú ábrándokba ringasd magad.

-Semmi baj.Teljesen jól vagyok.Csak menjünk most,jó??

-Rendben.-láttam rajta,hogy valójában egyáltalán nincs jól,de nem akartam kérdezgetni feleslegesen.

Ez a hír most szíven ütött.Azt hittem,hogy egész jól haladunk,erre jön ez.Próbáltam megnyugodni,de ez most eléggé felzaklatott.Csak egyedül akartam lenni.Nem vágytam senki társaságára.

-Menj,vegyél egy forró fürdőt aztán feküdj le aludni.Hidd el,jót fog tenni.

-Jó.Ha esetleg előbb elaludnék,akkor bocsi.-mondtam s a fürdő felé vettem az irányt.

-Semmi gond.Úgyis van még pár elintéznivalóm a gépen.Ha hamarabb nem,akkor reggel találkozunk.Jó éjt előre is!

-Neked is!!!-Elég hamar végeztem a tisztálkodással,hogy minél hamarabb le tudjak feküdni aludni.Alig vártam már,hogy vége legyen ennek a napnak.Fürdés után felkaptam a pizsamámat és eltettem magam másnapra.

Miután ő végzett fürdőben,én is gyorsan letusoltam,majd letelepedtem a kanapén és az egyik dalon dolgoztam.Észre se vettem,hogy mennyire repül az idő,így hajnal 2 körül lehetett,mikor elmentem végre aludni.