Tigers 9.rész (+18)

Miután megkaptam Na Raetől a parancsot,egyből mentem is a királylányomért.Felemeltem a kanapéról és elindultam vele a háló felé.

Arra riadtam,hogy a “kanapé” elindult velem.Kómásan pislogtam,hirtelen azt sem tudtam,hogy hol vagyok. Mikor realizáltam a helyzetet,elmosolyodtam.

-Bocsi,Na Rae mondta,hogy inkább telepítselek át az ágyba.

-A jó puha ágy...-ábrándoztam-De egyedül félni fogok a mumustól.-néztem rá kiskutyaszemekkel.

-Ki mondta,hogy egyedül leszel?

-Gondoltam figyelmeztetlek,hogy még véletlenül se jusson eszedbe,hogy egyedül hagyj!-vigyorogtam.

-Ha késsel fenyegetnének,akkor sem tenném meg.-mondtam,miközben leraktam a fekhelyre és bebújtam mellé.

-Nagyon helyes!-szorosan hozzásimultam,arcomat a mellkasába fúrtam,és mélyen beszívtam kellemes illatát.

-Ugye tudod,hogy amit akkor mondtam,azt nagyon is komolyan gondoltam.

-Szerinted én vicceltem?-feljebb csúsztam,hogy a szemébe tudjak nézni-már nagyon régóta csak téged látlak-kissé elpirultam.

-Tudom...vagyis reméltem.-perceken keresztül csak a szemébe néztem.

Olyan áthatóan nézett...testem önálló életre kelt,megcsókoltam-Szeretlek.-suttogtam,majd közelebb hajoltam hozzá,és gyengéden beleharaptam a fülébe.

-Mit szeretnél,kiscica?Ne harapdálj,mert visszakapod.-megnyaltam alsó ajkát,majd finoman beleharaptam.

-Jaj,megtámadott egy tigris!-próbáltam ijedtséget tettetni,de nem bírtam,elnevettem magam.

-Igen,és ez a tigris most halálra fog kínozni.-mindkét kezemet oldalára csúsztattam és elkezdtem csiklandozni.

-Neee~ bármit,csak ezt ne!-vergődtem nevetve a kezei között.

Addig-addig ficánkolt,hogy végül valahogy maga alá fordított...

-Most visszakapod!-egy sunyi mosoly kíséretében felhúztam a pólóját,és oldalán húztam végig az ujjaimat,de alig értem hozzá,reménykedtem benne,hogy olyan hatást érek el,mintha egy lúdtollal csikizném.

-Öm...Kage...ezzel csak óvatosan...Nem szeretnék semmi butaságot csinálni...

-Talán valami baj van?-kérdeztem még mindig mosolyogva,miközben ujjaim egyre lejjebb vándoroltak.

-Ne,ezt tényleg ne csináld.-megfogtam mindkét kezét és leszedtem magamról őket.

-Nem akarod?-kérdeztem halkan,majd lemásztam róla,és visszafeküdtem mellé.

-De,de csak akkor,ha te is.Tudok várni,ha szükséges.-pusziltam meg a homlokát.

Végigsimítottam az arcán,és megcsókoltam-Engem igazán nem kell féltened.

-Ez esetben...-magamhoz húztam és elmélyítettem csókunkat...

Átkaroltam a nyakát,és beletúrtam puha hajába...

Jobb kezemmel végigsimítottam oldalán a vállától indulva,majd leérve becsúsztattam felsője alá és úgy cirógattam tovább...

Halkan felsóhajtottam.Érintése nyomán felforrósodott a bőröm,egyre jobban vágyta közelségére...

Fejét óvatosan a párnára helyeztem és csókunkat meg nem szakítva bal kezemet is a felsője alá vezettem,egyre feljebb gyűrve az anyagot...

Beleremegtem érintésébe...Egyik kezemmel még mindig a hajával babráltam,a másikkal pedig hátát kezdtem simogatni,majd gondoltam egyet,és megszabadítottam a felsőjétől...

-De sietős valakinek!-vigyorodtam el kajánul,majd ölembe húztam és én is levettem felsőjét.Az elém táruló látványtól csak még jobban felpörögtem,ezért újra mohón kezdtem falni ajkait,az alsót néha meg is harapva egy picit...

-Lassíts egy kicsit,mert megfulladok...-ziháltam,mikor egy pillanatra levegőhöz jutottam...

Kérésének eleget téve ajkairól áttértem nyakára,kulcscsontjára,dekoltázsára,melyeket apró puszikkal hintettem be...

-Mm...kár,hogy nem tudok dorombolni...-sóhajtottam,majd hátrahajtottam a fejem,és élveztem,miként tevékenykedik.Közben ismét a hajával kezdtem játszadozni...

-Dorombolok én helyetted is.-vigyorogtam,miközben melltartója kapcsát kezdtem babrálni...

Mielőtt levehette volna rólam,hanyatt döntöttem az ágyon.Most rajtam volt a sor,hogy csókokkal halmozzam el egész felsőtestét,lassan haladtam lefelé...

Ahogy haladt egyre lejjebb,jól eső sóhajok és morgások törtek fel belőlem.Teljesen libabőrös lettem,az egész testem forró volt,fűtött a vágy...Mikor elért a nadrágom széléhez,megállítottam és felhúztam egy csókra...

-Nem is tudtam,hogy ilyen könnyű kiteríteni egy tigrist.-kacsintottam rá vigyorogva.

-Csak szeretnéd...-átkaroltam derekát és ismét magam alá gördítettem...

-Mutasd meg mit tudsz!-néztem rá kihívóan.

-Te akartad.-egy laza mozdulattal kipattintottam a kapcsot,lehúztam róla a textildarabot és kezelésbe vettem formás melleit.Egyiket simogattam,a másikat pedig számmal kényeztettem...

Halkan felnyögtem,és közelebb húztam magamhoz...

Ahogy közelebb húzott,ágyékom óhatatlanul is az övéhez nyomódott,minek hatására egy nagyobb nyögés hagyta el torkomat...

-Úgy érzem a kistigrisnek szűk a ketrec...-vigyorogtam rá,majd nadrágjához nyúltam.Kicsatoltam az övet,kigomboltam,lehúztam a zipzárt,és végigsimítottam rajta...

-Csak óvatosan,nem házi macskát cirógatsz...

-Pedig azt hittem.-pislogtam rá ártatlanul mosolyogva.

-Akkor hatalmasat  tévedtél.-jobb kezemet hasa mentén végighaladva juttattam el nadrágja széléig.Kibújtattam a gombot,lehúztam a zipzárt és óvatosan benyúltam a fehérneműje alá...

Ezúttal egy hangosabb nyögés hagyta el a számat,csípőmet akaratlanul is megemeltem...

Egy pillanatra abba hagytam nőiessége kényeztetését,hogy megszabadítsam a zavaró ruhadaraboktól...

Én is hasonlóképp cselekedtem,hamarosan minden felesleges dolog az ágy mellett landolt...

Miután minden lekerült,ismét izgatni kezdtem odalent...Először csak a középső ujjamat vezettem bele,majd mikor éreztem,hogy egyre nedvesebb,utána csúsztattam még egyet...

Mámorító érzés volt-Csináld!-nyögtem a fülébe kéjesen.

Egyre gyorsabban mozgattam benne ujjaimat,de mikor éreztem,hogy majdnem felér,hamar kihúztam őket és lüktető férfiasságomra cseréltem...Lassan és óvatosan helyeztem hüvelyébe,hogy ne okozzak neki fájdalmat...

Először enyhe fájdalmat éreztem,hiszen ez volt nekem az első,de hamar felváltotta a gyönyör.

-Szólj,ha fáj!Csak akkor csinálom,ha te is benne vagy.

-Kettőnk közül...csak te tudsz benne lenni valamiben.-viccelődtem-és mint mondtam...eengem nem nem kell féltened...-nyögtem ki nehezen az értelmes szavakat...

-Rendben.-egy apró puszit nyomtam ajkaira,majd elkezdtem mozogni...

Kezdetben nagyon óvatos volt,majd kezdett egyre gyorsabb tempót diktálni,aminek köszönhetően egyre sűrűbben adtam hangot tetszésemnek,és egyre erősebben markoltam hajába.

-Kage...èn...sz-szeretlek!-suttogtam fülébe,miközben szinte maximum sebességen mozgattam a csípőmet...

-É-én is téged...énn mindjárt...-nem tudtam befejezni a mondatot,mert abban a pillanatban részem volt a legnagyobb gyönyörben...

Pár lökéssel később követtem őt...-Gyönyörű vagy!-bókoltam neki,mialatt óvatosan kihúztam belőle férfiasságomat.

Pár percig nem válaszoltam,csak mosolyogtam rá,majd odabújtam hozzá és megcsókoltam-Köszönöm.

Szorosan magamhoz öleltem...-Én köszönöm.Most már hivatalosan is az én vadmacska-szelidítőm vagy.

-Csak aztán nehogy a tigris egyszer váratlanul nekem támadjon.-miközben beszéltem,a hátát simogattam,majd belecsókoltam a nyakába...

-Nem fog,ne aggódj...Kivéve,ha tovább gurigatod előtte a gombolyagot...-megpusziltam feje búbját.

-Abbahagyjam?-kérdeztem ártatlanul.

-Nem kell,de akkor viseld a követ...-mondatomat egy ismerős hang szakította félbe...
-Hahó,megjöttünk!Merre vagytok?

-Hát ilyen nincs,mindig a legjobbkor...-morogtam-Alszunk!-kiáltottam ki.

-Na jah!
-Basszus,Yesung,ne legyél már ilyen.

-Nyakamat teszem rá,hogy eszükben sem volt aludni,amíg nem voltunk itthon...

-Akkor is,lehetnél egy kicsit...hogy is mondjam...tapintatosabb.

-Nem tudja,mi az a tapintat...

-Veszem észre...
-Azt hiszem,itt az ideje felöltözni.-súgtam Kage fülébe.

-Támogatom az ötletet.-válaszoltam ugyanolyan halkan,majd gyorsan összekapkodtam a szétdobált ruháimat,és rendbe szedtem magamat-Úgy érzem,most hallgathatjuk majd őket egy ideig...

-Remélem azért nem túl sokáig...-hasonló gyorsasággal vettem fel én is a ruháimat és pár percen belül már a kanapén ültünk 5,szaftos részletekre éhes ember között...

-Miért érzem úgy magam, mint akit hiénák elé vetettek?

-Mert tényleg ez történt?Na,mit akartok tudni?
-Mindent!
-Én valójában semmit,csak mint anyuka vagyok jelen,nehogy a fiaim butaságot beszéljenek.

Ránéztem Kyura,nem tudtam,hogy mit is mondhatnék neki.Titkolózásnak nem láttam értelmét,hisz úgyis minden tigris tudni fog róla,csak idő kérdése.

-Megtörtént,szép volt,jó volt,ennyi.Nem tartozunk minden egyes apró részletről beszámolóval!
-Ennyi??
-Yesung,elég legyen!!Te sem szereted,ha a magánéletedben vájkálnak.Vagy tévednék?

-Én azért részletesebben meséltem nekik.-puffogtam.

-Nem tartom valószínűnek,hogy bármelyikőjük is térden állva könyörgött volna az infókért.Azt sokkal inkább el tudom képzelni,hogy szokásodhoz híven dicsekedni kezdtél az épp aktuális "trófeáddal".Javítsatok ki,ha tévedek és akkor befogom.

-Az elsőnél még kíváncsiak voltunk...-nevettem.

-A sokadiknál már kevésbé...

-De ez nekik az első volt!

-És??Ha nem akarják,akkor nem mondják el.Az ő döntésük és ezt tartsd tiszteletben!
-Egyet kell,hogy értsek anyuval.

-Én is!

-Akkor most mindenki ellenem van??

-Nem,csak próbálják védeni a magánéletünket,mivel az csak kettőnkre tartozik...
-A családod már nem is érdeklődhet iránta?

-A lényeget már tudod,mit akarsz még?

-Részleteket!Nem vagyok kíváncsi mindenre,de azért egy kicsit bővebben is beszámolhatnátok róla...

-Na jó,én erre nem vagyok kíváncsi!A konyhában leszek,szóljatok,ha végeztetek.
-Mit szeretnél tudni?Hogy mennyire volt szűk?Hogy előtte mit csináltunk?

-Na jó,azt hiszem nem kellek én ide,beszéljétek meg.-felálltam,és követtem Na Rae példáját.

-Pontosan ezeket...Szóval?

-Te sem bírtad már cérnával?

-Inkább nem akarom hallani,hogy mikről beszélnek...

-Értem,nekem csak 2 kérdésem lenne...Ha nem baj,csak akkor...

-Csak nyugodtan.-mosolyogtam.

-Neked ez volt az első?Ha igen,akkor tényleg olyan fájdalmas,mint mondják?

-Ez volt...hát,nem is tudom,őszintén,nem a fájdalommal foglalkoztam...-mondtam,és enyhén elpirultam,mert eszembe jutott minden...

-Értem...Nem is faggatlak tovább,tiszteletben tartom,hogy ez a kettőtök dolga.

-Köszi-néztem rá hálásan.

-Remélem,azért nem ölik majd meg egymást pár részletecske miatt...

-Annyira azért nem vadállatok...szerintem.

-Ajánlom is a fiaimnak,hogy rendesen viselkedjenek.Bár ott van az apjuk,ha kell.

-Gondolod,hogy ő érettebb náluk?-nevettem fel.

-Hát...Egy kicsit kételkedek benne.De a parton normális volt...talán túlságosan is...

-Lemaradtam valamiről?

-Ja,hehe...Mivel nem akartalak téged,illetve titeket zavarni,ezért kivezényeltem a csapatot a partra.Amíg a fiaink a vízben játszottak,addig mi a pléden ülve beszélgettünk.

Elkezdtem vonogatni a szemöldökömet-Beszélgettetek?-kérdeztem vigyorogva.

-Igen,beszélgettünk...Aztán jött Yesung és lefröcskölt vízzel,persze pont akkor,amikor fehérben vagyok.Siwon pedig odaadta a pólóját...Jut eszembe,még nem is adtam neki vissza.-néztem magamon végig.

-Furcsálltam is,hogy miért van rajtad...Ő egy igazi úriember.

-Az egyetlen zavaró tényezőt csak a köré gyűlő lánysereg jelentette...Már akkor vissza akartam adni neki,de azt mondta,hogy ne,mert akkor valami olyat tenne...

-Akkor igazán kedvérevaló lehetsz...Amennyire tudom,márpedig én nagyjából mindent tudok róla,egy lánnyal sem volt ilyen figyelmes.

-Valóban?

-Bizony.–bólogattam.

-Hát...Majd meglátjuk,mire jutunk ezzel az egész papás-mamással.
-Kage,hol vagytok már?

-Még a végén igaz lesz.-kacsintottam-Te leszel a sógornőm!-vigyorogtam-Már megyünk is!-indultam az ajtó felé.

-Azért ne szaladjunk ennyire előre...
-Miről beszéltetek ennyi ideig?
-Lányoktól ilyet kérdezel?A semmiről is képesek órák hosszat dumálni!

-Olyan jó véleménnyel vagy rólunk...-grimaszoltam.

-Nem vélemény,tapasztalat.
-Legalább mindent megtudtál,amit akartál?

-Fogjuk rá.

-Akkor jó.Végre nyugi lesz?
-Reméljük...