I want to be your star! 4.rész

Reggel alig akartam felkelni.Legszívesebben az egész napot az ágyban töltöttem volna,de sajnos nem lehetett.

-Napsugaras jó reggelt!-ugrottam be mellé az ágyba.

-Neked is!Nem mondanám napsugarasnak,de attól függ honnan nézzük.Hány óra??

-8.Itt az ideje készülődni a táncra...

-Muszáj???Tudom hogy igen,de azért egy próbát megért.

-Ne nyafogj!Tudom,hogy nem örülsz neki,én se,de meg kell tennünk.

-Jó-jó,értettem.Keresek valami ruhát,meg bekapok valami reggelit és már mehetünk is felőlem.

-Ha hamar végzünk,elmegyünk valahova?Például karaoke?

-Oké!Legalább kikapcsolódunk egy kicsit.

Beszaladtam a szobámba és felvettem egy laza nyári ruhát és egy topánkát.-Mehetünk.

-Jól nézel ki.Mehetünk is.

-Köszi,te is csini vagy.Induljunk,hogy minél hamarabb túl legyünk a táncolgatáson.

-Akkor hajrá..-ezzel elindultunk a próbaterem felé a járművel.Nővérem próbálta tartani bennem a lelket és felvidítani ami sikerült is.Mire odaértünk a helyszínre,már egész jó hangulatban voltam.

Mikor beléptünk a terembe,a fiúk már a bemelegítéseket csinálták...-Sziasztok!-köszöntem be hozzájuk jó hangosan.

-Sziasztok.-köszöntem nekik én is kedvetlenül.

-Valami baj van?

-Semmi.Inkább kezdjünk próbálni.Még sok dolgom van ma.

-Hagyd!Bal lábbal kelt fel,ennyi az egész.-próbáltam védeni Jiniet.

-Talán készültök valahova,hogy így kiöltöztetek?

-Ha végeztünk,elmegyünk egy kicsit karaokezni!Mert??

-Csak fura titeket ennyire kiöltözve a színpadon kívül.De neked Jin,nagyon előnyös ez a gatya.-kacsintottam rá.

-Ya,ne merj rámozdulni a húgomra!

-Köszi.De ha ez a legjobb dumád,akkor inkább bele se kezdj,oké??

-Szépen visszavágtál!-emeltem Jin felé a kezemet egy pacsiért-Rossz ajtón kopogtatsz,ugye tudod?

-Én tudom és ez a lényeg.Na bájcsevegünk még vagy kezdünk??

-Látszik,hogy testvérek vagytok...De kezdjünk.

-Furcsa is lenne ha nem látszana.-odasétáltam a magnóhoz és elindítottam a zenét.Mialatt táncoltunk teljesen kikapcsoltam.Csak a ritmusra figyeltem,olyan jó érzés,teljesen gondtalan voltam.

A tegnapi beszélgetésünk nem sokat változtatott a dolgokon,de igyekeztem csendben tűrni...A tánc egész jól ment addig,míg az egyik forgásnál elvesztettem az egyensúlyomat és elestem,magammal rántva Yunhot is...

-Jól vagytok??-néztem feléjük.

-É-én...Persze!

-Ha végre leszállna rólam,sokkal jobb lenne...

-Ne mond,hogy nem tetszik??

-Közönség előtt nem igazán...De van benne valami.-húztam kaján vigyorra számat.

-Még egy ilyen és teszek róla,hogy ne a 3. lábad után menj.

-Ö...khmm...Folytathatnánk??-köszörültem meg a torkom.

-Egy pillanat,csak kiszaladok a mosdóba.

-Oké.Mi addig elkezdjük,jó??

-Rendben.Majd én is csatlakozok.

Bekapcsoltam a zenét és újra elkezdtünk próbálni.Eun Mi elég sokáig maradt ki,ezért jobbnak láttam utána menni.Otthagytam a fiúkat és felkerestem nővéremet.

-Hát te?Nem azt mondtad,hogy próbáltok,amíg én itt vagyok?

-De igen,csak elég hosszú ideje voltál kint és azt hittem,hogy valami baj van.

-Az bajnak minősíthető,hogy pont rajta landoltam?-viccelődtem.

-Nem tudom.Téged zavart??

-Eléggé.Egy pillanatra megint úgy éreztem magam,mint akkor,amikor még a reménykedő kislány voltam...

-Tartsunk egy kis pihenőt??

-Nem szükséges,már jól vagyok.Menjünk inkább,hogy hamar végezhessünk.

-Rendben.Akkor még egy próba és mehetünk is.

-Szuper!-ugrottam egyet örömömben,majd belekarolva Jinbe mentem vissza a terembe,ahol a fiúk már vártak minket?

-Minden rendben?

-Igen.Miért??Talán hiányoztunk??

-Igen,mivel nélkületek nem lehet eltáncolni a koreót.

-Feltalálhattad volna magad...

-He-he-he...Ma ilyen vicces kedvetekben vagytok csajok??

-Miért,talán zavar,hogy egyikünk sem adja be olyan könnyen a derekát,mint azt remélted?

-Inkább most fejezd be,amíg jó kedvemben vagyok.

-Csak nem bepöccentél?

-Nagyon ki akarod húzni a gyufát,ugye??De meglátod,hogy te jársz rosszabbul!

-Már régóta nem félek az ilyen nagyszájú pasiktól,mint amilyen te is vagy...Hugi,mehetünk öltözni?

-Persze.Induljunk csak.

-Na azt már nem!-elkaptam Eun Mi csuklóját,a falhoz löktem és a vállainál fogva szorítottam őt oda.

-Tűnjjj~el onnan te idióta!!-püföltem Yunho vállát.

-Ez aztán a férfias cselekedet...

-Haver,állj le!-arrébb rángattam Yunhot-Te meg mi a fenét csinálsz?!

-Szerinted mégis mit??Azt hitted,hogy hagyom,hogy ez a kis liba több napon keresztül csesztessen és még csak nem is kiabálok vele.Rosszul hitted.

-És ezek után még kérdezed,hogy miért utállak?Pedig már épp azon gondolkoztam,hogy esetleg titeket is elhívunk karaokizni.De ezek után ne is álmodjatok róla.Yunho,te főleg ne!Max,téged szívesen látunk,ha szeretnél csatlakozni.

-Persze,de csak ha nem zavarok. 

-Mimi nem úgy volt,hogy csak ketten megyünk??

-Hát...igazából arról nem beszéltünk,hogy hányan mennénk...Eredetileg úgy gondoltam,hogy mivel együtt táncolunk,ezért mehetnénk négyen együtt,de ezek után már a trióval is megelégszek.

-Jó.Oké,menjünk hárman,de akkor siessünk.

-Nem jöhetne hyung is velünk?Ígérem,hogy figyelek majd rá.

-Mimit kérdezd!Ha ő beleegyezik,nekem is jó.

-Ha nélküle nem tudod magad jól érezni,akkor jöjjön.De ha csak egy újjal is hozzánk ér...

-Ne aggódj,még csak rátok se nézek majd.

-Szuper.Akkor mire várunk még???

Mivel nem akartunk a kisbusszal feltűnősködni,ezért inkább taxit hívtunk.Én előre ültem,a fiúk pedig Jinievel hátra.Egy negyed órás kocsikázást követően érkeztünk meg a helyszínre,ahol gyorsan eltűntünk az egyik "szobában".-Na,mivel kezdjünk?

-Sistar!Mostanában nagyon megszerettem őket.

-Mit szólsz az Alone-hoz?

-Én inkább egy kör piával kezdenék,hogy annál kevesebbre emlékezzek.

-Azért ennyire ne élvezd a társaságunkat.És igen,tökéletes lesz az Alone.-felmentünk a színpadra és megkerestük a szöveget.

Amíg a lányok a zene után kutattak a gépben,addig én kibontottam egy üveg sojut,ami az asztalra volt kirakva és meghúztam.Nem törődtem azzal,hogy mennyire fog kiütni,csak végre inni akartam valamit.

-Mértékkel.Vagy talán hullarészeg akarsz lenni???

-Majd ahogy sikerül.

-Én a helyedben odafigyelnék arra,hogy mennyit iszok...

-Neked csitt van,cicus!

-Tudjad ám,hogy kivel meg hogy beszélsz!

-Amelyik kutya ugat,az nem harap.Ezt te is nagyon jól tudod,hugi.

-Ugat??Talán vakkant.Egyébként mi lenne,ha ivás helyett inkább megpróbálnád jól érezni magad??

-Ivás közben jól érzem magam.-vigyorogtam Hyo Jinre-Meg pár jó nő társaságában,de itt olyat nem találhatok,szóval maradok a piánál.

-Nemrég még...Na mindegy,inkább énekeljünk.

A kisebb vitánkat követően annyira belemerültünk az éneklésbe,hogy észre sem vettük,mennyi az idő.Sorra jöttek a jobbnál jobb zenék,így természetesen nem az órát figyeltük.-Azt hiszem,mennünk kéne.Főleg nektek,fiúk.-ránéztem Yunhora,aki alig tudott rendesen ülni is,nemhogy menni-Max,elbírsz vele vagy segítsünk?

-Nem kell,megoldom egyedül is.Menjetek csak.

-Biztos?Elvégre is ez az én hibám is.Nem akarom rád hárítani az egészet.

-Ha ennyire látni akarod,ahogy kidobja a taccsot akkor gyere.-viccelődtem.

-Nha mhi vhan?Mheg...megszólalt a bhűntudatod?

-Jesszus Yunho,inkább maradj csendben,csak úgy árad belőled a piaszag.

-Elh lehet menni.Shenki nem kérte,hogy mharadj.

-Yunho,elég!Fejezd be,hogy játszod a sértődött óvodást!-megfogtam mindkét karját és próbáltam felsegíteni a fotelből.-Jé,téged részegen könnyebb terelgetni,mint józanon.Max,te kísérd haza Jiniet,én meg elterelgetem ezt a nagyeszűt itt.Persze csak ha nincs kedved takarítani utána.

-Haza találok én egyedül is.Segíts csak Eun Minek hazatámogatni Yunhot.

-Most hogy válasszak kettőtök közül.Egyikőtöket sem szeretném egyedül hagyni...

-Hugi,menjetek csak nyugodtan,én is azt teszem,amint lerendeztem ezt a nagyra nőtt ovist.Eddig sem tudott bántani,most sem fog.Viszont azt nem szeretném,hogy magadban kóborolj hazafelé.

-Tudok magamra vigyázni,de legyen.-ezzel elindultunk Maxel a kijárat felé.A hazafelé vezető út elég kínos volt,mivel nem szóltunk egymáshoz.Aztán egyszer csak Changmin megszólalt.

-Mi történt veled mostanság?Korábban sokat nevettél,de az utóbbi időben eltűnt az az édes mosoly az arcodról...

-Tudod csak megváltoztam és ennyi!!Történt egy s más.Mert??

-A mosolygós éned sokkal jobb volt.De mi az oka,hogy elveszett?

-Csak nem úgy történtek a dolgok,ahogy reméltem.Pedig ez nagyon fontos volt számomra.

-Mond el nyugodtan,hátha tudok segíteni.

-Ugye addig nem hagysz békén,amíg nem mondom el??

-Hát...Szeretném tudni,de ha nagyon nem akarod elmondani,akkor nem muszáj.-mosolyogtam rá biztatóan.

-Igazából egy fiú miatt vagyok ilyen mostanában,ha ennyire érdekel.

-Oh...Mit tett ellened?

-Semmit.Vagyis ő nekem nagyon tetszett,talán még szerelmes is voltam,de én neki csak egy cuki kislány voltam.

-És elmondtad neki valaha is,hogy mit érzel?Talán akkor ő is átgondolta volna a dolgokat.

-Szerintem nem sokat változtatna a dolgon.Te átgondolnád az ő helyében??

-Ha látnám esélyét annak,hogy lehet köztünk valami komolyabb,akkor szerintem igen.De a te esetedben ez még bonyolultabb is a randi-tiltás miatt.

-Igen,de ha....mindegy.Bele se kezdek.

-Rendben,nem kérdezgetlek tovább,mert látom,hogy nem tetszik a téma.De ha tudok segíteni,csak szólj.

-Igazából jól esik valakivel beszélni erről.Csak olyan furcsa pont veled.

-Azért,mert én is a fiú kategóriába vagyok sorolható?

-Öhhmm...igen.Maradjunk is ennyiben.

-Oké...Vajon a nővéred hogy boldogul hyunggal?

-Remélem,hogy jól.Már jöhetnének...